143972. lajstromszámú szabadalom • Blokknövényház

Megjelenít: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.972. SZÁM 37. f. OSZTÁLY — HU-99. ALAPSZÁM Blokknövényház A Magyar Állam, mint a feltaláló, Husztik Zoltán építész jogutódja A bejelentés napja: 1956. június 25. A találmány szerinti blokknövényház az eddig kivitelezett növényházakhoz képest úgy szerkezetében, mint célszerűségében lényeges eltéréseket tartalmaz. Hazai viszonylatban is készültek egy és többhajós növényházak, melyek különálló tartószerkezetekkel rendelkeznek, mely tartószerkezetek többletárnyékvetést eredményeznek, szemben a találmány szerinti blokkinövényházzal, melynek jellemzője, hogy a fűtőcsö egyben tartószerkezet. A fűtőcsövek így betöltött szerepe növeli a iégcirkulációt és módot nyújt a lefedés boztosítására, lehetővé teszi területek korlátlan lefedését, nem növeli az árnyékvetést. Külföldi viszonylatban a 918,048 számú nemét szabadalom, mely olyan hajtatóház, melynél tartószerkezetül egymással összeköttetésben levő zárt csövek rendszere szolgál, melyben vezető-sugárzóelemei fűtő-, ill. hűtőberendezések. Hátránya a német szabdalomnak, hogy elsősorban tartószerkezeteket kell készíteni ahhoz, hogy a fűtő vagy hűtőcsöveit felszerelni tudja, meglehetősen komplikált módon. További hátránya, hogy minden sugárzócső az üvegablakok alatt helyezkedik közvetlenül el és így a levegő cirkulációja nem intenzív főképpen a talaj környékén, tehát nem alakulhat közel egyenlő hőmérséklet a belső légtérben. Hátránya továbbá, hogy ezen megoldás csak egyedül álló egyes hajók kialakítását teszi lehetővé. Előnye a találmány szerinti blokknövényháznak, hogy a párhuzamosan futó fűtőcsöveket kell elsősorban felállítani, alátámasztani hulladék csövekkel. A legfelső fűtőcső közvetlenül a vápacsatorna alatt van, mely meggátolja téli időben a csapadékvizek befagyását, tökéletes légcirkulációt biztosít a blokknövényház belső légterében, valamint ide lehet felszerelni a héjazatot tartó szerkezeteket. A vápacsatomának ilyetén való alkalmazása módot nyújt továbbiakban arra, hogy az egymás mellé kerülő hajók számát korlátlan módon lehet növelni. A párhuzamosan felállított fűtőcsövek közé vagy mellé elhelyezett építőelemekkel különböző hőmérsékletre beállítható szakaszokat lehet kialakítani. Végezetül a fűtőcsöveknek oszlopszerűen történő alátámasztásai következtében lehetséges a kialakított blokknövényházat helyéről eltolni. A találmány szerinti blokknövényház fő szerkezeti vázát a fűtőcsövek képezik, melyek — mint említettem — hulladékcsövekkel támaszthatók alá. A fűtőcsővázra könnyűszerkezetű támasztók kerülnek, melyek a gerincet támasztják alá. Az így nyert egyszerű vázszerkezetre kerülnek a héjazatot képező átlátszó felületű ablakkeretek. A héjazatot képező ablakkeretek mindenkor leszedhetök és csulósan szellőztethetők.- A körítő falak szintén leszedhetök, szellőztethetők. Azáltal, hogy a vápák fentiekben említett módon a csapadékvizeknek téli befagyás elleni védelme megoldást nyert, az egymás mellé kerülő hajók száma tetszés szerint növelhető. Az így nyert és lefedett nagy felület esetén a fűtőcsövek közé elhelyezett építőelemekkel több kisebb, de fűtés szempontjából különböző hőmérsékletet kívánó belső tereket lehet létesíteni. A találmány szerinti blokknövényház további jellemzője, hogy kisebb csoportokban helyéről eltolhatók lehetnék. A találmány szerinti blokknövényház fűtőközegeinek egyenkénti szabályozása következtében, valamint hajóinak korlátlan számban való növelése után kisebb nagyobb blokkok alakjában alakíthatók ki, kis- és nagyüzemű gazdálkodás részére alkalmassá válnak. A blokkok elhelyezése természetesen mindig alkalmazandó középfolyosó két oldalán történő elhelyezésével történjen, mely előteréül szolgál a blokkok hajóinak. Szabadalmi igénypontok: 1. Blokknövényházak tartószerkezetben vezetett fűtőközeggel, azzal jellemezve, hogy a fűtőcsövek (tartószerkezet) a blokkok vápája alatt úgy vannak elrendezve, hogy a vápa a fűtőcsövek felett kialakult légáramlás terébe essék. . 2. Az 1. igénypont szerinti blokknövényház kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fűtőcsövek egymással párhuzamosan és olyan közt tartva húzódnak, hogy közéjük, vagy rájuk a blokkokat elválasztó építőelemek felerősíthetők, ' 3. Az 1—2. igénypont szerinti blokknövényház kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a blokknövényház és benne a fűtőtestek talaj-, ill. függőpályán eltolhatók. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1986. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László