143848. lajstromszámú szabadalom • Indirekt fűtésű katóda és eljárás annak előállítására

2 143.848 dorolnak és a szigetelőréteg felületén, ill. a katódcső belső felületén lerakódva 0,4-nél nagyobb emiszszivitású réteget képeznek. Az tapasztaltuk, hogy ezen elektrolízis során a szigetelőréteg káros szennyezései az anód felé vándorolnak és így meglehetősen nagy átütési szilárdságú, gyakorlatilag teljesen tiszta szigetelőréteg marad vissza, amely tehát a katóda működése során átvezetéseket nem okoz. Az ily módon készített csöveknél működésük során a bugás erősen csökken, az átütési idő pedig nagymértékben megnövekszik. Jó eredményeket értünk el olyan, a találmányunk szerint készült, nikkel katódcsőből és alumíniumoxid szigetelőréteggel ellátott wolframfűtőtesttel rendelkező indirektfűtésű katódával, amelyet mind a szigetelőréteg felületén, mind pedig a katódcső belső felületén sötétszínű réteggel láttunk el oly módon, hogy a katódát elektroncsőbe beépítve a formáló (aging) kereten a katóda szokásos üzemeltetése mellett 28 percig úgy égettünk, hogy a fűtőtestre a katódcsőhöz képest 220 V negatív feszültséget kapcsoltunk. Ámbár a fentiekben a találmánynak csupán néhány példaképpeni kiviteli alakját írtuk le, azokra azonban nem korlátozzuk magunkat. Találmányunk értelmében ugyanis lehet akár a szigetelőréteget, akár a katódcső belsejét, akár pedig mindkettőt olyan réteggel ellátni, ill. azon, vagy azokon olyan réteget kiképezni, amelynek emisszivitása 0,4-nél nagyobb. Nem koilátozzuk magunkat e tekintetben ilyen bevonat vagy réteg színét illetően sem, mert az előnyösen fehérnél sötétebb, ill. a tükrözőnél kedvezőbb sugárzású legyen, színe akár szürke, akár fekete, akár pedig más sötétszínű is lehet. Nem korlátozzuk magunkat továbbá e réteg vagy rétegek kiképzése tekintetében sem. Lehet e réteget külön felvinni, vagy mint már említettük, a szigetelőanyagból elektrolitikus úton kiképezni. Ez utóbbi művelet történhet akár úgy, hogy a katódát csőbe beépítve kezeljük, akár pedig előre kezelt katódákat is építhetünk be elektroncsövekbe. Nem korlátozzuk magunkat a kezelés időtartamát és az alkalmazott feszültséget illetően sem, a fent megadott értékek csupán példaképpeniek. Szabadalmi igénypontok: 1. Indirekt fűtésű katóda, amely egy katódcsőből és egy annak belsejében elhelyezett, magasolvadás'pontú fémből készült és szigetelőréteggel^ ellátott fűtőtestből áll, azzal jellemezve, hogy a szigetelőréteg felülete és/vagy a katódcső belső felülete oly módon van kialakítva^ ill. olyan bevonattal van ellátva, hogy e felület emisszivitása (e) az abszolút feketetestre vonatkoztatva nagyobb, mint a tiszta alumíniumoxidé, tehát 0,4-nél nagyobb. 2. Az 1. igénypont szerinti katóda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szigetelőréteg külső felületét és/vagy a katódcső belső felületét sötétszínű, célszerűen szürke vagy fekete réteg képezi. 3. Eljárás az 1—2. igénypontok szerinti katóda előállítására, azzal jellemezve, hogy a katódát felfűtés közben úgy kapcsoljuk, hogy a fűtőtestre a katódcsőhöz képest negatív feszültséget adunk, miáltal a szigetelőréteg felületén, valamint a katódcső belső felületén az 1—2. igénypontok szerinti réteg kialakul. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, azzal jellemezve, hogy a katódát oly módon kezeljük a formálásnál szokásos hőfok mellett, hogy a fűtőtestre a katódcsőhöz képest 100—500 Volt negatív feszültséget kapcsolunk. 5. Elektroncső, jellemezve az 1—4. igénypontok szerinti indirektfűtésű katódával. A kiadásért felei: a Közgazdasági és .ÍOKÍ Könyvkiadó itíazj'aíója 1928. Terv Nyomda, 1957. Felelős vezető: Gaida László %