143961. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,6-di-tercier-butilnaftalin előállítására

Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.961. SZÁM 12. o. 1-4. OSZTÁLY - EE-393. ALAPSZÁM Eljárás 2,6-di-tercier-butilnaf talin előállítására A Magyar Állam, mint az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár (Budapest) jogutódja Feltalálók: dr. Fabricius Imre, dr. Toldy Lajos Bejelentés napja: 1956. július 10. Ismeretes, hogy a 2,6-di-tercierbutilnaftalint, naf­táim és tereierbutilklorid vagy tercierbütilalkohol reagáltatásával katalizátorok és adott esetben oldó­szerek jelenlétében állítják elő. [Crawford és Gles^ mann, J. Am. Chem. Soc. 76, 1108, (1945), Price, J. of Org. Chem. 7, 517 (1942).] Ennél az eljárásnál nemcsak 2,6-di-tercierbutilnaftalin, hanem főként 2,7-izomér is keletkezik, melytől a 2,6-izomér csak körülményes kristályosítással mintegy 10—30%-os hozammal különíthető el. Az R—15246. a. sz. német szabadalmi bejelentés értelmében a fentebbi eljárás során a 2,6-di-tercier­butilnaftalin nyeredéket azáltal sikerült növelni, hogy a reakciót nitrobenzol oldószerben szobahő­mérsékleten, ill. előnyösen szobahőmérséklet alatti hőfokon, pl. a példa szerint 5—10°-on végzik. Ily módon mintegy 50%-os nyeredéket érnek el. Müvei a 2,6-di-tercierbutilnaftalin kiindulási anyag gyógyszerek előállításához, ezért fontos, hogy azt a reakció folyamán lehetőleg nagy nyeredékkel kapjuk. Ügy találtuk, hogy a 2,6-di-tercierbutilnaftalint naftalin és tereierbutilklorid vagy tercierbütilalko­hol reagáltatásával katalizátorok célszerűen alumí­niurnklorid jelenlétében a fentieknél jobb hozam­mal kaphatjuk, ha a reakciót nitroalkilbenzolok, ill. ezek keverékében szobahőmérséklet feletti előnyö­sen 30—45° közötti hőmérsékleten végezzük. A ta­lálmány szerinti eljárás előnyös foganatosítási mód­ja értelmében az alumíniumklorid katalizátort nitro­alkilbenzolban oldva adagoljuk a naftalint ás tercier butilklpridot vagy tercierbutilalkoholt tartalmazó reakcióelegyhez, mely szintén tartalmazhat nitro­alkilbenzolt. Ily módon az egyébként heves és ne­hezen ellenőrizhető reakció szabályozható és tech­nikai méretben is jól megvalósítható. A találmány szerinti eljárással a 2,6-di-tercier­butilnaftalint 65—70%-os hozammal nyerhetjük. Nitroalkilbenzolként előnyösen mononitrotoluolt, mononitroetilbenzolt használunk. De használhatjuk a magasabb homológokat is vagy nitroalkilbenzol keveréket. A nitroalkilbenzolok kedvező hatása ab­ban az esetben is mutatkozik, ha ezeket az anyago­kat egyéb oldószerrel együtt alkalmazzuk. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi példát adjuk meg. Példa. 128 g naftalin és 189,5 g tereierbutilklorid ele­gyéhez keverés közben 30—40° között 250 ml orto­nitroetilbenzolban: oldott 11 g alumíniumkloridot csepegtetünk. Erős sósavfejlődés indul meg, melyet vakuummal elszívunk. Hamarosan csapadék válik ki. Kb. 20 perces keverés után az elegyhez 90 ml vizet adunk és a csapadékot leszívatjuk. Kevés me­tilalkohollal mosva 67%-os termeléssel kapjuk a 146°-on olvadó 2,6-di-tercierbutilnaftalint. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás 2,6-di-tercierbutilnaftalin előállítására naftalin és tereierbutilklorid vagy tercierbütilalko­hol reagáltatásával katalizátorok, előnyösen alumí­niumklorid és oldószer jelenlétében, melyre jellem­ző, hogy oldószerként nitro-alkilbenzolt használunk és a reakciót szobahőmérséklet feletti hőmérsékle­ten, előnyösen 30—45° között végezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy nitroalkilbenzolként mononitrotoluolt, mononitroetilbenzolt vagy ezek keverékét használjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás fogana­tosítási módja, melyre jellemző, hogy a katalizátort, előnyösen alumíniumkloridot, nitroalkilbenzolban oldva adagoljuk a reakciókeverékbe. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1987. Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Oldalképek
Tartalom