143842. lajstromszámú szabadalom • Tartalékkatóda és eljárás annak előállítására

2 143.842 fordítva pl. por vagy pasztilla alakjában behelyezzük az (5) aktiváló anyagot, majd pedig a (6) hengert sajtoljuk bele. Lehet azonban az aktiváló anyagot pl. a (6) henger zárórészére pl. kötőanyaggal felvinni és így azt a (6) hengerrel együtt besajtolni a (4) hengerbe. A fűtőtest, valamint a (8) zárórész elhelyezése a továbbiakban önmagában ismert módon történik. A találmányunk szerinti tartalékkatóda különös előnye az, hogy hegesztett, vagy beperemezett alkatrészei nincsenek, ami egyrészt a katóda tömeggyártásban való elkészíthetőségét nagyban elősegíti, másrészt pedig az aktiváló anyagot a katóda összeszerelésié során hő, pl. a hegesztéssel járó hő nem éri, ami igen előnyös. A régebbi konstrukcióknál ugyanis általában az ívhegesztés a már aktiváló anyaggal ellátott katódánál történt, ami az aktiváló anyagot nem egyszer károsan befolyásolta. Megjegyezzük, hogy bár a fentiekben a találmánynak csupán néhány példaképpeni kiviteli alakját írtuk le, azokra nem korlátozzuk magunkat, mert az igénypontok számos egyéb kivitelié is kiterjednek. Szabadalmi igénypontok: 1. Tartalékkatóda, különösen L-típusú tartalékkatóda, amely egy fűtőtérből és egy, az előbbitől fallal elválasztott, aktiváló anyagot tartalmazó tartaléktérből áll, aholis a tartaléktér fala, legalábbis egy részén porózus, magas olvadáspontú testből készült oly módon, hogy a porózus test pórusai a tartaléktér egyetlen nyílásai, azzal jellemezve, hogy a katóda két sajtolás útján egymásba tolt, egy-egy végükön zárt hengerből áll, aholis az egyik, a másik hengert befogadó henger vele egy egységben levő zárórészét porózus test képezi, oly módon, hogy a hengerfal és a porózus zárórész, azok érintkezési helyén kölcsönösen egymásba nyúlik, ill. egymást I átlapolja, mimellett a két egymásba tolt henger egy-egy zárórésze közötti tér képezi a tartalékteret és a betolt henger belseje a fűtőteret. 2. Az 1. igénypont szerinti tartalékkatóda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a porózu% zárórész wolframból, a hengerfal pedig molibdénből készült. 3. Az 1—2. igénypontok szerinti tartalékkatóda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a porózus zárórész a hengerfal behajlított végén túlnyúlik. 4. Eljárás az 1—3. igénypontok szerinti katóda előállítására, azzal jellemezve, hogy a porózus zárórészt tartalmazó hengerbe, azt lefelé fordítva elhelyezzük az aktiváló anyagot, majd pedig záfórészével ugyancsak lefelé fordítva belésajtoljuk a másik hengert. 5. Eljárás az 1—3. igénypontok szerinti katóda előállítására, azzal jellemezve, hogy a belső henger zárórészére kötőanyag segítségével felvisszük az aktiváló anyagot, majd e hengert a porózus zárórészt tartalmazó hengerbe, mindkét hengert zárórészével lefelé fordítva belesajtoljuk. 6. A 4. vagy 5. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a porózus zárórészt tartalmazó hengert két részből, azokat együttesen sajtolva és hőkezelve képezzük ki. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy egy présszerszám üregében helyezzük el sorban az előre kiképzett, egyik végén behajlított hengert, peremével lefelé és wolframport, majd azokat közösen sajtoljuk. 8. A 6—7. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási mQdja, azzal jellemezve, hogy egy présszerszám üregében először wolframport, majd az egyik végén behajlított hengert peremével lefelé, végül ismét wolframport helyezünk el és azokat közösen sajtoljuk. 9. A 6—8. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a zárórészt tartalmazó henger zárórésszel együtt való sajtolása utáni hőkezelése 1700—1900 C°-on történik. rajz