143840. lajstromszámú szabadalom • Kisfeszültségű izzólámpa

Megjelent: 1957. november hó 30-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYT HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.840. SZÁM 21. f. 31-44. OSZTÁLY — EE-249. ALAPSZÁM Kisfeszültségű izzólámpa Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest. A bejelentő által megnevezett feltaláló: Vaszily György, vállalati főmérnök, budapesti lakos. A bejelentés napja: 1954. november 16. Találmányunk tárgya kisfeszültségű izzólámpákhoz való wolfram-izzószál és eljárás annak előállítására. Találmányunk tárgykörébe tartozik az ilyen izzószállal ellátott kisfeszültségű izzólámpa is. Kisfeszültségű izzólámpák, amelyek tehát max. 36 Volt névfeszültségűek, különösen pedig azok, amelyek névfeszültsége 10 Voltnál kisebb, fényhasznosítása a normál izzólámpákhoz képest meglehetősen kevés, gyakran azoknak csupán egyharmada. Ismeretes az, hogy ennek legfőbb oka abban rejlik, hogy az izzószál két vége erős hűlésnek van alávetve és ezáltal izzási hőfoka alacsonyabb és így az ilyen izzószálak jóformán csak hűtött végekből állanak. Találmányunk értelmében ezen úgy segíthetünk, hogy az izzószál két végét az izzószál többi részénél kisebb átmérőjűre képezzük ki és ezáltal az átfolyó áram a hűtött végeket magasabb hőmérsékletre hevíti. Kísérleteink során úgy találtuk, hogy a kisfeszültségű izzólámpák wolfram-izzószálának két végén való levékonyítása a szál két végének hűlését oly módon csökkenti, hogy azok — megfelelő méretezés esetén — áz izzószál többi részének megfelelő hőfokon működnek, anélkül azonban, hogy a száltörések száma növekedne. Űgy találtuk, hogy ez különösen akkor oldható meg kedvezően, ha a szál két különböző átmérőjű helye között az átmenet folyamatos. Megfelelően levékonyított szállal a fényhasznosítás akár 35%-kal is növelhető. Ez természetesen lámpatípusonként változik. Így pl. egy 6,3 Volt névfeszültséggel működő kisfeszültségű izzólámpa szimpla spirál izzószálának keresztmetszetét két végén a szál teljes hosszának kb. 20%-ot kitevő hosszban, átlag kb. 10%-kal csökkentve, a fényhasznosítás kb. 20%-os növekedése is elérhető. Az izzószál természetesen lehet akár egyszerű fonál, akár szimpla, akár pedig dupla spirál is. A levékonyításra is több mód kínálkozik. Így pl. levékonyítható a szál mechanikusan (mechanikus megmunkálás révén), vagy kémiai úton, sőt akár elektrolitikusan is. Ha kémiailag kívánjuk az izzószál két végét levékonyítani, úgy ez célszerűen olvadt, pl. nátriumnitritbe való mártással történhet, de történhet pl. levegőn való termikus oxidáció útján is. Megfelelőnek mutatkozik pl. az elektrolitikus levékonyítás, amely akár folyamatos üzemben is megvalósítható. Ilyen esetekben a szálat, amely pl. szimpla spirál, úgy spiralizáljuk, hogy az egyes lámpáknak megfelelő spirálhosszúságok között spiralizálatlan fonalrészeket hagyunk és az ily módon készült többszáz lámpához való szálat anódnak kapcsolva, egy elektrolitikus cellán áthúzzuk. Az elektrolit lúg, pl. nátronlúg lehet. Az áthúzást pl. egy vezérlőberendezés segítségével úgy szabályozzuk, hogy a szál csupán a nem-spiralizált részeknek a cellán való áthaladásakor kapjon áramot, amikor is az áramerősségtől függően ez megfelelően levékonyítható. Levékonyítható azonban emellett a spiralizált szálrész egy része is. Az elektrolitikus levékonyítás még oly módon is megoldható, hogy az áramerősséget a levékonyítandó fonalrész, pl. egyegy sima fönalrész áthúzásakor megfelelő vezérlőberendezéssel úgy változtatjuk, hogy a vastagságátmenet a szál két különböző átmérőjű helye között folyamatos legyen. A levékonyítás után a szálat a megfelelő helyeken feldaraboljuk. Természetesen a fentiekben a találmánynak csupán néhány példaképpeni alakját ismertettük, amelyekre azonban nem korlátozzuk magunkat. Megjegyezzük, hogy a találmány az ilyen fonalakkal ellátott kisfeszültségű izzólámpákra, pl. bánya-, autó-, hangosfilm- stb. lámpákra is kiterjed, vagyis olyanokra, amelyek maximális névfeszültsége legfeljebb 36 Volt, különösen pedig azokra, amelyek névfeszültsége 10 Voltnál kisebb. Megjegyezzük végül, hogy a rádiócső-technikában, direktfűtésű wolframkatódáknál voltak már olyan kísérletek, amelyek a katódfónál két végének levékonyítása révén a fonálvégek hűlésének csökkentését célozták, azonban izzólámpáknál a fényhasznosítás javítására e módszert eddig még nem ajánlották.