143968. lajstromszámú szabadalom • Önműködő tartalékáramforrás

Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.968. SZÁM 21. a1 . 36. OSZTÁLY — JA—247. ALAPSZÁM önműködő tartalék-áramforrás Bejelentő: Budavox, Budapesti Híradástechnikai Vállalat Bejelentő által megnevezett feltaláló: Jankovich László, oki. gépészmérnök, Budapest Bejelentés napja: 1955. júl. 12. A találmány tárgya a fogyasztóval párhuzamosan állandóan forgó aszinkron motorral bíró Önműködő tartalék-áramforrás átviteltechnikai stb. berende­zések'teljesen folyamatos és zökkenőmentes válta­kozó áramú táplálására a hálózati feszültség lénye­ges változása vagy kimaradása esetén. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy bizonyos berendezéseknek s hálózattól függetlenül állandóan •üzemben kell lenniök, mert az üzemkiesés felesle­gesen sok munkaidőkiesést, költséget és esetleg sú­lyosabb következményeket okoz. Ez fordul elő pl. a nagytávolságú átviteltechnikai (vivőfrekvenciás, rövidhullámú és mikrohullámú) berendezéseknél, kórházak műtőtermeiben, rádióadóknál, telefonköz­pontoknál, különleges biztonsági berendezéseknél, stb. Hasonló esetekben eddig az volt a szokásos meg­oldás, hogy a hálózat kimaradása esetén robbanó­motoros áramfejlesztőt indítottak meg, melynek in­dítása természetszerűleg legalább néhány perces áramkimaradással járt. Más megoldásoknál a ké­nyes berendezéseket állandóan akkumulátorról táp­lálják, ami viszont csak aránylag kevés helyen hasz­nálható, költséges és nem gazdaságos. A bejelentett megoldás legfontosabb jellemzője, hogy egyrészt teljesen zökkenőmentesen biztosít váltakozóáramú ellátást minden átkapcsolás nélkül és önműködően, másrészt pedig segítségével bár­milyen — egyébként a hálózatra kapcsolható — be­rendezésnek az áramellátását biztosíthatjuk. A bejelentett megoldás lényegét a csatolt 1. sz. rajz mutatja. A berendezés alapja egy teljesen szo­kásos. kivitelű 20 aszinkron gép, melynek tengelyén és mindkét oldalon egy-egy 41, illetve 42 elektro­mágneses vezérlésű tengelykapcsoló helyezkedik el. A 41, illetve 42 tengelykapcsolók segítségével tet­szés szerint egyik vagy másik 31, illetve 32 robbanó­motorral köthetjük össze a 20 aszinkrongép tenge­lyét. ' "\ A 20 aszinkrongép váltakozóáramú kapcsain el­helyezett 51, 52 és 53 kondenzátorok hálózati üzem esetén mint fázisjavító kondenzátorok működnek. A 60 hálózat kimaradása esetén a forgórész ener­giája továbbforgatja a 20 aszinkrongépet, mely mint kondenzátorgerjesztésű generátor, feszültséget szol­gáltat a 10 fogyasztónak. A 60 hálózat kimaradása után — egy be nem rajzolt segédáramkör hatására — az 2 kapcsoló megszakít és így a 60 hálózatba történő visszatáp­lálást megakadályozza. Ugyanakkor a segédáram­kör hatására az első 31 robbanómotor önindító se­gítségével megindul és az üzemi fordulatszám el­érése után ezt a megfelelő 41 elektromágneses ten­gelykapcsoló a már forgó 20 aszinkrongéppel ösz­szekapcsolja. Ettől kezdve a gépegység" mint rob­banómotoros áramfejlesztő működik. A második 32 robbanómotort azért alkalmazzuk, hogy az első 31 motor esetleges indítási zavarainál, ugyancsak önműködően, ez a második 32 motor in­duljon meg és kapcsolódjék 42 elektromágneses ten­gelykapcsolóján át a 20 aszinkronmotor tengelyére. Az 1 kapcsoló és a 41, illetve 42 elektromágneses tengelykapcsolók működtetése segédáramkörrel tör­ténik, melynek kiviteli formája a leírt működést nem befolyásolja és ezért ezt a csatolt rajz sem tün­teti fel. A 2. sz. ábrán bemutatott kivitelben rövid ideig tartó hálózati hiba esetén nincs szükség a 31 rob­banómotor megindítására, mert a 20 aszinkrongép továbbforgatásához szükséges energiát a 21 egyen­áramú motoron és a 2 kapcsolón keresztül a 22 ak­kumulátortelep szolgáltatja. Ilyenkor a 31 robbanó­motoros 23 áramfejlesztő egység a hálózati hiba adott időtartamú fennmaradása után önműködően indulhat és pufferüzemben szolgáltathat "energiát a 3 kapcsolón keresztül. A bejelentett találmánynak legfontosabb előnye az ismert megoldással szemben, hogy teljesen zök­kenőmentesen, a fogyasztóval szemben minden át­kapcsolás nélkül önműködően biztosítja az áramel­látást. A bejelentett találmány bármilyen fogyasz­tási teljesítmény esetében alkalmazható, mert a találmány működése a felhasznált gépek teljesít­ményétől független. A bejelentett találmánynak az is lényeges előnye, hogy teljesen szabványos és a kereskedelemben ál­talában raktárról kapható gépekből áll, sőt éppen

Next

/
Oldalképek
Tartalom