143899. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxitetraciklin kinyerésére erjesztéses oldatból

Megjelent: 1958. január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.899. SZÁM 30. h. 1—8. OSZTÁLY — GO-456. ALAPSZÁM Eljárás oxitetraciklin kinyerésére erjesztéses Oldatból A Magyar Állam, mint a Gyógyszeripari Kutató In tézet (Budapest) jogutódja. Feltalálók: Dr. Bodánszfcy Miklós és Szelke Mihály A bejelentés napja: 1955. július 28. A Streptomyces rimosus által termelt antibiotikum (oxitetracikliin) kinyerésére az irodalomban különböző módszerek ismeretesek. Ilyen pl. az oldószeres extrakciós eljárás (2.658. 078 sz. amerikai szab. leírás), az arilazof estékekkel végzett lecsapás (2.649.480 sz. amerikai szab. leírás), alkáli földfémsókkal történő lecsapás (J. Am. Chem. Soc. 73, 4214, 1951.) és szerves bázisokkal, illetve sóikkal történő elkülönítés (718.032 sz. angol szab. leírás). Ez utóbbi eljárás esetében tetraalkilammónium halogenidek, alkilimidazolinium halogenidek, hosszabb szénláncú primer aminők szerepelnek lecsapószerként. A csapadékképzés egyik feltétele, hogy az oldatban több értékű kationok is legyenek. jelen. Lecsapás után az erjesztéses lé mindössze 40—50 mcg/ml antibiotikumot tartalmaz. Kísérleteink során azt találtuk, hogy a felsorolt jórészt költséges szerves bázisokon kívül más bázisok is alkalmasak a megjelölt célra, különösképpen olyan kvaternél ammóniumbázisok és sók bizonyultak alkalmasnak, amelyekben az egyik kom, pónens piridin, a másik pedig 10—18 szénatomot tartalmazó alkilgyök. Így pl. fertőtlenítő oldatok készítésére használt és hazánkban is előállított píridinium-cetilbromid nemcsak hogy alkalmas az oxitetraciklin erjesztéses oldatból való elkülönítésére, hanem egyúttal a lecsapás tökéletesebben megy végbe, mint az eddig ismert lecsapószerekkel. így lecsapatlanúl 10—30 mcgytnl marad. Különös előnyként kell felemlíteni. a lecsapószer alacsony előállítási költségen kívül azt a döntő momentumot, hogy a piridin vegyülettel képzett oxitetraciklin só technológiai szempontból sokkal jobban kezelhető, így pl. jobban szűrhető, mint a más lecsapó szerekkel készített csapadék. Különös tekintettel a nagy feldolgozási térfogatra, ez utóbbi előnynek lényeges gazdasági jelentősége van. Példa: 9,5001 oxálsawal megsavanyított és 2.4 pH-nál megszűrt oldathoz 10 kg: technikai piridincetilbromidnak 150 1 vízzel képzett oldatát adjuk keverés közben, majd nátriumhidroxid oldat hozzáadásával a pH-t 9.5-re állítjuk be. 25 kg diatom a föld hozzáadása után a szűrőprésen a csapadékot megszűrjük, vízzel mossuk, 40°*-on áramló levegővel szárítjuk és porítjuk. Ily módon 43 kg száraz porhoz jutunk; mely a meghatározás szerint 8.05 kg oxitetraciklint tartalmaz. Minthogy.a kiindulási szűrt erjesztéses oldatban ml-ként 883 meg, azaz összesen 8.40 kg oxitetraciklin volt jelen, ez 96% termelésnek felel meg. Lecsapatlanúl 16 mcg/ml antibiotikum maradt, A fent leírt csapadékból a hatóanyagot metilalkohollal vonjuk ki több részletben, ösz— szesen 360 1 oldószert használva. Az oldatok vákuumban 35° alatti hőfokon kb. 50 l-re pároljuk be, majd 10 n metanolban oldott sósav hozzáadásával (hűtés és keverés közben) az oxitetraciklin klórhidrátját kikristályosítjuk. Annyi metanolos sósavat alkalmazunk, hogy a keletkezett oldat sósav koncentrációja 1.2—1.5 n legyen. A kristályokat szűrjük, mossuk n sósavas metanollal, végül kevés metanollal; a kristályokat vízben oldjuk, az oldatot megszűrjük, majd az oldat pH-ját nátriumhidroxid hozzáadásával 6-ra emeljük. Az amfoter oxitetraciklin dihidrátja kristályosodik ki. Utóbbi szűrés, vízzel való mosás és szárítás klinikai célokra, alkalmasnak bizonyult. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás oxitetraciklin erjesztéses oldatból való kinyerésére, azzal jellemezve, hogy az erjesztéses oldatból az antibiotikumot B/ ' X általános képlettel jellemzett vegyületek segítségével oldhatalan alakban kicsapjuk (R a fenti képletben l'O—18 szénatomot tartalmazó alifás láncot, X pedig halogént jelöl). 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy kicsapószerként piridinium-cetilbromidot használunk. A kiadásért felel: a. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1941. Terv Nyomda, 1957. Felelős vezető: Gajda László