143880. lajstromszámú szabadalom • Hőboltozatú kemence

o Megjelent: 1958. január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.880. SZÁM 18. c. 5. OSZTÁLY — LA—186. ALAPSZÁM Hőboltozatú kemence Lazin S. Béla tüzelés-technikus Budapest A szabadalom bejelentésének napja: 1951. március 12. A találmány hőboltozatú kemencére vonatko­zik, mely nyílt lángtüzeléssel zománcégetési, színesfém-kohászati célokra, cementklinker ége­tésére és egyéb ipari égető műveletek végzésére alkalmas.. Számos iparágban fémek izzításénál színes­fém-kohászati műveleteknél már ismeretes nyiltláng tüzelésű kemencék alkalmazása. Bizo­nyos izzító műveleteknél azonban az izzítandó tárgyat meg kellett védeni a lángnyaláb, vala­mint a vegyi reakció okozta támadások ellen. Ez árnyékfalakkal (muff ólakkal, tokokkal, tége­lyekkel) és egyéb hőárnyékot vető falakkal tör­tént. Ezeknek jelenléte azonban a tüzelésanyag­fógyasztást tudvalevőleg károsan befolyásolják. Ennek oka főleg az, hogy az árnyékfalon kívül történt égés a sugárzás lassúsága miatt — mely nem azonos az égési térben végbemenő égési gá­zok expanziós sebességével —- a tüzelőanyagnak kb. 50%-a elvész és sem regeneratív, sem re­kuperatív úton a hőforgalomban nem hasznosít­ható. A találmány a nyiltláng-tüzelésű ipari ke­mencék rossz termikus hatásfokának megjavítá­sát célozza és ezt az árnyékfalak, (muffolák, to­kok stb.) mellőzésével éri el. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy izzítási, acélnemesítési, zománcégetési és egyes színesfém-kohászati műveletek az ed­dig észlelt fizikai vagy vegyi ártalmak-kiküszö­bölésével közvetlenül az izzító térben elvégezhe­tők, ha a tüzelőanyag elégetése az izzítótértől elkülönített égési Övben történik. Az égés dur­vább részei tehát egy előteret képező tűztérban zajlik le. Ha ugyanis az izzítótértől aránylag távol tü­zelünk, akkor —• a kemence samottf alázatának maximális melegfelvétele után — a tüzelőanyag adagolásával befolyásolható hőmérséklet a bolto­zatról vezetés és sugárzás útján fordíttatik az izzításra és így a füstgázok az izzító asztalon elhelyezett tárgyakra, az ún. berakatra vegy; bomlást nem fejtenek ki. A kemence további ismérve, hogy az égésitér feneke az izzítótér fenekével nem fekszik egy síkban. A találmány szerint a kemencének miíid tűz­tere, mind pedig izzótere felé hőt visszasugárzó burkolattal ellátott boltozat borul, mimellett a tűztérboltozat alja törésmentesen megy át . az izzító tér boltozati aljába, mely utóbbi szöget zár be az, izzítótérnek kivezető nyílásokkal át­tört és szintén visszasugárzó réteggel borított oldalfalával. A boltozat emellett az égési tér határfalából indul ki és érintőlegesen parabolába átmenő vo­nalat követ. Az áramló füstgázok eleinte e vonal mentén haladnak, majd a boltozat törésvonalá­ban lelassulva, megnyújtott sugárzási idő alatt adják le melegüket és végül a gyűjtőcsatornába torkoló füstcsatornákon át távoznak. A füstgá­zok ismertetett útja is jelentős tüzelőanyagmeg­takarítást eredményez. Ha az ipari művelet hosszirányú égést kíván, akkor az égési aknának a boltozattal lényegében párhuzamosan kell haladnia. Ez esetben, a bolto­zat alatt az izzítóasztalon elhelyezett izzítandó tárgyakat a már befejezett égésnek fáradt láng­nyalábjai oly jelentéktelen mértékben szennye­zik, hogy ez a szennyezés mind az izzításnál, mind a kohászati műveleteknél és a zománcége­tésnél teljesen elhanyagolható. A még jelentéktelen szennyezésekkel szemben is érzékeny zománeozási vagy más kényes izzí­tási műveleteknél, amelyek egyenletes hőmér­sékletet követelnek meg a kemence belső teré­nek minden pontján a parabolikus vonalat ki­vető boltozatot körszelvény alakúvá képeztük . ki. Az égési csatorna ekkor a körszelvényű fa­lat teljes körszelvényben követi és a füstgázok nem vonulnak el a rakat fölött. Ha a körszelvényű csatornában két égőt he­lyezünk el, akkor a körszelvényű csatornában körülfutó lángnyalábok egymásba fonódva, a hő­elosztást egyenletessé és az égést gazdaságossá teszik. Kísérleteinkből kitűnt, hogy a találmány sze­rinti kemencével a régi muffolás-kemencékkel szemben, közel 50%-os, tüzelő- és egyszerűsé­génél fogva nagy beruházási anyagmegtakarítás érhető el. A mellékelt rajz a találmány szerinti kemen­ce két kiviteli példáját vázlatosan szemlélteti Az 1. ábra rövid kemence hosszmetszete, a 2. ábra keresztmetszete, a 3. ábra metszet a 2. ábra III—III vonala sze­rint, a 4. ábra hosszú kemence vízszintes metszeté­nek egy része,

Next

/
Oldalképek
Tartalom