143849. lajstromszámú szabadalom • Impregnált tartalékkatóda
Megjelent: 1958. január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.849. SZÁM 21. g. 1 — 16. OSZTÁLY — EE—312. ALAPSZÁM Impregnált tartalékhatóda ^ Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest A bejelentő által megnevezett feltalálók: Gál Imre, Nágel Ferenc és Oldal Endre mérnökök, mindhárman budapesti lakosok A bejelentés napja: 1955. december 22. Találmányunk újfajta impregnált tartalékkatódára, ill. ehhez való aktíválóanyagra vonatkozik. Találmányunk tárgykörébe tartozik e katóda előállítása is. Mint ismeretes, újabban olyan fajta tartalékkatódák terjedtek el, amelyek lényegében egy porózus magasolvadáspóntú testből, tartaléktérből és fűtőtérből állanak. Ezen katódák egyik fajtájánál a tartalékanyag magában a porózus testben foglal helyet, tehát külön tartaléktér nincsen, ezek az ún. impregnált tartalékkatódák. Ilyen katódát írtunk le pl. 142.005 sz. magyar szabadalmunkban. Az impregnált tartalékkatódákat eddig többféleképpen állították elő. Egyik előállításmódjuk a kész porózus testnek aktiváló anyagömledékkel való kitöltése, míg egy másik módszer az oldatból való anyagbevitel volt. Ez utóbbi módszert írja le pl. az említett 142.005 sz. magyar szabadalmunk is. Az ily módon készült katódáknak, ill. magának az előállításnak több hátránya van. Az ömledékből való impregnates nehezen keresztülvihető, az aktív anyag könnyen szennyeződik, belőle a katóda nem kívánatos helyeire is.jut, cilindrikus katódáknál pl. egyáltalában nem is használható, miáltal maga az ily módon készült katóda emissziós felülete nem megfelelően definiált éppen a nem kívánatos helyeken levő' emissziós anyag miatt. Az oldatból való bevitel többnyire azzal a hátránnyal jár, hogy csak kevés emittáló anyagot lehet bevinni és így a katóda élettartama rövid lesz. Ezen felül előfordulhat az is, hogy az,(Oldatból visszamaradó anyag bomlása során a porózus wolframtest nem kívánatos módon oxidálódik. Az impregnált tartalékkatódák egy harmadik készítési módja és így e katódák egy harmadik fajtája olyan katóda, amelynél a porózus test anyagát az aktíválóanyaggal együtt formálják és szinterelik. Találmányunk ilyen típusú tartalékkatódákra vonatkozik. Ilyen tartalékkatódáknál ajánlották már olyan íöldalkálifémyegyületek, mint pl. a báriumaluminát, vagy báriumszilikát használatát, amelyek hevítésekor nem keletkeznek a porózus test anyagát oxidáló bomlástermékek. Míg azonban a külön, tartalékteres tartalékkatódáknál megfelelő redukáló anyaggal keverve ezen aktíválóanyagok jól alkalmazhatók, addig a szóbanforgó típusú impregnált tartalékkatódáknál ezen aktíválóanyagok nem megfelelőek, emissziójuk rossz, vagyis csak gyengén emittálnak. Ajánlották továbbá földalkálikarbonátoknak valamilyen redukálóanyaggal együtt való alkalmazását. Ilyen redukálóanyag pl. a C, Sí, Al. E redukálóanyagoknak az volna a szerepük, hogy a karbonátok bomlása során keletkező széndioxidot szénmonoxiddá redukálják, amely kevésbé ártalmas a porózus test anyagára nézve és azt csak kisebb mértékben oxidálja. Ezen aktíválóanyagoknak igen nagy hátránya azonban az, hogy akár széndioxid, akár szénmonoxid keletkezik, mindenképpen gáz keletkezik az aktiválás során, amely egyrészt a pórusokban okkludálódhatik és így a későbbiek során gázossá teszi a csövet, másrészt pedig a gázbuborékok megakadályozzák az aktíválóanyagnak a porózus testben való egyenletes eloszlását, ami az emiszszióra nézve káros. Ismert továbbá különböző bomló földalkálivegyületeknek, elsősorban azidnak szerves földalkálivegyületekkel, pl formiáttal való keverékeit, tehát pl. báriumazid-báriumformiát keveréket használni. Ilyen keverékekben alkalmaztak azid mellett, vagy helyett peroxidokat is. Ezen aktíválóanyagok úgy vannak összekeverve, hogy hőhatásra vákuumban azokból földalkálioxid és olyan gázalakú termék, vagy termékek keletkezzenek, amelyek a porózus t test anyagát nem oxidálják. Ezen aktíválóanyagoknál is gáz keletkezik azonban, ami a már említett hátrányokkal jár. Ezenfelül e katódák emissziója azért sem megfelelő, mert e keverékek ugyan a porózus test anyagát nem oxidálják, de a bomlástermékek pl. krakkolódás révén azt nem kívánt módon elszennyezik. Találmányunk célja a fenti hátrányok kiküszöbölése, Találmányunk egy másik célja olyan impregnált tartalékkatóda előállítása, amelynél az aktíválóanyag bomlása gáznemű termék képződése nélkül játszódik le, mindamellett emissziója jó.
