143932. lajstromszámú szabadalom • Karmantyús csőkötés és eljárás ilyenek előállítására

2 143.932 gyűrűk elhatárolják, amelyek a csöveket közpon­tosítják is egymáshoz képest. Körülbelül a két gyűrű közötti távolság közepén a külső —i— csö­vön az —e—• lyuk van az összetartó anyag benyo­mására. Hasonlóképpen a 2. ábrához, a 3. ábra szerint az —n— cső egy —p— test —o— csapjával van ösz­szekötve, úgyhogy az —n— cső vége a —p— test —q— lépcsőjére van támasztva és illesztve, míg az —o— csap szabad végén a ráhegesztett —r— gyű­rű van, amely hasonló célt szolgál, mint a —q— váll és az —a— térközt a csap szabad végénél le­zárja. A 4. ábra szerint a —d'— karmantyú két vége, amely tompán egymásnak ütköző —b'— és —c'— csövek összekötésére szolgál és ezek végeit veszi körül, úgy vannak beperemezve, hogy az —a— térközt tengelyirányban lezárják és ezáltal az hé­zagmentesen tölthető meg az —e— lyukon át be­nyomandó tapasztószerrel. Hogy nagy erőknek az egyik csőről a —d'— karmantyúra, majd erről a másik csőre való átvitelét megjavítsuk, a —b'— és —c'— csővégeket, valamint a —d'— karmantyút —s—, —s'—, —t— kidudorodásokkal és bemélyí­tésekkel látjuk el, amelyeket továbbmenőleg a hú­zóerők átvitelére csőtengely körül futó hornyok­ként és a forgatónyomaték átvitelére tengelyirányú hornyoknak képezhetünk ki. Az —a— térköz fal­felületének ilyen kiemelkedései és mélyedései által a tapadószer-réteg helyenként erősebb, vagy bizo­nyos esetekben gyengébb lesz, ami a tapadószer tartását a csővégeken és a karmantyún lényegesen javítja. Az 5. ábra szerint az —u'—• csövet egy másik —u— csőnek az oldalfalához lehet egy megfelelő­en kiképzett —v— könyök-karmantyúval kötni. Az —u'— cső játékkal nyúlik bele a —v— karmantyú csődarabjába. A csövek és a karmantyú egymáshoz viszonyított megfelelő helyzetbeni tartására befog­juk azokat két rögzítő pecek által egymáshoz illesz­tett —w— szorítópofa közé, amelyekben megfele­lő mélyedések vannak a csőváz egymással össze­kötendő részeinek beillesztésére, valamint a —w'— betöltő tölcsér van kialakítva a tapadószer beveze­tésére az —a— térköz —e— betöltőnyílásába és rögzítőszerkezetek a befecskendező szivattyú szá­mára. Míg az —u— cső az 5. ábra szerint a —v— kar­mantyún simán halad keresztül, a 6. ábra szerint az —y— kormányfejnek az —x— és —x'— csövek csatlakozási helyén csőalakú elágazásai vannak, amelyek csatlakozó karmantyúként szolgálnak és amelyekbe az —x— és —x'— csövek végei nyúl­nak be bőséges játékkal, hogy azután azokban ta­padóanyaggal legyenek megerősítve, amelyet az —e— nyíláson át nyomunk be az —a— térközök­be. Hozzáforrasztott —z— és —z'— gyűrűk és —h'— beperemezések határolják tengelyirányban az —a— térközöket. A —h"— beperemezéseket utólag készítik. Noha a leírt összekötéseket kerékpár és motor­kerékpár kereteknél (vázaknál) lehet leginkább alkalmazni, mégis lehet azokat más tárgyaknál, il­letve területen is használni, különösen olyanoknál, amelyek csövekből vannak, pl. karosszériáknál, áll­ványoknál, csőbútoroknál stb. Folyékony és pép­szerű masszák befecskendezéséhez legjobb ezek beadagoló vezetékeit kapcsokkal, horgokkal • vagy más segédeszközökkel az egymással összekötendő helyeken rögzíteni, azon célból, hogy a befecsken­dezendő massza ellennyomását kifogástalanul le­hessen felfogni, illetve ellensúlyozni. ^Azonban a műmassza beadagoló vezetéke semmi esetre sem zárhatja el légzáró tömítéssel az —e— befecsken­dező nyílást. Sőt kell is, hogy az —a— térközben az egymással összekötendő csövek között levő le­vegő a befecskendező eljárás közben részben a kar­mantyú-végeknél, részben az —e— befecskendező nyílásoknál eltávozhasson. A leírt összekötés rendkívül nagy szilárdságú. Kísérleti tapasztalatok szerint a szakítási próbára készített kötés még annál az igénybevételnél is tel­jesen változatlan maradt, amely az acélcső defor­málódásához, majd végül töréséhez vezetett. A le­írt összekötés még elektrolitikus hatásokra kelet­kező korrózió ellen is védve van. Azonkívül az ösz­szekötés normális hőmérséklet mellett, vagy a cső­részek csupán kis felmelegítésével is keresztülvi­hető, úgyhogy az utóbbi szilárdságát nagy hőigény­bevételek nem veszélyeztetik. Szabadalmi igénypontok: ' 1. Eljárás karmantyús csőkötés előállítására nemfémes tapadóanyag, pl. gumi vagy műanyag segítségével, különösen kerékpár és motorkerék­pár vázak részére, azzal jellemezve, hogy a tapadó­anyagot nagy nyomással a karmantyús csőkötés külső részén levő nyíláson (—e—) keresztül az egymással összekötendő részek közötti térközbe préseljük be. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a befecskendező el­járás részére a karmantyús csőkötés részein átme­netileg lazán elhelyezendő tapadóanyag betöltőve­zetékének száj része a karmantyú összekötési helyek töltőnyílását nem zárja le tömítő módon, úgyhogy a levegő a karmantyús csőkötés tapadószerrel fél­töltendő térközéből eltávozhasson. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárással előállított karmantyús csőkötés kiviteli alakja, azzal jelle­mezve, hogy a térköz, amely az egymásba helyezett és á nemfémes tapadószer által egymással össze­kötött részek között van, tengelyirányban e ré­szek egyikével szorosan összekötött gyűrűkkel, il­letve beperemezett szélekkel van lezárva és a kar­mantyús csőkötés külső részén nyílás van a tapadó­szer bepréselésére. 4. A3, igénypont szerinti karmantyús csőkötés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tompán egymásnak ütköző fémrészek, különösen csövek (—b—, —c—) összekötési helyét egy külön kar­mantyú (—d—) és az ebbe benyúló részek közötti térköz (—a—) nemfémes, de elasztikusan alakít­ható tapadószerrel van kitöltve, a karmantyú széle pedig a beléje nyúló részekre rá van hajlítva. 5. A 3. igénypont szerinti karmantyús csőkötés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a* karman­tyús osőkötós egymással összekötendő részei (—b—, —d—) közötti térköz (—a—) átmeneti le­zárásához a tapasztószer befecskendezésére cső­bilincs (—f—) van alkalmazva, amely az egymás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom