143975. lajstromszámú szabadalom • Késleltető művonal-elrendezés impulzusmodulált átvivő rendszereknél

Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS ' 143.975. SZÁM 21. a3

. 16—80. OSZTÁLY - FI—101. ALAPSZÁM Késleltető művonal-elrendezés impulzusmodulált átvivőrendszereknél Bejelentő: Budavox Budapesti Híradástechnikai Vállalat Bejelentő által megnevezett feltaláló: Filó Mihály technikus, budapesti (XIII. Diósárok u. 1.) lakos Bejelentés időpontja: 1956. április 23. A találmány tárgya impulzusmodulált átvivő^ rendszereknél az időosztás elvének a csatornaegységek mögött függőlegesen elhelyezett és az egyes csatornaegységekhez közvetlenül csatlakozó késleltetŐKművonallal történő megvalósítása. Ismeretes, hogy impulzusmodulált átvivőrendszerekben a sokcsatornás elvet időosztás segítségével valósítják meg. Az időosztás elvének egyik kivitelezési formája az ún. késleltető művonal. A kéleltető művonal passzív áramköri elemekből (indukciókból és kapacitásokból) felépített vonal, mely annyi tagból áll, amennyi a csatornaegységek száma. A művonal bemenetére adott vezérjel végighaladva a művonalon késleltetést szenved és a kívánt késleltetés mértékének megfelelő távolságra elhelyezett leágazásokon levehetők azok a jelek, amelyek a sokcsatornás impulzusmodulált berendezés csatornaegységeinek indítására szolgálnak. Az időosztó késleltető művonalra vezérjelként általában impulzusokat adnak. Ezek rávezetése a művonalra, továbbá a csatornaégységek indítására szolgáló, a leágazásokról levehető impulzusok a szokásos megoldás szerint kábeléken nyernek vezetést. Ez a gyakorlati tapasztalatok szerint meglehetősen kényes megoldást jelent, egyrészről az illesztési nehézségek miatt, másrészt a szórt kapacitásnak a jelalak eltorzulásához vezető tulajdonságai folytán. Ezek az áthallási jellegű fogyatékosságok a legpontosabb árnyékolás ellenére is jelentkeznek. A találmány szerinti megoldás a fenti fogyatékosságok kiküszöbölésére mellőzhetővé teszi kábelek alkalmazását az időosztó késleltető művonal és a csatoraaégységek között. Ilyen konstrukciós elrendezés segítségével lehetővé válik az indítójeleket adó megfelelő művonaltagoknak a hozzájuk tartozó csatornaegységekhez való közvetlen csatlakoztatása és ezáltal az előbb említett jelalakváltozáshoz vezető hiányosságok elkerülése. A találmány tárgyának egy példaképpeni kiviteli alakban történő megvalósítását a csatolt 1. sz. ábra szemlélteti. A csatornaégységek az egyes egységeket jelző számok sorrendjében függőlegesen nyernek elhelyezést, szemben az általában szokásos vízszintes irányú elrendezéssel. A késleltető művonal -a2. sz. ábrán bemutatott módon — a csatornaegységek mögött, függőlegesen kerül szerelésre. Ilyenformán a késleltető művonal megfelelő leágazásai közvetlenül csatlakoztathatók a csatornaegységekhez. A találmány tárgya szerinti elrendezésben a csatornaegységek (az 1. sz. rajzon 1—24? számmal jelölve) függőleges tagozódásiban követik egymást. Ez azt jelenti, hogy az egyes vízszintesen elhelyezett, a rajz szerinti példaképpeni megoldásban 4—4 csatornaegységet tartalmazó szerelvényekben öszszefoglalt egységek (a szokásos 1, 2, 3, 4 stb. helyett), —:

az 1, 7, 13, 19 sorszámú egységek — az elrendezés jellegénél fogva önmagukban bizonyos periodicitást képviselnek az időosztó művonal alkalmazása folytán előállított időkésleltetés szempontjából. Vagyis abban az esetben, ha a berendezésen a beszédfrekvencia átviteli sávnál szélesebb, pl. zenei átviteli sáv szükségessége merül fel, az ehhez kívánt periodicitás automatikusan biztosítva van. A zenei átvitelnél alkalmazott egység tehát a legfelső sorban elhelyezett (1., 7., 13. és 19. sz. egységéket tartalmazó) szerelvény helyén minden további nélkül közvetlenül beiktatható, ami a kezelést jelentős mértékben leegyszerűsíti. Szabadalmi igénypontok: 1. Késleltető művonal elrendezés impulzusmodu^ Iáit átvivő rendszereknél, azzal jellemezve, hogy a késleltető művonal az egyes csatomaegységékhez