143968. lajstromszámú szabadalom • Önműködő tartalékáramforrás
Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.968. SZÁM 21. a1 . 36. OSZTÁLY — JA—247. ALAPSZÁM önműködő tartalék-áramforrás Bejelentő: Budavox, Budapesti Híradástechnikai Vállalat Bejelentő által megnevezett feltaláló: Jankovich László, oki. gépészmérnök, Budapest Bejelentés napja: 1955. júl. 12. A találmány tárgya a fogyasztóval párhuzamosan állandóan forgó aszinkron motorral bíró Önműködő tartalék-áramforrás átviteltechnikai stb. berendezések'teljesen folyamatos és zökkenőmentes váltakozó áramú táplálására a hálózati feszültség lényeges változása vagy kimaradása esetén. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy bizonyos berendezéseknek s hálózattól függetlenül állandóan •üzemben kell lenniök, mert az üzemkiesés feleslegesen sok munkaidőkiesést, költséget és esetleg súlyosabb következményeket okoz. Ez fordul elő pl. a nagytávolságú átviteltechnikai (vivőfrekvenciás, rövidhullámú és mikrohullámú) berendezéseknél, kórházak műtőtermeiben, rádióadóknál, telefonközpontoknál, különleges biztonsági berendezéseknél, stb. Hasonló esetekben eddig az volt a szokásos megoldás, hogy a hálózat kimaradása esetén robbanómotoros áramfejlesztőt indítottak meg, melynek indítása természetszerűleg legalább néhány perces áramkimaradással járt. Más megoldásoknál a kényes berendezéseket állandóan akkumulátorról táplálják, ami viszont csak aránylag kevés helyen használható, költséges és nem gazdaságos. A bejelentett megoldás legfontosabb jellemzője, hogy egyrészt teljesen zökkenőmentesen biztosít váltakozóáramú ellátást minden átkapcsolás nélkül és önműködően, másrészt pedig segítségével bármilyen — egyébként a hálózatra kapcsolható — berendezésnek az áramellátását biztosíthatjuk. A bejelentett megoldás lényegét a csatolt 1. sz. rajz mutatja. A berendezés alapja egy teljesen szokásos. kivitelű 20 aszinkron gép, melynek tengelyén és mindkét oldalon egy-egy 41, illetve 42 elektromágneses vezérlésű tengelykapcsoló helyezkedik el. A 41, illetve 42 tengelykapcsolók segítségével tetszés szerint egyik vagy másik 31, illetve 32 robbanómotorral köthetjük össze a 20 aszinkrongép tengelyét. ' "\ A 20 aszinkrongép váltakozóáramú kapcsain elhelyezett 51, 52 és 53 kondenzátorok hálózati üzem esetén mint fázisjavító kondenzátorok működnek. A 60 hálózat kimaradása esetén a forgórész energiája továbbforgatja a 20 aszinkrongépet, mely mint kondenzátorgerjesztésű generátor, feszültséget szolgáltat a 10 fogyasztónak. A 60 hálózat kimaradása után — egy be nem rajzolt segédáramkör hatására — az 2 kapcsoló megszakít és így a 60 hálózatba történő visszatáplálást megakadályozza. Ugyanakkor a segédáramkör hatására az első 31 robbanómotor önindító segítségével megindul és az üzemi fordulatszám elérése után ezt a megfelelő 41 elektromágneses tengelykapcsoló a már forgó 20 aszinkrongéppel öszszekapcsolja. Ettől kezdve a gépegység" mint robbanómotoros áramfejlesztő működik. A második 32 robbanómotort azért alkalmazzuk, hogy az első 31 motor esetleges indítási zavarainál, ugyancsak önműködően, ez a második 32 motor induljon meg és kapcsolódjék 42 elektromágneses tengelykapcsolóján át a 20 aszinkronmotor tengelyére. Az 1 kapcsoló és a 41, illetve 42 elektromágneses tengelykapcsolók működtetése segédáramkörrel történik, melynek kiviteli formája a leírt működést nem befolyásolja és ezért ezt a csatolt rajz sem tünteti fel. A 2. sz. ábrán bemutatott kivitelben rövid ideig tartó hálózati hiba esetén nincs szükség a 31 robbanómotor megindítására, mert a 20 aszinkrongép továbbforgatásához szükséges energiát a 21 egyenáramú motoron és a 2 kapcsolón keresztül a 22 akkumulátortelep szolgáltatja. Ilyenkor a 31 robbanómotoros 23 áramfejlesztő egység a hálózati hiba adott időtartamú fennmaradása után önműködően indulhat és pufferüzemben szolgáltathat "energiát a 3 kapcsolón keresztül. A bejelentett találmánynak legfontosabb előnye az ismert megoldással szemben, hogy teljesen zökkenőmentesen, a fogyasztóval szemben minden átkapcsolás nélkül önműködően biztosítja az áramellátást. A bejelentett találmány bármilyen fogyasztási teljesítmény esetében alkalmazható, mert a találmány működése a felhasznált gépek teljesítményétől független. A bejelentett találmánynak az is lényeges előnye, hogy teljesen szabványos és a kereskedelemben általában raktárról kapható gépekből áll, sőt éppen