143854. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső és ahhoz való erősítőkapcsolás
Megjelent: 1958. január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.854. SZÁM 21. g. 1-16. OSZTÁLY — EE—346. ALAPSZÁM Elektroncső és ahhox való erősítőkapesolás Egyesült Izzólámpa és Villamossági Bt. Budapest. A bejelentő által megnevezett feltaláló: Zakariás Imre mérnök, a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet elektroncső laboratóriumának munkatársa, budapesti lakos. A bejelentés napja: 1956. március 29. Már régi probléma erősítőknél az erősítés kézi vagy automatikus szabályozása. Régebben éppen az automatikus szabályozás céljából a vezérlőfeszültségen kívül a vezérlőrácsra adták a szabályozó feszültséget is, ami általában a vezérlés szempontjából volt hátrányos. Ajánlották már e-hátránynak oly módon való kiküszöbélését, hogy a szabályozás nem vezérlőrácson, hanem egy pl. a 2. rács után beiktatott elektróda, vagy elektródák segítségével történjen. Ezen elektródák az elektronokat részben eltérítették és így azoknak csak egy része ért az anódára, míg másik részük pl. agy árnyékolónak ütközött. Ezen eltérítőelektródákra adott szabályozó, tehát negatív feszültség mértékének megfelelően térültek el az elektronok és így volt a cső automatikusan szabályozható. Ezen ún. eltérítéses vezérlés azonban csak nagyméretű elektroncsöveknél volt a gyakorlatban alkalmazható, mert kisméretű elektroncsöveknél, mint amilyenek pl. a színüveg, kilenccsapös, vagy miniatürcsövek e vezérlés érzékenysége kicsi, mivel az elektronpálya hossza az elektronsugár keresztmetszetéhez képest előnytelenül kicsi. Találmányunk tárgya olyan elektroncső, amelynél a szokásos eltérítőkön kívül másodlagos eltérítőszervek vannak elrendezve, miáltal a cső alkalmassá válik az eltérítéses vezérlés felerősítésére, tehát a fenti hátrányok kiküszöbölésére. Találmányunk tárgykörébe tartozik egy olyan kapcsolás is, amellyel a csövet működtethetjük és amellyel az eltérítéses vezérlést a csőben felerősíthetjük. A találmányunk szerinti elektroncső a fentiek szerint katódával, több részből álló anódával és előnyösen legalább két rácselektródával rendelkezik, mimellett a csőben célszerűen a második rács után az elektronsugár eltérítésére alkalmas célszerűen lemezalakú elektródák vannak elrendezve és e cső azzal van jellemezve, hogy a fenti elektródákon kívül a csőben másodlagos eltérítőszervek, valamint segédanóda van elrendezve és e két utóbbi elektródafajták egymással csövön belül, vagy kívül össze vannak kötve. A segédanóda célszerűen pl. egyetlen hengerből állhat, amely az egész szerelvényt teljesen körülveszi. A másodlagos eltérítőszervek pedig célszerűen az elsődleges eltérítőszervek és az egyes anódareszek között foglalnak helyet. Az elsődleges eltérítőszervek és a rácselektrodák közötti térben ezenfelül elhelyezhetünk még botelektródákat is, bár ez nem feltétlenül szükséges. A találmányunk szerinti kapcsolás pedig azzal van jellemezve, hogy pozitív, célszerűen az ánódfeszültségre kapcsoljuk be ellenálláson és azzal párhuzamosan kapcsolt szűrőkondenzátoron keresztül a segédanódot és az azzal összekötött másodlagos eltérítőszerveket. Találmányunk részletesebben egy kiviteli példa kapcsán lesz: ismertetve és magyarázva éspedig a mellékelt ábrák kapcsán, amelyek közül az 1. ábra*a találmány szerinti elektroncső egy példaképpeni kiviteli alakját, míg a 2. ábra egy, az 1. ábra szerinti elektroncsőhöz való kapcsolást tüntet fel. Az ábrákon azonos számok azonos részeket jelölnek. A találmányok szerinti elektroncső buráját (3)-al jelöltük, míg (4) jelöli a szokásos katódát, (5) a vezérlőrácsot és (6) a második rácsot. Az elektroncsőnek több, pl. négy részből álló (7) anódája van. (8)-al jelöltük az ismert eltérítő elektródákat. Á kiviteli példa esetében pl. nyolc darab eltérítő elektróda helyezkedik el az elektroncsőben. Ezen eltérítő elektródákra adhatjuk rá a szabályozó feszültséget ismert módon. Találmányunk értelmében a csőben ezenkívül a (9) másodlagos eltérítő elektródákat, valamint a (10) segédanódát is elrendezzük. Ezen elektródák szerepe a következő:
