143954. lajstromszámú szabadalom • Érzékelő mechanikai mennyiségnek villamos mennyiséggé való átalakítására

2 143.954 nak megváltozásán alapul, amikor is a kombinációk egész, sorozata lehetséges. Ilyenek pl.: a) Gerjesztés a pálcát közvetlenül átjáró árammal és a pálcára helyezett tekerccsel végzett mérés. b) Gerjesztés, a cső belsejében szabadon átmenő vezetőben folyó árammal, mérés mint a)-nál. c) Gerjesztés a csőre toroid tekercs alakjában feltekercselt vezetőn átfolyó árammal, mérés mint a)-mál. . , • d) Gerjesztés csövön átfolyó és a cső belsejében szabadon átvezetett vezetéken visszafolyó árammal, mérés mint >a)-nál. e) az átvitel az a) b) c) és d) alatti módon, azonban a gerjesztő áramot a mérő árammal felcserélve és fordítva. Gerjesztésre rendszerint váltakozó áramot használunk. -Azonban használható egyenáram is, sőt állandó mágnesből készült pálca is. Ebben az esetben azonban a csavaró' nyomatéknak egy változó összetevőjének is kell lenni. Miután megállapították, hogy a voltmeter mérési adatai különböző ferromágneses anyagok alkalmazásakor, vagy azonos, de különbözőképpen hőkezelt, illetve különböző kristályszerkezetű, különböző nagyságú belső feszültségű, vagy belső anyaghibákkal terhelt ferromágneses anyagoknál egyébként állandó egyéb jellemzők mellett különbözőek —j a találmány tárgyát képező érzékelő eredményesen felhasználható a legkülönbözőbb anyagok vizsgálatára anélkül, hogy» vizsgálat közben az anyag mechanikai roncsolásnak lenne kitéve. A találmány tárgyának ilymódon történő alkalmazása lehetővé teszi pl. sorozatgyártásnál annak megállapítását, vajon a gyártmány — az anyagi tulajdonságok tekintetében — a tűrési határokon belül van-e anélkül, hogy a darab megsérülése, és további megmunkálásra illetve felhasználásra alkalmatlanná válna. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítottuk, hogy a gerjesztő áram meghatározott értékénél egy „telítettségi állapot" következik be, ami azzal a következménnyel jár, hogy az elektromotoros erő már független a gerjesztendő részt gerjesztő feszültség ingadozásaitól, ami azért nagy előny, minthogy az áramforrást egyáltalán nem szükséges stabilizálni. Az alkalmazási _ lehetőség határain belül — a Hooke törvény érvényességének területén — a készülék lineárisan és mérhető hiszterézis nélkül működik. • Az átalakításra a hőmérsékletnek sincs mindaddig mérhető hatása, mig az ohmos ellenállást meg nem változtatja. Az érzékelő méretei nagyon kicsik s így az a legnehezebben hozzáférhető helyeken is elhelyezhető. Ha az érzékelőt dinamometerként egy gép tengelyének forgató nvomatéka mérésére használjuk, akkor az elrendezés szerkezeti megoldása egy tengelykapcsoló alakjában adódik, mely egy szigetelt csőből áll és ezen vagy közvetlenül keféken át, vagy transzformátor közbeiktatásával odavezetett áram folyik át. A csavarást átvivő tulajdonképpeni torziós pálca (cső) kívül van elhelyezve és ezen van a mérőtekercs elhelyezve. A tekercsből az indukált áramot egy oszcilloszkópba, völtmeterbe, feljegyzőkészülékbe, relébe, vagy hasonlóba vezetjük további felhasználásra. Néha előny ösebb a mérő- és a gerjesztő tekercset egymással felcserélni. így azután a találmány szerinti érzékelővel nemcsak a forgató nyomaték középértéke mérhető, hanem a csavaró lengések is követhetők és regisztrálhatók, továbbá a gép szabályozása közvetlenül elvégezhető, illetve a terhelés veszélyes fokozódásakor, vagy tehermentesülés esetében a gépet egy relé segítségével ki lehet kapcsolni. Az érzékelő így pl. turbinák, elektromotorok, szerszámgépek és hasonlóknál is alkalmazható. A találmány tárgya sem a térszükséglet, sem pedig a bonyolultság tekintetében semmiféle követelményeket nem támaszt. Nagy előnye, hogy a hőmérsékletváltozásoktól széles határok között független. Az érzékelő ezenkívül szinte alig hozzáférhető helyeken is felszerelhető és a mérő berendezés a dinamometertől távol helyezhető el. A berendezés alkalmas a teljesítmény közvetlen mérésére is: tehát állandó fordulatszámoknál minden összehangolás nélkül (egyetlen megfelelő hitelesített skálával), vagy változó fordulatszámoknál villamos fordulatszámlálóval, melynek mérési adata a fordulatszámmal egyenesen arányos áramot jelenti; olymódon, hogy ezt az áramot egy elektrodinamikus mérőműszer egyik tekercsébe vezetjük, ugyanakkor a mérőműszer másik tekercsébe a dinamometernek a forgató nyomatékkal arányos áramát vezetjük. A műszer adatai (leolvasása) ekkor a két áram szorzatának felelnek meg, vagyis a forgató nyomaték és a fordulatszámok szorzatának. A berendezés használható lenne ezenkívül pl. motor vizsgáló állomásokon, vagy aránylag könnyen alkalmazható lenne a fordulatszámláló mérőműszerek mellett repülőgépeken is, ahol a teljesítmény ismerete fontos, de ezideig nem mért tényezője a motor munkájának (teljesítményének) és a repülőgép helyzetének. Az érzékelőnek egy további alkalmazási lehetősége a légcsa-varszárnytövek igénybevételének mérése, ahol az eddig ismert összes mérési módok alkalmazása nagy nehézségekkel jár. A jelen találmány a probléma megoldását ebben az esetben is lényegesen megkönnyíti. Itt ugyanis nemcsak a forgatónyomaték középértékét lehet mérni, hanem a szárnytövek torziós lengéseit (rezgéséit) is követhetjük. A szerkezeti megoldás is egyszerű. Tenzometeres (feszültségmérő) felvevő berendezések is kialakíthatók olymódon, hogy az anyag felületén fellépő feszültséget a torziós pálca elcsavarodásává alakítjuk át majd a további átalakítás elektromotoros erővé már a jelen találmánynak .megfelelően történik. Általában hőmérsékletet, rezgéseket, hangerősséget, a kormányszerkezet függesztő nyomatékait és a többit lehet mérni, mindenkor a mért impulzust a torziós pálca elcsavarodására és azt tovább a találmány szerinti módon átalakítva. A közvetlen mérés előnyei jól felhasználhatók pl. szélcsatornában az erő mérésére, ahol a körüláramlások nem stacioner eseteit is módunk-