143955. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klorál folyamatos előállítására

ö Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.955. SZÄM 12. o. 5—10. OSZTÁLY — WO-30. ALAPSZÁM Eljárás klorál folyamatos előállítására A Magyar Állam, mint a feltaláló Wolkóber Zoltán budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1954. április 7. A kldrál már régóta ismert szerves vegyület. Legielőször Liebig állította elő'etilalkohol klóro­zásával. Ez az eljárás az; elmúlt 100 év alatt nem sokat fejlődött és a klorál legnagyobb részét még ma is lényegében a Liebig-féle eljárással állítják elő etilallkioiholból és klórból. . Az eddig ismertté vált szabadalmak és egyéb közlemények szerint a klorál szakaszos, vagy folyamatos üzemben, katalizátor alkalmazásával, vagy anélkül etilalkohol és klór egymásra hatá­sával állítható elő. Egyes közlemények megem­lékeznek fénykatalitikus eljárásokról, illetve az etilalkohol gőzöknek gázfázisban való klórozá­sáról. Annak ellenére, hogy a klorál előállítása már több mint 100 éve ismert, a lejátszódó kémiai reakció még ma sem tisztázott teljesen,. Az eddig ismeretessé vált irodalmi adatok azonban meg­egyeznek abban, hogy a kiórozás végterméke klarál-alköholát és a kiórozás folyamata pedig az alábbi 'bruttó egyenlettel fejezhető ki: 2 C2H5OH + 4 Cl2 = CCl3 CH(OH)OC 2 H 5 + 5 HCl A jelenleg isimért klorál előállító eljárások lé­nyege, hogy két vagy több visszafolyó hűtővel ellátott klórozó edénybe az ellenáram elvének megfelelően etilalkoholt és klórt vezetnek. Az alkohol a klór hatására különböző közbülső ve­gyületeken keresztül klorál-alkoholáttá alakul és egyidejűleg sósav is-keletkezük. Ez az eljárás lehet szakaszos, vagy folyamatos, azonban lé­nyeges sajátsága az, hogy a klórozást mindaddig kell folytatni, amíg a klórózó rendszer legmaga­sabb hőmérsékleti tagjában levő klórozott ter­mék legalább 80%-bon átalakul klorál-alkoho­láttá, ill. klorállá. Ekkor a végtermék fajsúlya 1,5—1,6 között van az alkalmazott gyártástech­niológiának és a kiindulási alkohol víztartakná­nak függvényeként. A kiórozás sebessége a szakaszos jellegű eljá­rásoknál a, kiórozás; előrehaladtával csökken, mi­vel a jobban klórozott klór-aldehid-alkoholátok a klórral szemben nehezebben reagálnak. Külö­nösen csökken a kiórozás sebessége az; 1,5 fajsúly érték fölött klórozott termékek esetében,. Az ed­dig ismertté vált folyamatos klorál előállító el­járások csupán csak annyiban különböznek a szakaszos: eljárásoktól, hogy az anyagmozgatás van folyamatossá téve, aminek természetszerű­leg az; az előnye, hogy könnyebben kezelhetők és a gyártás egyenletesebb. Fentiekből világosan látható, hogy ezeknél az eljárásoknál is éppen úgy, mint a szakaszos, el­járásoknál a kiórozás sebességét a végtermék klórfelvevőképessége szabja meg, ez pedig köz­ismertein a kiórozás, leglassúbb folyamata. Az eddig isimert bármelyik eljárással előállított nyersklorál mindig tartalmaz; többnyire katali­zátort, továbbá alacsonyabban klórozott, maga­sabb forrpontú klóiraldehád-acetálokat és vizet is. Ezért ezt a terméket rendszerint kénsavról való deszitillációval tisztítják meg, amely a nyersklorál előállító berendezésitől teljesen, füg­getlenül dolgozó egység. A találmány célja egy olyan folyamatosan dolgozó klorálelőállítási, eljárás, mely a jelenleg ismertektől lényegesen különbözik azáltal, hogy az alkohol klórozésát először csak 1,4'—1,5 faj­súlyig végezzük, majd ebből az alacsonyabban klórozott elemiből a, klorálit a kiórozás egyidejű folytatásával és annak gázfázisban való teljessé tételével — 1,6 fajsúlyig — a reakció folyamán keletkező sósavgáz és a reakcióban részt, nem vevő klórgázból frakeionálással egybekötött hű­téssel nyerjük ki. A találmány azon a felismerésen, alapszik, hogy az etilalkohol klórozása közben klórozott aldehid-acetálok, klóréterek, diacetálok kelet­keznek, amelyek a továbbiakban, különböző és még ma sem teljesen tisztázott reakció utakon alakulnak át klór hatására klorál-alkoholáttá, Az alacsonyabban klórozott klóraldehid-acetálok az­zal az; érdekes és a találmány szempontjából igen lényeges sajátsággal rendelkeznek, hogy a forráspontjuk lényegesen magasabb, mint a vég-

Next

/
Oldalképek
Tartalom