143930. lajstromszámú szabadalom • Eljárás impregnálásra alkalmas műgyanta előállítására
Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNY) HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.930. SZÁM 22. h. OSZTÁLY — MI—101. ALAPSZÁM Eljárás impregnálásra alkalmas műgyanta előállítására A Magyar Állam, mint a feltaláló, Dr. Mikes János budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1953. október 19. Ismeretesek olyan műgyanta-készítmények, amelyek alkalmasak textiliák, papírféleségek, üvegszövegek, szerkezeti anyagok, pórusos testek, stb. impregnálásához. E készítmények általában két fő csoportra sorolhatók: 1. Műgyanta oldatok, amelyekből az oldószert utólagosan el kell távolítani és 2. folyékony termékek, amelyek utókezeléssel alakíthatók át szilárd műanyaggá. ( Az első típusú anyagok közös hibája, hogy az oldószer eltávozásakor pórusok, repedések, hólyagok keletkezhetnek az anyagban. A "második típusú termékek többnyire nagy viszkozitással rendelkeznek, s ennélfogva behatoló képességük nem kielégítő. Az egyébként jól felhasználható telítetlen poliészterek, epoxidgyanták, poliészteracetátok, poliizocianátok gazdaságossági szempontokból csak speciális célokra jöhetnek számításba. A találmány szerinti eljárás olyan aldehidkondenzációs impregnáló műgyantakészítmény előállítására vonatkozik, amelyből az ellenálló végterméket úgy alakítjuk ki a kondenzátum két lépésben történő keményítésével, hogy az alapkondenzátumból a további reakcióban résztvevő folyadékkal kis viszkozitású impregnáló oldatot készítünk, majd az impregnálás után az oldatban levő anyagokat együttesen kikeményítjük. Az eljárás gyakorlati kivitelezése úgy történik, hogy olyan alapkondenzátumot készítünk, amely kevesebb aldehidet tartalmaz, mint amennyit le tudna kötni, majd a kondenzátumot aldehiddel felhígítjuk. Az aldehid mennyiségét úgy választjuk meg, hogy az impregnálási célnak megfelelő viszkozitást kapjuk, ugyanakkor pedig a kondenzátum a teljes mennyiséget le tudja kötni. Az eljáráshoz megfelelőnek bizonyultak a ferioplasztkondenzátumok, amelyeket fenollal vagy homológjaival, többértékű fenolokkal és fenolszármazékokkal kondenzált alifás, aromás és/illetve heterociklusos aldehidekből nyertünk, s helyettesíthetjük a fenolos komponenst aminokkal. A kondenzációt lefolytathatjuk akár savanyú, akár lúgos közegben. Az így elkészített alapkondenzátumot oldjuk, ill. hígítjuk aldehiddel, melynek az alapkondenzátum aldehidmegkötő képessége szab határt mennyiségileg. Pl. 1 mól melamin és 2 mól acetaldehid kondenzátumát legfeljebb 1 mól szalicilaldehiddel hígíthatjuk megfelelő viszkozitású oldattá, vagy pedig 0,6 mól formaldehid és 1 mól p-m-krezol kondenzátumát 0,9 mól paraldehiddel vagy ennél kisebb mennyiséggel alakíthatjuk a találmány szerinti impregnáló folyadékká. Az utókondenzálást olyan hőfokon végezzük, amelyen a hígító aldehid megkötődik, még mielőtt elpárologna. Tehát pl. paraldehid esetében 100 C° alatt, furfurol esetében 120—130 C°-ig, de szalicilaldehid vagy fahéjaldehid esetében akár 180 C°-ig emelhetjük a hőfokot, ha szükséges, Alkalmazhatunk savanyú, lúgos vagy halogéntartalmú katalizátorokat, amelyek vagy bomlástermékeik az utókondenzáció idejét és hőfokát leszállítják. A találmány értelmében járunk el akkor is, ha a kondenzáció mellett egyidejűleg polimerizációs folyamatot is beiktatunk, vagyis a telítetlen alapkondenzátumot aldehid és telítetlen monomer elegyében oldjuk, s az utókezelés folyamán az aldehid bekondenzál, a monomer pedig bepolimerizál a termékbe; eljárhatunk úgy is, hogy telített alapkondenzátumot telítetlen aldehid és monomer elegyében oldjuk, végül a kétféle típus keverékeit alkalmazzuk. Az előbbiekben vázolt összetételeket az alábbi példák szemléltetik: 1. Vinilfenol-formaldehid 1 :0,8 mólarányú kondenzátumát 0,4 mól benzaldehidben és 1 mól metilmetakrilátban oldjuk, majd hőkezeljük. 2. Fenol-akrolein 1:1 mólarányú kondenzátumát 0,4 mól paraldehidben és 1,2 mól stirolbah oldjuk. 3. Xilenol-formaldehid 1 : 0,6 mólos kondenzátumát oldjuk 0,7 mól metakroleinban és 0,5 mól divinilbenzolban. 4. Krezol-acetaldehid 1 :0,4 mólos kondenzátumát hígítjuk 1 mól furfurollal és 0,3 mól dialkiladipáttal. 5. Melamin-akrolein 1 :2 mólos kondenzátumát elegyítjük 1 / i rész anilin-furfurol folyékony kondenzátummal, hígítjuk 1 mól métakroleinnal és 0,5 mól vinilacetáttal.