143836. lajstromszámú szabadalom • Kilincs-zár

Megjelent: 1957. november hó 30-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.836. SZÁM 68. a. 89—95. OSZTÁLY -- CI-199. ALAPSZÁM Kilincs-zár Csicsel György szerkesztő technikus, Budapest. A bejelentés napja: 1956. május 12. A találmány kilincsekbe, főképpen járművek ajtókilincseibe alkalmazható zárszerkezet. Az is­meretes kilincszáralknak legfőbb hibája, hogy mi­után igen kevés hely áll rendelkezésre a zárszerke­zet, valamint a zárnyelv (tolóka) elhelyezésére, mi­vel az egész szerkezetet a kilincs hengeres részébén kell elhelyezni, rövid használat után meglazul a ki­lincs, előbb nagy holtjátéka lesz, majd lötyögossé válik. Ezen elhasználódáshoz hozzájárul az is, hogy a jármű-zár jobban igénybe van véve az épület-ajtó­záraknál, mert a motor örökös rezgése, valamint az úttesten való rázódás elősegíti a fent leírt elhaszná­lódási folyamatot. A találmány az ismertetett hibát kívánja megszün­tetni és nagymértékben meghosszabbítani a zár és kilincs, ill. kilincszár élettartamát. A zárszerkezet­ben alkalmazott tekercsrugó tengelyirányban rugal­masan feszíti a kilincset a mozgását határoló ütkö­zőkhöz, továbbá a zárszerkezetben nagy vezetőfe­lülettel kialakított kúpos végű, ill. nyúlványú toló­kák (zárnyelvek) vannak alkalmazva, melyek a ki­líncsházban kialakított kúpos fészkekkel működnek együtt és a tekercsrugó állandóan rugalmas feszí­téssel illeszti azokat is fészkükbe, miáltal ki van küszöbölve a kilincs és a zárótolókák holtjátéka, még huzamosabb használat és nagyobb "kopás ese­tén is. Ily módon meg van akadályozva a jármű rá­zódása közben a kilincs külön rezgése is, miáltal a kilincs és zárszerkezet eddig tapasztalt rövid idő alatti kopása és elhasználódása nem következhe­tik be. A találmányt annak példaképpeni kiviteli alak­ját szemléltető csatolt rajzzal kapcsolatos alábbi le­írás ismerteti bővebben. Az 1. ábra a kilincszár tengelye menti részbeni hosszmetszetét mutatja, a 2. ábra harántmetszetet szemléltet, a 3. ábra a zártolóka működését szemléltető rész­letet mutat. Az 1. ábrán részbeni hosszmetszetben látható az 1 zártok, melybe szokásosan beöntéssel vagy más megfelelő módon van beerősítve a négyszögletes 12 kilincstengely. A zártokban foglal helyet a bizton­sági 2 zárhenger, melynek nyílásaiban vannak el­helyezve a tetszőleges számú 8 záróreteszek. Ezeket a 9 rugók ereje tolja állandóan az 1 zártokban alko­tóirányban bemélyített 11 csatornába áz esetben, ha a kulcs nincs a zárban. A 10 kulcsot a zárba betolva, annak ismeretes kiemelkedései (ferde lépcsőzésű nyúlványai) a 8 záróreteszeket a 11 csatornából visszahúzzák a 2 záróhengerbe, miáltal a 2 henger elfordítható lesz. Ez egyébként a gyakran alkalma­zott, ún. lemezes biztonsági zárak mintájára készült része a kilincszárnak, mely az illetéktelen kinyitás elleni biztonságot szolgálja. A zársgerkezet újszerű megoldását képezi az elreteszelést biztosító, kereszt­metszetében körív alakú 3 tolókák, melyek az 1 zár­tok nagyobb átmérőjű ía palástrészén kiképezett mélyedésben alkotóirányban elmozgathatóan van­nak vezetve és kampószerűen befelé hajlított 13 nyúlványuk a 2 zárhenger csavarmenetszerűen ki^ alakított 14 hornyaiba nyúlnak be, úgyhogy a zár­henger elforgatásával a 3 tolókák vezetékükben el­tolhatók. A 14 hornyok önzáró emelkedésűek. Az 1 zártok a 3 tolókákkal és azok, valamint a zár­tok lb pereme között elrendezett 4 tekercsrugóval együtt az 5 kilincs furatába vannak behelyezve. A 3 tolókák 15 vége keskenyedő (kúpos) és azok befo­gadására való kúposán keskenyedő 5a fészkek van­nak kialakítva az 5 kilincs belső palástján, amelyek egyikét egyszerűbb ábrázolás végett a tolókára fe­lülnézetben kiterítve szemléltet a 3. ábra. A 3 tolőkákat a 4 rugó állandóan terheli és azok kúpos 15 végeit igyekszik az 5 kilincsben kialakított kúpos 5a fészkekbe betolni és betolt helyzetükben benyomva tartani. A 3 tolókák az 1 zártok palást­jában kialakított mélyedésben kulisszaszerűen el­csúsztathatóan (2. ábra), csak az elmozgáshoz szük­iséges illesztéssel vannak vezetve, valamint a zár­tok és az 5 kilincsfurat között is csak a forgáshoz szükséges illesztés van, miáltal a kilincs és a zártok között holtjáték nincs. Az 1 zártok és az 5 kilincs között együttmozgást létesítő kényszerkapcsolat akkor van, ha a 3 tolókák 15 vége benyúlik az 5 ki­lincs 5a mélyedéseibe (La 3. ábrán a teljes vonallal ábrázolt helyzetet), viszont a 3 tolókák visszahú­zott helyzetében a zártok és a kilincs egymástól sza­badon elforoghatnak (1. a 8. ábrán a 15 tolókavég szaggatott vonallal ábrázolt helyzetét). A 2 hengert kiesés ellen az úgynevezett 6 vezeték biztosítja, mely a 2 henger körbefutó hornyába futó illesztéssel, az 1 zártokban pedig helytállóan van

Next

/
Oldalképek
Tartalom