143901. lajstromszámú szabadalom • Fluoreszkáló anyag

Megjelent: 1958. január hó 15-én. ORSZÁGOS TAlALMANYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.901. SZÁM 21. f. 82-87. OSZTÁLY — EE-301. ALAPSZÁM V Fluoreszkáló anyag Egyesült Izzólámpa és Villamossági rt. Budapest A bejelentő által megnevezett feltaláló: Dr. Kardos Ferenc, mérnök budapesti lakos ' A bejelentés napja: 1955. november 8. Találmányunk tárgya újfajta fluoreszkáló anyag. Találmányunk tárgykörébe tartozik az ezen anyag előállítására való eljárás és a talál­mány szerinti fluoreszkáló anyaggal legalább részben bevont fluoreszkáló cső is. Mint ismeretes, a mai világítás-technika fény­csövek alkalmazásával igyekszik a természetes napfény spektrumát megközelíteni. E célból szo­ykás pl. egymás mellett több, különböző spekt­" rumot adó fénycsövet alkalmazni. Sokkai elő­nyösebb azonban az olyan fénycső felhasználá­sa, amely egymaga helyettesíti a több különbö­ző spektrumú fénycsövet azáltal, hogy a termé­szetes napfényét saját spektruma közelíti meg. Az ilyen fénycsöveknél többnyire többfajta fényport alkalmaznak, amelyek közül a megfe­lelő,a vörös felé maximumot mutató fénypor volt a legproblematikusabb. Ajánlották ugyan már, mint mélyvörös színt adó komponenst, . a mangánnal aktivált magnézium arzenátot, azon­ban ebben az esetben a sárga és a mélyvörös színek között mutatkozik hézag. Ezen felül a fénypornak fény teljesítménye sem kielégítő, ami a fénycső összfényteljesítményét lerontja, -•.—találmányunk ,egyik célja a fenti két hiba egyidejű kiküszöbölése. Találmányunkíegy másik célja olyan új ^fény­por készítése, amely a mélyvörös mellett, ele­gendő narancsszínt is ad. Találmányunk egy további célja egy újfajta eljárás kidolgozása, amely fenti fénypor egysze­rű üzemszerű gyártását teszi lehetővé. Találmányunk egyéb céljai és előnyei az nlábbi leírásból tűnnek ki. ' ^ találmányunk szerinti fénypor (fluoreszká­lyag) azzal van jellemezve, hogy kristály­ian a periodikus rendszer V. csoportjának b két elemét, továbbá magnéziumot, és mint aktivátort mangánt tartalmaz, ívunk -értelmében a felsorolt elemek^ őnyösen a következő lehet: MgO : P2O5" íolarány nagyobb, mint 5:1, célszerű­gy annál nagyobb, míg, a P : As atom­ább 1 :25, vagy annál nagyobb, cél­szerűen 1 :15. Az. aktivátorként alkalmazott Mn mennyisége pedig előnyösen 0,1—0,5 súlyszáza­léka a teljes anyagmennyiségnek. A találmányunk szerinti, eljárás jellemzője pedig az, hogy az, As-t a jól definiált Mg(NH4> AsOi és a P-t ezzel izomorf .Mg(NfÍ4)P04 alak­jában visszük be a kristályrácsba. Az aktivátort pedig MnO formájában alkalmazzuk. A szüksé­ges Mg-mennyiséget MgO adagolásával érjük el. Azt találtuk ugyanis, hogy igen jó hatásfokú, narancsban és mélyvörösben világító fluoresz­káló anyagot készíthetünk, ha a kristályrács Mg mellett egyidejűleg P-t és As-t tartalmaz, tehát anyaga magnéziumfoszforarzenát. Ahhoz azon­ban, hogy a fény spektrális eloszlása a fent leír­tak szerint olyan legyen, hogy a cső narancs­színben is kellően világítson, szükségesek a fenti arányok. Megjegyezzük, hogy 141.824 sz. magyar sza­badalmunkban ajánlottuk már olyan fluoreszká­ló anyag készítését, amely egyidejűleg tartal­mazta a periodikus rendszer V. csoportjának legalább két elemét, tehát pl. P-t és As-t, ez az anyag azonban emellett egyrészt halogént is tartalmazott, másrészt nem tartalmazott Mg-t, végül pedig spektrumának maximuma nem a narancsban és mély v"'.'ősben, ill. nem a kettő között volt. ' ; A találmányunk szerinti fluoreszkáló anyagot és annak előállítását részletesebben az alábbi. példa 'kapcsán ismertetjük, anélkül azonban, hogy arra korlátoznánk magunkat. Példa: összemérünk r -j0. g Mg(NHi)As04-t • ill g MgO-t 10 g Mg(NHi)POi-t 1 g MnO-t . E keveréket szárazon összeőröljük és 1150 C°-on 8:*--16 órán át levegőn izzítjuk, melynek során olyan lumineszkáló anyagot kapunk, amelynek kristályrácsában P, As, Mg és O, vala­mint: aktivátorként Mn lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom