143952. lajstromszámú szabadalom • Fűtőelem elektromos fűtőtestekhez és azzal ellátott fűtőtest

Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.952. SZÁM 36. b. OSZTÁLY — VE-223. ALAPSZÁM Fűtőelem elektromos fűtőtestekhez és azzá! ellátott fűtőtest Vészi László villanyszerelő mester, Budapest A bejelentés napja: 1955. december 26. A találmány elektromos eilenállásfűtőtesteket tartalmazó fűtőelem közvetett hőátadású olyan fűtőtestekhez, melyek a hőt az általuk fűtendő helyiségnek, rendszerint lakószobáinak, folyadék közvetítésével adják át. E folyadék leggyakrabban víz és így e fűtőtestek a szokványos melegvízfűtések, röviden radiátoroknak nevezett, tagos fűtőtesteihez hasonló vagy azokkal azonos alkatúak lehetnek, olajnak hőátadó folyadékként való használata esetén viszont a gőzfűtéseiknél szokásos, ráhúzott fémlemezgyűrűkkél ellátott csövekből állhatnak. Kiterjed továbbá a találmány a találmány szerinti fűtőelemmel ellátott, rendszerint helyhez nem kötött, folyadéktöltéses villamos fűtőtestekre is és a találmány szerinti fűtőelem elsősorban ilyenekben való használatra van szerkesztve. A találmány célja olyan fűtőelem létrehozása, mely akár már meglevő radiátorokba szerelhető be, az elégtelen vagy hiányzó melegvízfűtés kiegészítésére, illetve pótlására, akár a hozzávaló, különleges alkatú és méretezésű radiátorba, illetve fűtőtestbe szerelten használható, amellett egyszerű, kényelmesen kezelhető, könnyen cserélhető és javítható 'és amellett olcsó is. Azt találtam, hogy mindezen célok elérhetők, ha a fűtőelem a fűtőtestbe oldható, célszerűen csavaros, kötéssel beszerelhető csőalakú fémburokból, annak belsejében elrendezett két ellenállásfűtő testből és a esőalakú burokra szerelt, azzal célszerűen oldhatatlan kapcsolatban álló, kapcsolódobozbál, valamint abban elrendezett, a két fűtőtestnek tetszésszerint egymással sorba, egymással párhuzamosan vagy egyiküknek egyedül való bekapcsolására alkalmas, célszerűen önmagában véve ismeretes és alantiakban röviden „seriesparallelkapesoló"nak nevezett, kapcsolóból és ehhez a kapcsolódobozban csatlakozó áramhozzávezető kábelből áll. Vízzel töltött radiátoroknak beléjük szerelt elektromos fűtőelemekkel való fűtése és ehhez való fűtőelemek már ismeretesek, de más célokat szolgáló más kivitelekben, rendszerint önműködő hőfokszabályozó berendezésekkel kapcsolatban, vagy különleges alkatú és különleges célokat szolgáló radiátorokhoz. A találmány alapját viszont azok a felismerések képezik, hogy egyrészt a kellő mennyiségű folyadékkal töltött fűtőtest hőkapacitása és így hőtehetetlensége elegendő ahhoz, • hogy az egyszerű seriesparaHelkapcsoló vagy automatika használatával is a gyakorlati igényeket jól kielégítő hőfokszabályozást érhessünk velük el, valamint hogy az ilyen fűtőtestekhez, elsősorban radiátorokhoz, való fűtőelemekkel teljesen kielégítő folyadékkeringést és hőátadást érhetünk el, ha azokat a radiátorokba alul, azok szokványos vízelvezető nyílásán át benyúlóan szereljük be olyan átmérőjűekre készítjük, hogy mellettük a radiátorban a jó vízkeringéshez elegendő szabad keresztmetszetek maradjanak és hogy ilyen beszerelésük olajtöltésű fémlemezbordás csövek alkotta fűtőtestekibe is jól lehetséges. ,E mellett azonban a fűtőelemnek egyszerű és olcsó, könnyen javítható szerkezetűnek kell lennie és a csőalakú burokban elhelyezett villamos ellenállásfűtőtestek is könnyen cserélhetők és kellő hőátadást biztosítók kell, hogy legyenek, valamint nagy szigetelési ellenállásukat állandóan meg kell hogy tartsák, nehogy a csőalakú burok és így maga a fűtőtest, illetve radiátor is feszültség alá kerülhessen. E feladatokat a találmány szerint célszerűen úgy . oldjuk meg, hogy a fűtőelem fémburkaként fémcsövet, célszerűen acélcsöveket használunk, melyben az ellenállásdrótok vagy szalagok alkotta célszerűen bifiláris tekercseket képező két vagy több ellenállásfűtőtest kerámiai anyag porába ágyazottan foglal helyet. Ha anyaguk elég merev ahhoz, hogy csavarvonalakra tekercselten a szóban forgó méretben alaktartó legyen, akkor ezen túlmenő szigetelés nem is szükséges, ellenkező esetben a drótokra vagy szalagokra tekercsekké való alakításuk előtt vagy esetleg után, szigetelőtesteket, célszerűen samottgyöngyöket, fűzünk fel és így helyezzük be őket a fémcsőbe, amelyet ezután kerámiai anyag porával, célszerűen samottporral töltünk meg. E helyett azonban az ellenállásfűtőtesteket önmagában véve ismert módon, képlékeny szigetelőmasszába is ágyazhatjuk, mely beöntése után megmerevedve, őket a fémburokban jól rögzíti és szigeteli is. Két ellenállásfűtőtest helyett többet akkor szerelünk be a fémcsőburokba, ha egyik vagy mindkét