143866. lajstromszámú szabadalom • Eljárás előfonat előállítására sűrített levegő, valamint villamos erőtér útján és az eljáráshoz használt berendezés

Megjelent: 1957. november hó 30-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.866. SZÁM 76. b. 30-37. OSZTÁLY - KI-233. ALAPSZÁM Eljárás előfonat előállítására sűrített levegő valamint villamos erőtér útján és az, eljáráshoz használt berendezés A Magyar Állam, mint Kiss Árpád budapesti lakos, feltaláló jogutódja A bejelentés napja: 1953. május 14. Az eddig alkalmazott fonási eljárások a fonás előkészítése területén igen nagy mértékben megrongálják a szálas anyagok elemiszálait. A kutatások során végzett ellenőrző mérések azt mutatják, hogy pl.: a pamutnál a bálabontástól a kártolás befejezéséig a pamut elemiszálak szilárdsági jellemzői 50%kal romlanak. . A találmány célja, egy olyan új eljárás létesítése, amellyel az eddig ismert módszereknél kíméletesebb módon történik a fonás előkészítése. Ezzel az alapanyag szilárdsági jellemzőit a fonást követő műveletek során alaposabban lehet kihasználni és a textilanyagok tartósságát jelentékeny mértékben meg lehet növelni. A találmány szerint a bálabontást, — a lazítást — a csomóbontást, a tisztítást és az elemiszálak előzetes rendezését sűrített levegő és áramoltatás segítségével végezzük. A továbbiakban az elemiszálak előzetes rendezése alatt azt értjük, hogy minden térfogat egységben megközelítően azonos számú elemiszál, illetve elemiszál levegőkeverék van. Az elemiszálak előzetes rendezését az 1. és 2. ábrán látható berendezés segítségével érjük el. A berendezés 1 etetőhenger párja, amely fűrészfogas dróttal van bevonva, a 2 fúvóka elé adagolja az elemiszálak csomóit. A fúvókából nagy sebességgel kiáramló levegő bontja és magával ragadja az elemiszálakat. A 3 áramlási, lebegtetési és tisztítótérben, — a tér megfelelő kiképzésével — azt érjük el, hogy a tér 4 végső keresztmetszetében, előzetesen rendezett, gyakorlatilag egyenletesnek tekinthető levegő elemiszál keverék áll rendelkezésre. A légsebesség helyes megválasztásává], ebben a keresztmetszetben az elemiszálak lebegnek. A szennyeződések már az áramlás során részben és a lebegtetés helyén teljes egészében kihullanak, — nagyobb fajsúlyuk miatt — az 5 tisztítótérbe. A berendezés segítségével tehát előzetesen rendezett, levegő elemiszál keverék áll rendelkezésünkre. A következő lépés a fátyol-szalag, illetve előfonat készítése. Ismeretes az az eljárás, hogy a levegőben lebegő szennyeződések eltávolítására (pl. portalanítására) statikus villamos erőteret használnak. Ugyancsak ismeretes, hogy egyes őrleményeknél pl. lisztnél a maghéjakat az őrleményből statikus elektromossággal töltött berendezések segítségével távolítjuk el. A textiliparban a kalaptomp gyártásánál, nyúlszőr esetében alkalmazzák az elektrostatikusan töltött formafelületeket abból a célból, hogy a levegőben lebegő szálacskákat a forma felületére vigyék. Nem ismert azonban a találmányt jellemző az az eljárás, hogy az előbbiekben ismertetett módon előállított levegő elemiszál keverékből fátylat, illetve szalagot képezzünk, oly módon, hogy az előzetesen rendezett elemiszálakat villamos erőtérbe vezetjük. Nem ismeretes továbbá az az eljárás sem, hogy a levegő elemiszál keverékből úgy nyerjünk szalagot, illetve fátylat, hogy ebbe a térbe egy légáteresztő anyagból készült végtelen szalagot helyezünk, azon a levegőt átszívjuk és a levegő elemiszál keverékből ilyen módon nyerjük a végtelen szalag felületén a fátylat vagy szalagot. A szalag képzésére a rajz 3. és 4. ábrájában látható elvi elrendezés szerinti berendezést alkalmazzuk. A berendezést az előállítandó szalagok szélességi méreteinek megfelelő, 6 végtelen selyem szalagokból áll, amely szalagok alá 7 statikusan töltött felületeket helyezünk el. A végtelen szalagok a felületükre kicsapódó elemiszálakat a statikus vagy változó áramú erőtérből a 8 alátámasztó görgők már kész szalag formájában szállítják ki. A szalagok minőségét a beadagolt elemiszálak mennyiségével, a légáramlás sebességével és az elektromos erőtér változtatásával szabályozhatjuk. * Az így készült szalagokat az elemiszálak hosszkülönbségének megfelelő, különböző hosszúságú pályákon vezetve az elemiszálak hosszirányú szálrendezését valósítjuk meg. A hosszirányú szálelrendezés alatt azt értjük, hogy az elemiszálak egymáshoz képest a legmegfelelőbb fonástechnológiai helyzetben helyezkednek el. A hosszirányú szálelrendezéssel a nyújtás nagymértékben kiküszöbölhető és a későbbiek során minden egyes fonal keresztmetszetben azonos számú elemiszál érhető el. Az 5. áb- • rában látható berendezés segítségével a szalag- és fátyolképzést, mint közbeeső műveletet, elhagyhatjuk. A 9 előfonó tölcsér 10 bemeneti része 11 felületén elektrostatikus töltést helyezve el, az előzetesen rendezett elemiszálak a 11 felületre csaphatók ki. A tölcsért forgatva a 12 árnyékoló felület segít-