143929. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új, vizettaszító impregnálószer előállítására textilrostokhoz

Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL* SZABADALMI LEÍRÁS 143.929. SZÁM 8. k. OSZTÁLY — Sí-576. ALAPSZÁM Eljárás IÍJ, visettassító impregnálóssser előállítására textilrostokkos Institut für Silikon- u. Fluorkarbon-Chemie, Radebeul A bejelentés napja: 1956. március 30. Ismeretes, hogy dimetiiszilikon- és metilhidro­szilikonolajok keverékének illó szerves oldószerben való oldatával, vagy vizes emulziójával a textilros­tok, pl. poliamidszálak, („perion"), acetátműse­lyem és celrulózgyapjú erősen víztaszítóvá tehetők. Ez az impregnálás mosásálló. Hátrányos, hogy ezen impregnálószerek raktározás közben bomlékonyak (instabilok), ami elsősorban hidrogén lehasadásá­ban, sőt bizonyos körülmények között a, termék ko­csonyásodásában nyilvánul meg. A hidrogénfejlő­dés legerősebben az emulzióknál lép fel. Ebből a felhasználókra többféle kényelmetlenség háramlik, így pl. az összes tárolótartályokat vezetékekkel kell ellátni a felszabaduló hidrogén elvezetésére, és az esetleges durranógázrobbanás veszélyét megfe­lelő biztonsági rendszabályokkal ki -kell zárni. Azt találtuk, hogy trihalogénszilánkok (pb a sziliciumkloroform) monofunkciós komponensek, pl. hexametildisziloxán, alkalmas egyensúlyozó szerben (1. E. G. Rochow „Einführung in die Che­mie der Silikone", Weinheim, 1952, 92. oldal) pl. fölöslegben alkalmazott tömény kénsavban tpl. 80%-os H2S0 4 -ben) való oldatával képezett reak­cióelegyéből, amelyben a disziloxán mint bisz^(tri­metil)-szulfát van jelen, és a kénsav víztartalma a triklórszilán hidrolízisére való, olajszerű, SiH cso­portokat tartalmazó polisziloxan folyadékok külö­• níthetők el, melyek a fentemlített rostféleségek ki­váló impregnálószerei. Ezen új hidrosziloxánpoli­merek előnye a föntebb említett ismert polime­rekkel szemben, hogy úgyszólván határtalan ideig raktározhatok: belőlük sem hidrogén nem hasad le, sem nem kocsonyásodnak meg. Ugyancsak idő­állók az ezen termékekből készített vizes emulziók Példa: 1 mol .(=212 ml [20°]) hexametildisziloxánnak 848 ml kénsavban (80% H2 S0 4 ) való oldatához, melyet kavaróval, visszacsepegőhűtővel, csepegtető­tölcsérrel és jegesvízhűtéssel ellátott lombikba he^ lyezünk, lassan hozzáadunk 1 mol (= 101 ml [20°]) triklórszilánt (szilieiumkloroformot), és kavarás közben megindítjuk a reakciót. Mikor a reakció­elegy megnyugodott, az elegy két folyadék­réteggé válik szét. Ha a kénsav-sósavas reakció­elegyet 1,5 liter vízzel hígítjuk, a szerves-sziliciu­mos réteg valamivel még növekszik. A hidroszilo­xán-folyadékréteget elkülönítése, savtalanítása és szárítása után légköri nyomáson, egyszerű desztil­lációval elkülönítjük a 100—120 C°-os forrástarto­mányba tartozó alacsonyabb polimerektől. Ezen első párlat főtömege át nem alakult hexametildi­sziloxánból áll, amely újra felhasználható. A kb. 60%-ot kitevő "maradék (kb. 100 g) híg olaj, mely­ből erős nátronlúg hozzáadásakor heves hidrogén­fejlődés figyelhető meg, erős hőszinezet mellett. Ez a termék kiváló inapreghálószer poliamid- („per-Ion"), acetátműselyem- és cellulózgyapjú-alapú műszálakhoz, és raktározhatósága korlátlan, mint­hogy a megfigyelések szerint belőle állás közben nem fejlődik hidrogén, szemben az e célra eddig javasolt, a bevezetésben említett keverékekkel. Az ebből az olajból készített vizes emulziók is különö­sen tartósak és nem változnak. • Szabadalmi igénypont: Eljárás vizet taszító impregnálószer előállításá­ra poliamid- („perion"), acetátműselyem- és cel­lulóz-gyapjú-alapú textilrostokhoz, azzal jellemez­ve, hogy trihalogénszilánt metilcsoportot tartalma­zó monofunkciós komponenssel, 80 súlyszázalékos kénsav feleslegében hozunk reakcióba és a reak­cióelegyből a keletkező olajszerű folyadékot elkülö­nítjük. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1944. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Oldalképek
Tartalom