143924. lajstromszámú szabadalom • Fényelektromos iszapmélységmérő
Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.924. SZÁM * » 21. e. 29—36. OSZTÁLY - SO-454. ALAPSZÁM' Fényelektromos i&sapmélységmérő A Magyar Állam, mint a feltaláló Solymosi Sándor oki. mérnök jogutódja, Budapest A bejelentés napja: 1955. szeptember 30. A találmány szerinti műszer a szennyvíztisztító (derítő) berendezések iszap- és rothasztóterében összegyülekező iszapmennyiség megállapítására , szolgál. Elvi megoldásában vízmentesen elzárt "két, egymástól planparalell üveglemezekkel elválasztott térben elhelyezett fotocellából és fényforrásból áll, mely elrendezésben a fotocella és a fényforrás közötti szabad térséget a fényforrás átvilágítja. Az átvilágított területen a szennyvíz, illetve iszap szabadon közlekedik. A szennyvíz fényáteresztő képessége lényegesen nagyobb, mint az iszapé. Mihelyt az iszap az átvilágított térbe jut, illetve az átvilágított tér az iszapba jut, a fényerősség lecsökken, megnöveli a fotocella- ellenállását és a fotocella által vezérelt galvanométer a fényerősségcsökkenést jelzi. A szennyvíztisztítás helyes technológiája megköveteli ugyanis, hogy az iszap és rothasztóterekből az iszapot megfelelő időközönként, még mielőtt káros telítődés bekövetkezne, leürítsék. Ugyanakkor a leürítést nem szabad teljes mértékig végrehajtani azért, mert a ki nem rothadt iszap, egészségvédelmi szempontból káros, forgalomba tehát nem kerülhet. Tudományos kutatás szempontjából is kívánatos az* időegységben összegyülekező iszapmennyiség megállapítása mind házi, mind ipari szennyvizek vonatkozásában. Mindkét cél elérését egyaránt szolgálja a találmány szerinti iszapmély-Bégmérő berendezés. A találmány szerinti műszer, természetesen más olyan anyag vizsgálatára is alkalmas, melynek sűrűségváltozásával egyúttal fényáteresztő képessége is változik. A találmány szerinti műszer egy példaképpeni megoldását a csatolt rajz 1. és 2. ábrája magyarázza. • A berendezés 1 mérőfejből, 2 kalibrált háromeres gumikábelből és 3 mérőműszerből áll. Az 1 mérőfej előnyösen szivaralakú bronzpalást, mely négy részre csavarható széjjel. Az egyik rész a kalibrált gumikábel bevezetésére és vízmentes szigetelésére szolgál. A másik részben helyezkedik el a fotocella. Ennek terét fényáteresztő, előnyösen planpararlel üveglemez vízmentesen választja el a vizsgált anyag átáramlását lehetővé tevő, megvilágított tértől. A bronzpalást negyedik, ugyancsak fényáteresztő lappal határolt része az izzó elhelyezésére szolgál, mely megvilágított tértől szintén vízmentesen van elhatárolva. A kalibrált háromerű kábel a mérőfejben elhelyezett fotocella és fényforrás áramellátását biztosítja s benne az egyik szál közös1 a fényforrással és a fotocellával. A gumikábel kalibrálása a mérőfej helyzetét rögzíti a szennyvíz és az iszapréteg határán. A kábel szabad vége háromágú dugasszal csatlakozik a mérőműszerhez. A 2. ábra szerinti ismert kapcsolású' mérőműszer a fotocella ellenállásváltozását elektroncsővel felerősítve galvanométer útján jelzi. Az elektroncsöves erősítő lehetővé teszi, hogy a műszer teljes mérési határa ki legyen használva, továbbá azt, hogy a fotocella és az erősítő egyébként nem végig lineális karakterisztikájának lineális szakaszára állítható be. Ebből kifolyólag a mikroampermérő elmozdulása arányos a fényerő változással, illetve a vizsgálandó anyag átlátszóságával. A találmány szerinti berendezéssel való vizsgálat menete a következő: Az áram bekapcsolása után a baloldali potenciométer elfordításával az elektronikus erősítő üzembehelyezendő, majd ugyanazzal a potenciométerrel a mikroampermérő nullára állítandó. Ezután a kapcsoló „be" állásra kapcsolandó, miáltal a fényforrás és a fotocella is üzembe lép. A jobboldali potenciométer 100-asra állítandó. A műszer üzemképességéről úgy lehet meggyőződni, hogy az átvilágított teret kézzel kissé leárnyékoljuk, mire a mikroampermérő erős visszaeséssel reagál. A mérőfej ezután a vizsgálandó anyagba bocsátandó. A világított terén átáramlik a vizsgálandó anyag, mire a mikroampermérő mutatója visszaesik, amiből a vizsgált anyag sűrűségére, illetőleg egy példaképpeni felhasználás esetét véve, a derítő tisztítási fokára lehet következtetni. Minél kisebb ugyanis a mikroampermérő mutatójának visszaesése, annál jobb a tisztítás hatásfoka. Értelemszerű használattal, e területen, következtetés vonható le a mutató helyzetváltozásaiból a vizsgált anyag minőségére is.
