143958. lajstromszámú szabadalom • Tág határok között fokozat nélkül szabályozható fordulatszámú elektromotor
Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.958. SZÁM 21. d2 . 16—41. OSZTÁLY — RI-59. ALAPSZÁM Tág határok között fokozat nélkül szabályozható fordulatszámú elektromotor A Magyar Állam, mint a feltaláló, Ritter Frigyes főmérnök, budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1951. január 10. Ismeretesek azok a nehézségek, amelyek elekitromotordk fordlulatsziámának fokozainélfcüJá szabályozásánál felmerülnek, különösen akkor, ha a szabályozásnak igen tág . határok között kell történni, főként, ha igen kis fordulatszáimofc esetére is ki kell terjedni,. Ilyenkor a szabályozás vagy igen nagy veszteséggel jár, vagy pedig nem is lehetséges. A találmány szerint e nehézségeket úgy győzzük le, illetőleg a fordulatszám szabályozást olyan megoldás, révén tesszük lehetővé, hogy a motor álló részének tekercselése kivezetések; útján, helytálló kollektorral van összekapcsolva, a kollektorral pedig — célszerűen segédmotor révén, vagy sebességváltói közbeiktatásával a motor forgórésze révén — forgásban tartható keferendszer működik együtt. A keferendszer forgatása által — egyenáramú táplálás esetén — az állórész belsejében forgó mágnestér áll elő, amely a rotort magával viszi. A rotor permanens mágnessel, vagy egyenárammá] mágnesezhető, vagy pedig rövidrezárt, vagy fázistekercselésű i lehet. A rotor fordulatszáma a mágnestér fordulatszámától függ, amely a segédmotor és a keferendszer közé beiktatott mechanikai sebességváltóval szabályozható. Ugyanezt a célt érjük el akkor is, ha a mechanikai sebességváltót mellőzzük; és a fordulatszámot a segédmotor fordulatszámának villamos úton, történő szabályozásával változtatjuk. Itt is; megvan az az előny, hogy csak a kis teljesítményű segédmotor fordulatszámát kell szabályoznunk. A találmány szerinti motor egy- és, többfázisú váltakozó árammal is üzemben tartható. A találmány egy kiviteli alakját a mellékelt ábra tünteti fel. Az ábrán a imotor 1 forgórésze egyenárammal gerjesztett mágnes; a gerjesztő áram csúszógyűrűkön át van bevezetve a 10 kapcsokon át. A forgórészt a 2 vasmag veszi körül, amely a motorok álló részéihez hasonlóan a forgórésszel egyező póluspárú tekercselést hord; a tekercselés helytálló 3 kommutátorhoz csatlakozik, amely tengely körül forgatható 4 fcefehídon elrendezett 7 kefékkel működik együtt; a kefék csúszógyűrűkön át a 11 helytálló kapcsokon át egyenáramú áramforráshoz csatlakoznak. A kefehíd forgástengelye közvetlenül, vagy fondulatszámszahályozó közbetéteiével 6 segédmotorhoz csatlakozik. A fordulatszáimszabályozó' kivitele mellékes. A rajz; szerinti megoldás értelmében a hajtott és a hajtó tengely is egy-egy súrlódó tárcsát hord, amelyek eltolható harmadik: súrlódó tárcsa útján kapcsolódnak; a harmadik súrlódó tárcsa tengelyének csapágya az 5 vezetékekben eltolható 9 rúdon, van' elrendezve. A rúd eltolása révén a kefehíd fordulatszáma, .a segédmotor1 fordulatszáma által meghatározott maximális érték és zérus között fokozatmentesen (folytonosan) szabályozható. A 2 állórész mágnestere a kefehíd fordulatszámának és az állórész pólusszámának megfelelő fordulatszámmal körben forog és az; 1 mágnest magával viszi. A motor fordulatszáma tehát a kefehíd fordulatszámának megfelelő beszabályozásával változtatható. Figyelemreméltó körülmény, hogy a fordulatszám változtatásra igen kis teljesítményű 6 motor szükséges, minthogy annak csak a kefehíd súrlódási ellenállását kell legyőzni. A fentiekben ismertetett kivitel váltakozóáramú szinkronmotodként dolgozik. Emellett azonban több más; megoldás is lehetséges. Ha forgórész: gyanánt, rövidrezárt, vagy fázisa tekerc&elésű rotort; alkalmazunk, akkor — a 11 kapcsokhoz egyenáramot vezetve — a gép aszinkron, motorként, működik, amelynek fordulatszáma a kefehíd forgássebességének' szabályozásával változtatható. A motor forgató nyomatéka az álló és a forgó részben haladó áram erősségétől függ és annak • szabályozásával változtatható. A motort váltakozó árammal is üzemben lehet
