143841. lajstromszámú szabadalom • Elektromos jeleket képpé átalakító eszköz és ahhoz való berendezés, illetve kapcsolás

Megjelent: 1958. január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.841. SZÁM 21. a1

. 34. OSZTÁLY — EE-253. ALAPSZÁM Elektromos jeleket képpé átalakító esxköx és ahhoz való berendezés, illetve kapcsolás -Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Bejelentő által megnevezett feltaláló: Fried Henrik mérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1954. december 14. A technika mai állása szerint nagyméretű televíziós képek vagy közvetlenül nagyméretű képcsövekkel, vagy pedig kisebb méretű képcsöveken megjelenő kép fényoptikai kivetítésével nyerhetők. A közvetlen látású képcsövek méretei korlátozva vannak azáltal, hogy az ernyő méretének növelésével mind nagyobb probléma megfelelő szilárdságú légüres képcsőballon elkészítése. A jelenleg ismert felső határ a 70X53 cm-es (30 collos) négyszögletes képcső. Az ilyen cső ernyőjén kb. 3700 kg nyomás van és implózió esetén komoly balesetet okozhat. A vetítő csövekkel készülő nagyméretű televíziós képek hibája pedig az, hogy ezek a berendezés magas ára miatt és amiatt, hogy e csövek rendkívül rövid élettartamúak (magas az üzemi költségük) házi használatra nem alkalmasak. Történtek már kísérletek olyan ernyőkkel, amelyeknél a kép a fényreklámokhoz hasonlóan, világító testek sorozatából van kiképezve. Így pl. ismert egy olyan elképzelés is, amely szerint vízszintes és függőleges huzalokból álló, egymástól elszigetelt fémháló közé olyan fluoreszkáló anyagot helyeznek, amely az áthaladó elektromos: áram hatására világít. Ha a háló vízszintes és függőleges huzaljait egymás után feszültség alá helyezzük, akkor az egymást keresztező, feszültség alatt levő huzalok keresztezési pontjában fényfelvillanás következik be. Ha a vízszintes és függőleges huzalokra megfelelő gyors ismétlődéssel kapcsoljuk a feszültségét, akkor az egyes felvillanó pontok egy kép benyomását keltik. Találmányunk tárgya közvetlen látású, elektromos jeleknek, különösen televíziós jeleknek képpé való átalakítására szolgáló eszköz, amely két szigetelő lapból, melyek közül legalábbis az egyik átlátszó, és e lapok által bezárt térben elrendezett vezető sorokból áll ás jellemezve van a lapok által bezárt térben levő ionizálható gázzal, valamint egymástól meghatározott távolságban levő, egy függőleges és egy vízszintes vezetőhuzal- vagy vezetőréteg-sorozattal, amelyek egymást oly módon keresztezik, hogy azokat meghatározott sorrendben és sebességgel feszültség alá helyezve képbenyomású, ismétlődő kisülés-sorozatot létesítenek. Találmányunk vonatkozik továbbá ezen eszköz színes képek keltésére alkalmas kiviteli alakjára, valamint olyan elektronikus berendezésre és kapcsolásra, amely alkalmas ezen eszköz működtetésére. A találmányt részletesebben az 1—5. ábrák kapcsán magyarázzuk, amelyek a találmány különböző kiviteli alakjait tüntetik fel. Az ábrákon azonos számok azonos elemeket jelölnek. A találmányunk szerinti képátalakító eszköz két szigetelőlemezből (lapból) készül, amelyek közül az egyik átlátszó. Az átlátszó lap, de akár a másik szigetelőlemez is pl. üvegből készülhet. E két lemezre egyenként párhuzamos huzalokból álló hálót feszítünk fel oly módon, hogy az egyik lemezen a huzalok vízszintesen, a másikon pedig függőlegesen helyezkedjenek el. A vízszintes huzalok száma egyenlő kell hogy legyen a képsorok számával! Pl. 625 képsor esetén 625 egymástól egyenlő távolságra levő huzalsort kell alkalmaznunk. Gondoskodnunk kell az egymást keresztező huzalok távolságtartásáról is, hogy a huzalok egymással zárlatba ne kerüljenek. Amennyiben a két lemez között kis nyomás van, úgy e távolságtartó azt a célt is szolgálja, hogy a külső légnyomás a két nagyméretű, viszonylag vékony lemezt ne tudja egymáshoz nyomni. A távolságtartásnak többféle módja lehetséges. A távolságtartás egyik megoldását az 1. ábra tünteti fel, amelyen a találmányunk szerinti eszköz egyik részletét láthatjuk metszetben. Az 1. ábránál (6) jelöli az egyik szigetelőlapot, (7) pedig a másik szigetelőlapot. A (6) szigetelőlap a (8) helyeken hornyokkal van ellátva. Megjegyzendő, hogy a (7) szigetelőlapot is lehet ugyanilyen hornyokkal ellátni. Ezt azonban az ábrán nem tüntettük fel. A párhuzamos (8) hornyokban helyezkednek el a (9) huzalok. E huzalok felett keresztben helyezkednek el a (10 )huzalok. Ha a (7) szigetelőlapot hornyokkal látjuk eí, úgy e (10) huzalok a (7) szigetelőlap hornyaiban fognak elhelyezkedni. A (9) és (10) huzalok együttesen képezik a vezető hálót. A 2. ábrán a távolságtartás egy másik példakép-