143944. lajstromszámú szabadalom • Finom egyengetőlap és eljárás előállítására

2 143.944 rékszögű négyszög alakú felerészének, a s'zárak végpontjában elrendezett lábak csatlakozási pontjaként pedig a munkafelület derékszögű négyszög alakú negyedrészének átlós pontját állapítjuk meg, mert ezek a pontok gyakorlatilag egyenértékűek a szabatosan megállapított Bessel-féle pontokkal, mindössze kissé beljebb esnek. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti finom egyengetőlap néhány példakénti kiviteli alakja látható. Az 1.:—3. ábrákon a lábak csatlakozási pontjának kitűzését három szokásos méretű finom egyengetőlap esetén tüntettük fel, amelyek közül az első négyzetalakú, a másik kettő alakja viszont téglalap. A 4. ábra a találmány szerinti finom egyengetőlap gyakorlati példakénti kiviteli alakjának az 5. ábra IV—IV vonala mentén vett metszete. Az 5.. ábra a 4. ábrának megfelelő alulnézet. A rajzon azonos hivatkozási számok hasonló részleteket jelölnek. Amint az 1.—3. ábrákon látható, a finom egyengetőlap három lábának csatlakozási: pontja Pi, Pa és Pa. Ezek egyenlőszárú 10, 11, 12 háromszög csúcsainál vannak elrendezve, mégpedig úgy, hogy a Pi pont a 10, 11 szárak metszéspontiában, a P2, illetőleg Ps pont pedig a 10, illetőleg 11 szár végpontjába esik. A Pi pont a 10, 11 szárak által bezárt « szög 13 felezőegyenesén az erre merőleges 14 oldaltól mint alapvonaltól. 2/9 . x távolságban van, ahol x a 14 alapvonalra merőleges 15 oldal hossza. Az egyenlőszárú háromszög egy-egy, 10, illetőleg 11 szárának végpontjában elrendezett P2, illetőleg P3 pont, viszont a 16 munkafelület egymásra merőleges két 15 és 17, illetőleg 17 és 18 oldalától mint alapvonaltól van 2/9 . x távolságban, ahol x ugyancsak az alapvonalra merőleges oldal hossza. Látható, hogy a Pi, P2, Ps pontok gyakorlatilag azonos helyzetbe kerülnek, ha a 2/9 x távolság fölmérése helyett a kitűzést úgy foganatosítjuk,, ho°y a 18 munkafelületet két derékszögű négyszög alakú részre és az egyik részt ismét derékszögű négyszög alakú részre bontjuk, majd mind a három felületrész átlós pontját képezzük, így keletkeznek a P'i. P'2 és P's pontok, amelyek ugyancsak egyenlőszárú háromszög csúo-, csainál helyezkednek el. Ennek az egyenlőszárú háromszögnek 10', 11', 12' oldalai párhuzamosak a 10, 11, 12 egyenlőszárú háromszög megfelelő oldalaival és így a 10, 11, 12 háromszög 13 felezővonala egyben a 10', 11', 12' háromszögfelezővonala is. A P'i, P'2, P's pontok valamivel beljebb esnek ugyan a Pi, P2 és P3 pontoknál, a lábak térbeli kiterjedésüknél fogva azonban így is kielégítik a találámány szerinti feltételt, amelynek értelmében a megfelelő oldalaktól 2/9 . x távolságban kell lenniök. Ugyanekkor ez a megoldás a lábak csatlakozási pontjainak kitűzését egyszerűsítik- és egyben a szimmetrikus elrendezést igen szabatosan biztosítja. Ahol a munkafelület nem négyzetalakú, mint például a 2. és 3. ábra szerinti esetben, a viszonyok hasonlóképpen alakulnak, mindössze az x távolságnak lesznek oldalanként változó értékei, amit az ábrákon számindexekkel érzékeltetünk. A 4. és 5. ábrán látható, hogy a találmány szerinti finom, egyengetőlap is ellátható a szabványokban, előírt hosszanti V-alakú bordákkal, amelyek, az; egyenlőszárú 10', 11', 12' háromszöggel azonos,, illetőleg ezzel ellentétes irányba mutatnak és szimmetrikusan vannak elrendezve. Az egyenlőszárú háromszöggel azonos irányba mutató V-alakú borda egy-egy 19, illetőleg 20 ága a 10', illetőleg 11' szár P'2, illetőleg P's végpontjában elrendezett 22, illetőleg 23 láb csatlakozási pontján átmenő törtvonal mentén helyezkedik el. A 10', 11' szár metszéspontjában elrendezett 21 láb csatlakozási P'i pontján viszont a V-alakú borda 19 és 20 ágát harántirányban összekötő 24 borda halad át, A másik V-alakú borda 25, illetőleg 26 ága ugyancsak, törtvonal mentén helyezkedik el. A finom, egyengetőlap főtartóit alkotó bordák tehát úgy vannak elrendezve, hogy egyben átmennek a. 21, 22, 23 lábak P'i, P'2, P's csatlakozási pontjain is, ami a rendszer statikai állapotát fokozottan biztosítja. A lábak egyike, nevezetesen az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén az egyenlőszárú 10', 11', 12' háromszög 10', 11' szárainak P'i metszéspontjában elrendezett 21 láb a finom egyengetőlap 16 munka felületére merőleges irányban elállíthatóan van kialakítva. Evégből a 24 bordában menetes furat van, amellyel a 21 láb menetes 27 szára kapcsolódik. A 27 száron kulcsnyílással ellátott 28 gyűrű van elrendezve, amelynek révén a 21 lábat elforgathatjuk és így a 16 munkafelülethez viszonyított helyzetét szabályozhatjuk. Ennek az elrendezésnek előnye, hogy a találmány szerinti finom egyengetőlapot szükség esetén vízszintesbe állíthatjuk és ezzel alkalmassá tehetjük vízszintes, beállítást, igénylő szabatossági mérésekre. A szabványok a finom egyengetőlapok munkafelületének megmunkálásával kapcsolatban elsősorban finom hántolást írnak elő, de megengedik a hántolás helyett olyan megmunkálási mód alkalmazását is, amely a hántoláshoz: hasonló felületi finomságot ad. Viszont tiltják a munkafelületek csiszolással való megmunkálását,, mert a csiszolóanyag szemcséi az öntvény szemcséi közé ékelődhetnek és ezzel az egyengetőlap használatát, károsan befolyásolhatják. A találmány szerinti finom egyengetőlapok statikai merevsége mármost lehetővé és célszerűvé teszi a finom, egyengetőlapokra szabványszerűen előírt, pontossági méretek tűrésének csökkentését. Evégből a találmány értelmében úgy járunk el, hogy finom hántolással megmunkált munkafelületű egyengetőlapokat csoportosan munkálunk meg, még pedig úgy, hogy első és második, vagyis két egyengetőlapot kenőanyaggal itatott munkafelületeiknél fogva egymásra, helyezünk és összedörzsölünk. E két egyengetőlaphoz finom hántolással már megmunkált felületű további, vagyis harmadik egyengetőlapot veszünk és az első és második egyengetőlap összedörzsölése után mindegyiküket egy-egy munkamenetben a harmadik egyengetőlappal dörzsöljük össze. Az ilyen módon összedörzsölt egyepgetőlapok munkafelületének síkpontossága, a szabványos tűrési