143924. lajstromszámú szabadalom • Fényelektromos iszapmélységmérő

Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.924. SZÁM * » 21. e. 29—36. OSZTÁLY - SO-454. ALAPSZÁM' Fényelektromos i&sapmélységmérő A Magyar Állam, mint a feltaláló Solymosi Sándor oki. mérnök jogutódja, Budapest A bejelentés napja: 1955. szeptember 30. A találmány szerinti műszer a szennyvíztisztító (derítő) berendezések iszap- és rothasztóterében összegyülekező iszapmennyiség megállapítására , szolgál. Elvi megoldásában vízmentesen elzárt "két, egymástól planparalell üveglemezekkel elválasz­tott térben elhelyezett fotocellából és fényforrásból áll, mely elrendezésben a fotocella és a fényfor­rás közötti szabad térséget a fényforrás átvilágítja. Az átvilágított területen a szennyvíz, illetve iszap szabadon közlekedik. A szennyvíz fényáteresztő képessége lényegesen nagyobb, mint az iszapé. Mi­helyt az iszap az átvilágított térbe jut, illetve az átvilágított tér az iszapba jut, a fényerősség le­csökken, megnöveli a fotocella- ellenállását és a fotocella által vezérelt galvanométer a fényerősség­csökkenést jelzi. A szennyvíztisztítás helyes technológiája meg­követeli ugyanis, hogy az iszap és rothasztóterekből az iszapot megfelelő időközönként, még mielőtt ká­ros telítődés bekövetkezne, leürítsék. Ugyanakkor a leürítést nem szabad teljes mértékig végrehajta­ni azért, mert a ki nem rothadt iszap, egészségvé­delmi szempontból káros, forgalomba tehát nem kerülhet. Tudományos kutatás szempontjából is kívánatos az* időegységben összegyülekező iszap­mennyiség megállapítása mind házi, mind ipari szennyvizek vonatkozásában. Mindkét cél elérését egyaránt szolgálja a találmány szerinti iszapmély-Bégmérő berendezés. A találmány szerinti műszer, természetesen más olyan anyag vizsgálatára is alkalmas, melynek sű­rűségváltozásával egyúttal fényáteresztő képessé­ge is változik. A találmány szerinti műszer egy példaképpeni megoldását a csatolt rajz 1. és 2. ábrája magyaráz­za. • A berendezés 1 mérőfejből, 2 kalibrált háromeres gumikábelből és 3 mérőműszerből áll. Az 1 mérőfej előnyösen szivaralakú bronzpalást, mely négy rész­re csavarható széjjel. Az egyik rész a kalibrált gu­mikábel bevezetésére és vízmentes szigetelésére szolgál. A másik részben helyezkedik el a fotocel­la. Ennek terét fényáteresztő, előnyösen planparar­lel üveglemez vízmentesen választja el a vizsgált anyag átáramlását lehetővé tevő, megvilágított tér­től. A bronzpalást negyedik, ugyancsak fényáteresz­tő lappal határolt része az izzó elhelyezésére szolgál, mely megvilágított tértől szintén vízmentesen van elhatárolva. A kalibrált háromerű kábel a mérőfej­ben elhelyezett fotocella és fényforrás áramellátását biztosítja s benne az egyik szál közös1 a fényforrás­sal és a fotocellával. A gumikábel kalibrálása a mé­rőfej helyzetét rögzíti a szennyvíz és az iszapréteg határán. A kábel szabad vége háromágú dugasszal csatlakozik a mérőműszerhez. A 2. ábra szerinti is­mert kapcsolású' mérőműszer a fotocella ellenállás­változását elektroncsővel felerősítve galvanométer útján jelzi. Az elektroncsöves erősítő lehetővé teszi, hogy a műszer teljes mérési határa ki legyen hasz­nálva, továbbá azt, hogy a fotocella és az erősítő egyébként nem végig lineális karakterisztikájának lineális szakaszára állítható be. Ebből kifolyólag a mikroampermérő elmozdulása arányos a fényerő változással, illetve a vizsgálandó anyag átlátszósá­gával. A találmány szerinti berendezéssel való vizsgá­lat menete a következő: Az áram bekapcsolása után a baloldali potencio­méter elfordításával az elektronikus erősítő üzem­behelyezendő, majd ugyanazzal a potenciométerrel a mikroampermérő nullára állítandó. Ezután a kap­csoló „be" állásra kapcsolandó, miáltal a fényfor­rás és a fotocella is üzembe lép. A jobboldali po­tenciométer 100-asra állítandó. A műszer üzemké­pességéről úgy lehet meggyőződni, hogy az átvi­lágított teret kézzel kissé leárnyékoljuk, mire a mikroampermérő erős visszaeséssel reagál. A mérő­fej ezután a vizsgálandó anyagba bocsátandó. A világított terén átáramlik a vizsgálandó anyag, mi­re a mikroampermérő mutatója visszaesik, amiből a vizsgált anyag sűrűségére, illetőleg egy példakép­peni felhasználás esetét véve, a derítő tisztítási fo­kára lehet következtetni. Minél kisebb ugyanis a mikroampermérő mutatójának visszaesése, annál jobb a tisztítás hatásfoka. Értelemszerű használat­tal, e területen, következtetés vonható le a mu­tató helyzetváltozásaiból a vizsgált anyag minősé­gére is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom