143867. lajstromszámú szabadalom • Mérőprizma refraktométerhez
Megjelent: 1957. november hó 30-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYT HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS* 143.867. SZÁM 42. 1. 1—2. OSZTÁLY — KA-541. ALAPSZÁM Méröprizma refraktométerhez A bejelentő neve: Kral Ferenc, Budapest. A bejelentés napja: 1955. november 23. Az eddig ismeretes refraktométerek működés szempontjából lényeges optikai" alkatrészeit az 1. ábra mutatja be, ahol A a refraktométer mérőprizmája, C a színtelenítő Amici prizma, B a távcső objektívje, E az okulár és D a szállemez, melynek osztásán a mérési eredmények leolvashatók. Találmányom ezen műszer azon alkatrészére vonatkozik, mely a mérés és pontosság szempontjából a leglényegesebb az 1. ábrán A-val jelölt mérőprizmára, mely az eddig használt refraktométereknél olyan törésszögű volt, mely nem vette figyelembe a prizma anyagának színszórását, és ennek következtében a szállemezen megjelenő sötét-világos határvonal színes szegélyt kapottj melynek szélessége bizonytalanná tette a leolvasást. Az előbbiekben említett törőszöget a 2. és 3. ábrán íp-vel jelöltük. A régi mérőprizmáknál ezt a színezést úgy javították ki, hogy vagy egy forgatva állítható Amici prizmát, vagy színszűrőket alkalmaztak. Találmányom lényege abban áll, hogy ezen színeződést nem járulékos optikai elemekkel küszöböli ki, mely a gyártást is megdrágítja, hanem a mérőprizma anyagától függően a f-vél jelölt törőszöget az eddig használtakéhoz képest megváltoztatja úgy, hogy a kétszeri törés színszórása ne összegeződjön, hanem egymást kiegyenlítse. Ez természetesen csak egy kis mérési intervallumon valósítható meg, ezért ezen új mérőprizma V-vel jelölt törőszöget egy alsó és egy felső határ közé szorítva lehet jellemezni. Ez a két határ nem adható meg fokokban számszerűen, mivel ez lényeges függvénye a prizmaanyag törésmutatójának. x A régi elv alapján működő mérőprizmában a fénysugár útját a 2. ábra szemlélteti, a találmány tárgyát képező mérőprizmában a sugármenetet a 3. ábrán láthatjuk. Mindkét ábránál a mérőprizma első felületénél érintőlegesen haladó fénysugár az első törés után a Vi-vél jelölt szöget zárja be a felület 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1930. Terv Nyomda, 1957. — Felelős vezető: Gajda László normálisával. Az első törés után a folytonos vonal pl. a vörös és a szaggatott vonal a kék sugár útját jelképezi. A második törőfelületnél a beesési szöget <p2 -vél jelöltük. A í'x-vel és 992-vel jelölt szögek a 2. ábrán látható régi megoldásnál a prizmában haladó fénysugárnak ugyanazon oldalán fekszenek, a 3. ábrán látható új megoldásnál a ^'-vei és 932-vel jelölt szögek a prizmában haladó fénysugárnak az ellenkező oldalán helyezkednek el úgy, hogy a 9?2 -vel jelölt szög mindig kisebb, mint a 9V-vel jelölt. A 2. ábrán a folytonos vonallal jelölt vörös és a szaggatottan rajzolt kék fénysugár a második törőfelület után nem párhuzamosan lépnek ki, ezért a 9?2 '-vel jelölt szögek különbsége nem nulla (röviden: J9V=|=0). A 3. ábrán ugyanezen két különböző színű fénysugár párhuzamosan lép ki a második törőfelületnél a prizmából a levegőbe, vagyis a <P2 '-vel jelölt szögek különbsége nullával egyenlő (röviden jelölve: zÍ9V = 0). Ezen találmány előnye az említetteken kívül még abban is jelentkezik, hogy a műszer eddig szokásos méretei a járulékos elemek elhagyása miatt oly kis méretben valósítható meg, mint egy töltőtoll, ezért klipsszel zsebbe erősíthető. Szabadalmi igénypont: 9 • Mérőprizma refraktométerhez, azzal jellemezve, hogy törőszöge kisebb, mint az eggyel kisebbített törésmutatójának négyszeresével megszorzott azon szög, mely az alsó mérési határhoz tartozó ^V-vel jelölt totális reflexió határszöget 90°-ra egészíti ki, valamint nagyobb, mint a 9?!'-vei jelölt szög azon hányadosa, melynek nevezőjében a prizma anyagának törésmutatójánál eggyel kisebb szám négyszerese van.
