143879. lajstromszámú szabadalom • Film felvételéhez való báb

Megjelent: 1958. január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.879. SZÁM 77. g. - (77, f. 7-12.) OSZTÁLY — Pa—440. ALAPSZÁM Film felvételéhez való báb Pán József né Krausz Klára, Budapest, mint néhai Pán József volt iparművész, budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1956. január 26. Az emberek által mozgatott bábok fényképezése révén készített filmek, az; úgynevezett bábfilmek készítésére eddig két eljárás volt ismeretes. Az egyik eljárásnál egyszerűen a színpadi bábjátékot fényképezték, a másik, jóval elterjedtebb eljárásnál a bábokat a kívánt módon elhelyezték, egy vagy két filmkockát készítettek róluk, majd elmozdították őket és ismét készítettek egy vagy két filmkockát, és így tovább. Az. első eljárás a filmtechnika szempontjából úgyszólván értéktelen, mert teljesen színpadias, tehát nem teszi lehetővé a film által nyújtott lehetőségek kihasználását, ezzel az eljárással tehát csak unalmas, értéktelen filmeket lehet készíteni. A második eljárással érdekes és értékes filmek állíthatók elő, de egyrészt csak rendkívül nagy költség és idő ráfordításával, mert a mozdulatonként való beállítás és filmkockánként való fényképezés nagyon lassú és drága eljárás, másrészt pedig a készített filmnek rendkívül nagy hátránya, hogy a bábuk merevek, nem „élnek" eléggé és arcjáték nincs, ami a film élvezetes, vonzó hatásából igen sokat elvesz. A találmány célja ezeknek a hátrányoknak a kiküszöbölésével oly bábok készítése, amelyek lehetővé teszik a korszerű filmtechnika lehetőségeinek kihasználását, amelyekkel tehát élénk, mozgékony, a film eseményeit gyorsan pergető film készíthető, éspedig igen rövid idő alatt és csekély költséggel, oly módon, hogy a filmen szereplő bábok emberi arcjátékkal fejezik ki az érzéseket. A találmányi,.gondolat lényege, hogy az eddigi merevarcú bábok helyett mozgékony arcú bábokat készítünk, tehát olyanokat, amelyek mimika végzésére alkalmasak. Már igen régen használnák ugyan olyan bábokat, amelyek alsó álkapcsa csuklós megerősítésű és így' a beszéd utánzása végett mozgatható, sőt mozgó szemű bábok is ismeretesek már, de mindezek arca mégis merev anyagból készült, tehát arcjátékuk nem lehetett és így ezeket „merev" báboknak kell nevezni. Ezekkel szemben a találmány szerinti báb „mimikus"-nak nevezhető, mert nemcsak a szája és,a szeme mozog, hanem emberi módon, az emberi mimikát utánzó, sőt ha kívánatos a játék kifejezőbb hatása érdekében akkor túlzó módon tud végtelen sok változatban mozogni és ezzel a filmet érdekessé, kifejezővé teszi. A találmány szerinti mimiküs bábbal olyan karikatúrákat, groteszk képeket, vagy pl. szatirikus filmeket lehet készíteni, amelyek élő emberekkel meg nem valósíthatók. Előnye még a találmánynak, hogy sok esetben egy színész egynél több bábot is mozgathat, és így tömegjeleneteket könnyen és csekély költséggel lehet megrendezni. A mimikus bábot a találmány értelmében úgy állítjuk elő, hogy annak arca egyes részekből, főleg domború részekből áll, amelyek önmagukban nem alkalmasak arra, hogy a filmfelvétel közben (játék közben) észrevehető alakváltozást szenvedjenek, de ezeket a részeket — tehát pl. a két orcát, orrot és állat — utánengedő darabok kötik össze egymással, oly módon, hogy é részek a fej belsejében levő karikák vagy más fogantyúk révén egymáshoz viszonyítva elmozdíthatók, arcjáték létesítése végett. E célból a bábot oly mér tékáén készítjük el, hogy. annak fejébe a bábot működtető színész behelyezhesse a kezét és a találmány még arra is vonatkozik, hogy a báb méretei és kialakítása lehetővé teszi azt, hogy a színész másik kezét a. báb egyik karjába vagy lábába helyezze, annak mozgatása végett. Még tökéletesebb, ha a bábot két vagy több színész mozgatja, hogy annak arca és feje, továbbá végtagjai egyidejűleg mozoghassanak. Az ilyen bábokkal lehetővé válik a filmezés valamennyi lehetőségének kihasználása, mert az élénk, emberi módon mozgó bábok úgy fényképezhetők, mint az emberek. Olyan bábfilmeket lehet tehát a találmány szerinti bábokkal készíteni, amelyeknél a. szereplő bábok arca megfelelően mozog, a felvétel pedig folyamatosan történt, a szokásos filmfelvételek adta lehetőségek kihasználásával. Annak érzékeltetésére, hogy ez milyen előnyt jelent, megemlítjük, hogy a film. amelynek elkészítése az ismeretes, kockánkénti felvevő eljárással pl. félévet vesz igénybe, a találmány szerinti bábokkal, tehát folyamatos fel-