143953. lajstromszámú szabadalom • Villamos fokozatkapcsoló

Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.953. SZÁM 21. c. 28—53. OSZTÁLY - VI—188. ALAPSZÁM Villamos fokozatkapcsoló Villamos Forgógéptervező Iroda, Budapest Feltalálók: Hoffmann István technikus, és Farkas Ferenc technikus, Budapest A bejelentés napja: 1955. november 29. A találmány villamos fokozatkapcsoló, melynek középvonal körül sugárirányban elrendezett helytálló érintkezői, valamint fokozatonként legalább egy érintkezőpárt záró kapcsolószerkezete van. Áz ilyen rendszerű ismert fokozatkapcsolók hátránya, hogy csúszóérintkezőkkel dolgoznak, tehát egyrészt bizonytalan érintkezést adnak,, másrészt élettartamuk a csúszás okozta kopások miatt viszonylag rövid. Hátrányuk továbbá, hogy a kívánt fokozatok számának megfelelően megtervezett szerkezeti egységeket alkotnak, amelyek az eredetitől eltérő fokozatszamok esetén már nem alkalmazhatók. Hátrányuk végül, hogy igen munkaigényesek és viszonylag sok szines fém alkalmazását teszik szükségessé. A találmánnyal e hátrányokat kiküszöböltük és olyan villamos fokozatkapcsolót szerkesztettünk, amelynek {ugyancsak középvonal körül sugárirányban elrendezett helytálló érintkezői, valamint fokozatonként legalább egy érintkezőpárt záró kapcsolószerkezete van, amelynél azonban a mozgóérintkezők a találmány értelmében nyomóérintkezőkként vannak kialakítva és az érintkezőpárok a kapcsolószerkezettel csoportba szerelhető legalább egy szerkezeti egységet alkotnak. A nyomóérintkezők alkalmazása kiküszöböli a csúszóérintkezők üzemévél járó hátrányokat és túlnyomórészt fölöslegessé teszi szines fémek alkalmazását. A csoportba szerelhetőség viszont biztosítja, hogy különböző fokozatszámú kapcsolók azonos alapegységek csoportosításával állíthatók elő, tehát bizonyos alapegységek elkészítése esetén a fokozatszámokat illetően széleskörű változatosság érhető el, vagyis a fokozatkapcsolókkal szemben támasztott különböző igények viszonylag gazdaságosabban elégíthetők ki. A találmány szerinti fokozatkapcsoló szerkezetéből következik, (hogy alkatrészei nagyrészt présanyagból vagy fémből sajtolhatok, a költséges forgácsolással gyártott alkatrészek száma pedig viszonylag kisebb. A találmány további részleteit a rajz alapján ismertetjük, amelynek ábrái egyrészt a találmány szerinti fokozatkapcsoló működési elvére vonatkoznak, másrészt néhány példakénti kiviteli alakját tüntetik fel, nevezetesen: Az 1. ábra a találmány szerinti fokozatkapcsoló egyetlen szerkezeti egységből álló példakénti kiviteli alakjának részben metszett: oldalnézete. ' A 2. ábra az; 1. ábrának megfelelő előlnézet a fokozatkapcsoló fedelének -és homlokfalának részbeni elhagyásával. A 3. ábra a 2. ábra III—III vonalának megfelelő metszet. A 4. és 5. ábra az 1—3. ábrák szerinti példakénti kiviteli alak rögzítőszerkezetiének és kapcsolószerkezetének viszonylagos helyzetét föltüntető egy-egy vázlat.' ' . A 6. és 7. ábrán két szerkezeti egységből álló fokozatkapcsoló rögzítőszerkezetének és kapcsolószerkezetének viszonylagos elvi elrendezése látható. A 8—10. ábrák ugyanezt tüntetik fel három szerkezeti epyséfből álló fokozatkapcsoló esetén. A 11. és 12. ábrán más példakénti kiviteli alak rögzítőszerkezetének és kapcsolószerkezetének viszonylagos elrendezése látható a 6. és 7. ábrához: hasonló ábrázolásban. A 13—15. ábrák ugyanezt tüntetik fel három szerkezeti egység alkalmazása esetén. A 16—18./ábrák egyenként tizenháromfokozatú két szerkezeti egységből álló fokozatkapcsoló rögzítőszerkezetének és kapcsolószerkeze^ tének viszonylagos elrendezését feltüntető vázlatok. A 19—21. ábrákon hasonló vázlatokat láthatunk rögzített fokozatú szerkezeti egységek csoportbai szerelése esetén. , ' A 22. ábra csoportba szerelt négy szerkezeti egységből álló fokozatkapcsoló példakénti kivitéli alakjának részben metszett oldalnézete'. A 23—27. ábrák a 22. ábra szerinti példakénti kiviteli alak rögzítőszerkezetének és kapcsolószerkezetének viszonylagos elrendezését feltüntető vázlatok.