143882. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyű szénhidrogénelegyekből, különösen az ásványolajok könnyű párlataiból az aromásmentes alkatrészek elkülönítésére és a melléktermékek felhasználására

2 143.882 átfúvatásával eszközöljük, melynek forráspontja —20 C°-nál alacsonyabb, vagy, ha ennél magasabb, úgy szobahőmérsékletre lehűtve, a magávalragadott aromás szénhidrogénekkel nem elegyedő folyadékot alkot. Ilyen deszorbens-regenerálószerekként alkalmasak a —20 C°-nál alacsonyabb forráspontú, 1—3 szénatomszámú szénhidrogének, ezek elegyei, célszerűen a száraz (butánmentes) földgáz, továbbá az adszorpció és a regenerálás szempontjából iners gázok, nevezetesen a hidrogén, nitrogén, szénmonoxid, ezek elegyei egymás^ sal vagy a fentebb meghatározott szénhidrogénekkel. Ezek a gázok az aromásmentesített frakcióban .nem, vagy alig oldódnak. Végül alkalmasnak bizonyult még a túlhevített - vízgőz, mely lehűtve sem. a kész termékkel, sem az aromás exfcrakttal nem' elegyedik. A könnyű szénhidrogénelegyek extraktja illó lévén, a talál.mány szerinti gázok, ill. a túlhevített vízgőz ezeket maradék nélkül deszorbeálják és kiűzik. Az adszorbenságyra ezután közvetlenül friss hideg kiindulási anyagot vezethetünk. A deszorbeáló^regenerálóanyagok visszanyerésére nincs szükség, mert ezek vagy olyan olcsók, hogy vesz* teségnek nem tekinthetők, vagy pedig olyan illékonyak, hogy az extrakttól lehűléskor önként elkülönülnek s így ecélból — az ismert eljárásokkal szemben -+- oldószervisszanyerő üzemrészre és oldószerkeringtető berendezésre nincs szükség. A deszorbeált illó extrakt, mint melléktermékek felhasználásának egyik célszerű módja abban van, hogy deszorbensként száraz földgázt alkalmazunk és az aromásokkal terhelt deszorbeálóregenerálógázt földgáz-feldolgozóüzem nedves gázához keverjük, miáltal á földgázból gyártott könnyűbenzin oktánszáma növekedni fog. Az eljárás egy másik, előnyös felhasználási módja az ásványolajfinomítófcban valósítható meg, oly módon, hogy a távozó gázokból az aromásokat kondenzáljuk és közvetlenül a motorbenzinhez adagoljuk. Ha a deszorbeáló-regenerálóanyagként a találmány értelmében túlhevített vízgőzt használunk, úgy azt az aromással terhelt adszorbenságyon átfúvatjuk és a gőzt, a magávalragadott aromásokkal együtt lehűtjük. A lehűléskor az elegy két rétegre különválik. A felső réteget aromásban dúsított benzinre dolgozzuk fel. Az adszorbenságyon netán kondenzálódott vizet adott esetben, ismert módon még meleg • nitrogén- vagy levegőárammal hajtjuk ki. Ezután az adszorbenságy újabb ciklus elvégzésére kész állapotban van. A találmány szerinti eljáráshoz adszorbensként használhatók az e célra általában ismert szilárd poláros vagy polarizált nem-poláros adszorbeálóanyagok, nevezetesen a szilikagél, derítőföld, alumíniumoxid vagy -hidroxid, bauxit, timföld vagy aktivált szén, melyeket célszerű 0,05 mmnél nagyobb szemcsenagyságban alkalmazni, mely méretben adszorbeálóképességük kielégítő, és egyszersmind a deszorbeáló gázárammal szemben, Mfejtett ellenállásuk is megfelelően kismérvű. N találmányt az alábbi példa kapcsán részletei/is ismertetjük: Példa: A kiindulási anyag 60—90 C° forrásponthatárú könnyű-benzinpárlat, melynek törésmutatója 20 no = 1,3975 és 3% aromás szénhidrogént tartalmaz. Kompenzáló fűtőrendszerrel ellátott, 2 cm átmérőjű adszorpciós oszlopba 100 g 0,1—'0,5 mim Gzemcsenagyságú*. aktivált szilikagélt töltünk. Az oszlopra ráöntjük a kiindulási anyagot és a kifolyó aromásment&s párlat törésmutatóját folyamatosan ellenőrizzük. • . Mikor a törésimutató az 1,3950 értéket elérte (ami azt jelzi, hogy az adszorbens, aktivitása csökken és a termékben kezdenek aromás vegyületek megjelenni), a betáplálást megszakítjuk. Eddig a pontig az adszorbensre számítva kb. 150 súly% benzin haladt át. Ezután az oszlop kompenzáló^fűtőberendezésének bekapcsolása mellett, nyomás alatt, percenként 10 literes sebességgel az oszlopon 200 C°-ra előhevített metángázt vezetünk át, mintegy 20 percig (kb. 140 g metánt). Ezalatt az adszorbens a visszatartott aromásoktól maradék nélkül megszabadul és reaktiválódott, úgyhogy a metánbevezetest megszakítjuk és friss, hideg nyersanyagot áramoltathatunk az oszlopon keresztül. Az aromás vegyületeket magávalragadó metánt lehűtjük és a rendszerbe visszavezethetjük. A hűtés közben kondenzálódó aromásokat a találmány szerinti, fent ismertetett módszerekkel dolgozzuk fel. A ciklus gyakorlatilag tetszés szerinti számban megismételhető. A törésmutató ellenőrzése helyett az aromásmentesség végpontját az ún. nitrobenzol-próbával is ellenőrizhetjük. Az eljárás minden eddigi, e célra ismertetett eljárásnál gazdaságosabb és egyszerűbb, kis- beruházással meglevő üzembe' is beiktatható, külön folyadéklepárló^berendezést nem igényel és a tiszta aromásmentes benzin előállítására az olcsó, természetben előforduló földgáz vagy egyes ipari gázok, adott esetben vízgőz alkalmazásától eltekintve más, e célra külön előállítandó vagy beszerzendő hatóanyagot nem használ fel. Ehhez járul még az az előny, hogy a melléktermékeket is maradéktalanul és a leggazdaságosabb módszerekkel nyerjük ki.' Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás könnyű szénhidrogének elegyeiből, különösen az ásványok könnyű párlataiból az aromásmentes alkatrészek elkülönítésére adszorpció útján, a abszorpciónak és az adszorbens regenerálásának egy munkamenetben való egyesítése mellett, melyre jellemző, hogy az adszorbenságyon visszatartott aromások deszorpcióját és az adszorbens regenerálását 50—300 C° között olyan gáz. ill. gőz alakú deszorbensnek az adszorbenságyon való átfúvatásával eszközöljük, melynek forráspontja —20 C°-nál alacsonyabb, vagy ha ennél magasabb, úgy szobahőmérsékletre lehűtve, a magávalragadott aromás szénhidrogénekkel nem elegyedő folyadékot alkot. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí-