143919. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés füstgázok hőenergiájának hasznosítására

143.919 nen a C tölcséren és az a kalibernél kisebb b kaliberen át a II levegő-hőcseretérbe hull és ezen való áthaladás közben felmelegíti az f nyíl irányában beáramló hideglevegőt. A találmány szerint a b kaliberen át csak annyi aprószemcsét ejtünk a II előmelegítő térbe, amennyi a II levegő-hőcseretérbe áramló levegő előmelegítéséhez szükséges, míg a többlet a c tölcsérből elágazó h csövön át a jó hőszigetelő burkolattal ellátott I tartályba kerül. Az I tartályban tároló forró aprószemcsét tetszőleges célra használhatjuk fel. A feltüntetett példában a forrószemcse vagy annak egy része, az x csövön át, a 7 ventillátorhoz csatlakozó pneumatikus 8 felszálló csőbe, majd ennek felső végén át a KI ejtődobba kerül vissza. A 2. ábrán azonos alkatrészeket azonos hivatkozási jelekkel jelöltünk meg. Az aprószemcse a K ejtődobból az a kaliberen át az I hőcseretérből a d vezetéken át alulról felfelé áramló füstgázok által történő felhevítés után c tölcsérbe kerül. A c tölcsérből a h csövön át elvont aprószemcse a L felszálló csövön át, pneumatikus úton, a KI ejtődobba és innen a jól szigetelt K2 hőtárolóba kerül. A forrószemcsének a h csövön el nem vont része az a kalibernél kisebb b kaliberen át a II hőtárolóba, majd ennek kifolyónyílásán., és az X csövön át a 7 ventillátorhoz csatlakozó 8 felszálló csőbe és ennek végén át -a K ejtődobba kerül, amikor is a körfolyamat megismétlődik. Az aprószemcsét a z hidegaprószemcse-tároló tartályból pótoljuk, az y vezetéken és az u ka- • liberen át. A 7 ventillátor által szállított forró levegő a 8 felszálló csövön át a K ejtődob felső részéből elágazó 23 csövön át a II levegő-hőcseretér alsó részébe, majd az utóbbinak felső részéből elágazó m csőkanyaron át a L felszálló csőbe kerül magasabb hőfokon, mint amekkora a 8 felszálló csőbe került levegőé volt. A K2 szemcsetárolóban akkumulált aprószemcse melegét tetszőleges módon hasznosítjuk. A 3. ábra szerinti megoldásnál a 7 ventillátor az I füstgáz-hőcseretérből kifolyó összes szemcsét a pneumatikus 20 felszálló csövön át a 21 ejtődobba szállítja, ahonnan a 22 vezetéken át a 23 hőtárolóba kerül. A 21 ejtődob felső részéből 24 cső vezet viszsza a 7 ventillátorhoz. A 3. ábra szerinti berendezés tehát öncirkulációs, azaz zárt rendszer szerint működik. Hegy a forró szemcsék »felfelé szállítás közben le ne hűljenek, fűtött tengelyű 7 ventillátort alkalmazunk. Miután a forrószemcse hőfoka azonos a szállító levegő hőfokával, hőcsere nem lép fel. a forró szemcse lényegesen nem hűl le és a forró aprószemcsék felfelé való szállítás közben csak a vezeték külső falán át szenvednek hőveszteséget, melynek nagysága, jó szigetelés esetében alig 1—2%. Szerkezeti részleteiben a találmány tárgya az igénypontok keretén belül sokféleképpen módosítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás füstgázok hőenergiájának hasznosítására apró szemcsés hőátadó berendezés segélyével, melyre jellemző, hogy a füstgáz-hőcseretérből csak a levegő előmelegítéséhez szükséges forró aprószemcsét bocsátjuk a levegőmelegítőtérbe, míg a forró aprószemcsének fölösleges részét a levegő-hőcseretérbe juttatás előtt elvonjuk és hőszigetelt hőtárolóba vezetjük vagy tetszőleges célra, pl. vízmelegítésre, gőzfejlesztésre, formaszárításra stb. használjuk fel. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a hőcseretérbe jutás előtt elvont forrószemcsét pneumatikus úton vezetjük a ventillátor által szállított forrólevegővel, egyenáramú hőcsere lefolyása közben, külön ejtődobon át a hőtárolóba. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy az aprószemcsét ventillátor által szállított forró-levegővel, egyenáramú hőcsere lefolyása közben vezetjük a hőtároló tartályba. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti eljárás változata, melyre jellemző, hogy a füstgáz-hőcseretérből kifolyó összes szemcsét pneumatikus csövön át és ejtődobon át szállítjuk, a hőtárolóba, míg a szállító levegő a kiejtődobból egy visszavezető csövön át a ventillátor szívócsonkjához csatlakozik, miáltal zárt forr ó-levegőkeringés, öncirkulációs rendszer keletkezik. 5. Berendezés x

az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, jellemezve a füstgázhőcseretér és a levegőhőcseretér közötti tölcsérből elágazó vezetékkel és ehhez csatlakozó jól szigetelt hőtároló térrel (1. ábra). 6. Berendezés a 2. vagy 3. igénypont szerinti kivitelére jellemezve a füstgáz-hecseretér és a levegő-hőcseretér közötti tölcsérből elágazó, pneumatikus (L) felszálló csőbe torkolló (h) elágazással, a felszálló cső végén elrendezett ejtődobbal és ezzel közlekedő (K2) szemcsetároló térrel (2. ábra). 7. A 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve a szemcsét a körfolyamatba visszavezető (k) ejtődobból a (II) légcseretér alsó részébe menő (23) vezetékkel és a (I) légcseretér felső részéből elágazó és az (L) pneumatikus felszálló csőbe torkolló (m) kanyarcsővel (2. ábra). 8. Berendezés a 4. igénypont szerinti eljárás kivitelére, jellemzeve a (I) füstgáz-»hőcseretérből kifolyó szemcsét (20) felszálló csövön át a hőtárolóval közlekedő (21) ejtődobba szállító (7) ventillátorral és az ejtődob felső része és a ventillátor közötti (24) összekötő vezetékkel (3. ábra). , (3 rajz) A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1943. Terv Nyomda, 1957. — Felelős vezető: Gajda László