143930. lajstromszámú szabadalom • Eljárás impregnálásra alkalmas műgyanta előállítására

Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNY) HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.930. SZÁM 22. h. OSZTÁLY — MI—101. ALAPSZÁM Eljárás impregnálásra alkalmas műgyanta előállítására A Magyar Állam, mint a feltaláló, Dr. Mikes János budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1953. október 19. Ismeretesek olyan műgyanta-készítmények, ame­lyek alkalmasak textiliák, papírféleségek, üveg­szövegek, szerkezeti anyagok, pórusos testek, stb. impregnálásához. E készítmények általában két fő csoportra sorolhatók: 1. Műgyanta oldatok, amelyekből az oldószert utólagosan el kell távolítani és 2. folyékony termékek, amelyek utókezeléssel alakíthatók át szilárd műanyaggá. ( Az első típusú anyagok közös hibája, hogy az ol­dószer eltávozásakor pórusok, repedések, hólyagok keletkezhetnek az anyagban. A "második típusú termékek többnyire nagy viszkozitással rendelkez­nek, s ennélfogva behatoló képességük nem kielé­gítő. Az egyébként jól felhasználható telítetlen po­liészterek, epoxidgyanták, poliészteracetátok, poli­izocianátok gazdaságossági szempontokból csak speciális célokra jöhetnek számításba. A találmány szerinti eljárás olyan aldehidkon­denzációs impregnáló műgyantakészítmény előál­lítására vonatkozik, amelyből az ellenálló végter­méket úgy alakítjuk ki a kondenzátum két lépés­ben történő keményítésével, hogy az alapkonden­zátumból a további reakcióban résztvevő folyadék­kal kis viszkozitású impregnáló oldatot készítünk, majd az impregnálás után az oldatban levő anya­gokat együttesen kikeményítjük. Az eljárás gyakorlati kivitelezése úgy történik, hogy olyan alapkondenzátumot készítünk, amely kevesebb aldehidet tartalmaz, mint amennyit le tudna kötni, majd a kondenzátumot aldehiddel fel­hígítjuk. Az aldehid mennyiségét úgy választjuk meg, hogy az impregnálási célnak megfelelő visz­kozitást kapjuk, ugyanakkor pedig a kondenzátum a teljes mennyiséget le tudja kötni. Az eljáráshoz megfelelőnek bizonyultak a fe­rioplasztkondenzátumok, amelyeket fenollal vagy homológjaival, többértékű fenolokkal és fenolszár­mazékokkal kondenzált alifás, aromás és/illetve heterociklusos aldehidekből nyertünk, s helyette­síthetjük a fenolos komponenst aminokkal. A kon­denzációt lefolytathatjuk akár savanyú, akár lúgos közegben. Az így elkészített alapkondenzátumot oldjuk, ill. hígítjuk aldehiddel, melynek az alap­kondenzátum aldehidmegkötő képessége szab ha­tárt mennyiségileg. Pl. 1 mól melamin és 2 mól acetaldehid kondenzátumát legfeljebb 1 mól sza­licilaldehiddel hígíthatjuk megfelelő viszkozitású oldattá, vagy pedig 0,6 mól formaldehid és 1 mól p-m-krezol kondenzátumát 0,9 mól paraldehiddel vagy ennél kisebb mennyiséggel alakíthatjuk a ta­lálmány szerinti impregnáló folyadékká. Az utókondenzálást olyan hőfokon végezzük, amelyen a hígító aldehid megkötődik, még mielőtt elpárologna. Tehát pl. paraldehid esetében 100 C° alatt, furfurol esetében 120—130 C°-ig, de szali­cilaldehid vagy fahéjaldehid esetében akár 180 C°-ig emelhetjük a hőfokot, ha szükséges, Alkal­mazhatunk savanyú, lúgos vagy halogéntartalmú katalizátorokat, amelyek vagy bomlástermékeik az utókondenzáció idejét és hőfokát leszállítják. A találmány értelmében járunk el akkor is, ha a kondenzáció mellett egyidejűleg polimerizációs folyamatot is beiktatunk, vagyis a telítetlen alap­kondenzátumot aldehid és telítetlen monomer ele­gyében oldjuk, s az utókezelés folyamán az aldehid bekondenzál, a monomer pedig bepolimerizál a ter­mékbe; eljárhatunk úgy is, hogy telített alapkon­denzátumot telítetlen aldehid és monomer elegyé­ben oldjuk, végül a kétféle típus keverékeit alkal­mazzuk. Az előbbiekben vázolt összetételeket az alábbi példák szemléltetik: 1. Vinilfenol-formaldehid 1 :0,8 mólarányú kondenzátumát 0,4 mól benzaldehidben és 1 mól metilmetakrilátban oldjuk, majd hőkezeljük. 2. Fenol-akrolein 1:1 mólarányú kondenzátumát 0,4 mól paraldehidben és 1,2 mól stirolbah oldjuk. 3. Xilenol-formaldehid 1 : 0,6 mólos kondenzátu­mát oldjuk 0,7 mól metakroleinban és 0,5 mól di­vinilbenzolban. 4. Krezol-acetaldehid 1 :0,4 mólos kondenzátu­mát hígítjuk 1 mól furfurollal és 0,3 mól dialkiladi­páttal. 5. Melamin-akrolein 1 :2 mólos kondenzátumát elegyítjük 1 / i rész anilin-furfurol folyékony kon­denzátummal, hígítjuk 1 mól métakroleinnal és 0,5 mól vinilacetáttal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom