143832. lajstromszámú szabadalom • Koncentrikus orsójú rönkbefogó szerkezet
Megjelent: 1957. november hó 30-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.832. SZÁM 38. c. OSZTÁLY — CA—72. ALAPSZÁM Koncentrikus orsójú rönkbefogó szerkezet i A Magyar Állam, mint a feltaláló Csákány Sándor mérnök jogutódja. A bejelentés napja: 1953. szeptember 7. A lemeziparban egyik legfontosabb feladat az importból származó hámozási rönk maximális kihozatalának megközelítése. A találmány szerinti minden hámozógépre alkalmazható szerkezet egyöntetűen oldja meg ezt a feladatot, optimálisan 4—Í0%-kal növeli a hámozhatóságot, miáltal az importrönk behozatali mennyiségét lényegesen csökkenti. A leginkább használatos hámozógépeken a maradékhenger átmérője 110—150 mm. Mivel «incs elegendő kis hámozógép, melyen a maradékhenger 70—80 mm-re lehámozható lenne, ezért vált szükségessé a nagy hámozógépeknek a találmány szerinti szerkezettel való felszerelése. A gyufagyárakban használatos kis hámozógépek feldolgozzák ugyan a nagy hámozógépek maradékhengerét, de ez egyrészt időveszteséget, másrészt értékcsökkenést okoz, ugyanis az így nyert furnír csak kis lemezek gyártására alkalmas. A találmány szerinti szerkezet egy példaképpeni megoldását és működését a csatolt rajz ábrája magyarázza. A 90—120 mm átmérőjű 1 orsóba koncentrikusan egy kb. 50—60 mm átmérőjű 2 orsó és ennek megfelelő kb. 65 mm átmérőjű 3 beszorítóköröm úgy van beépítve a rajz példaképpeni megoldásában, hogy az 1 vastag orsó és a 2 vékony orsó együtt is és külön-külön is az eddig is alkalmazott kézi vagy gépi beszorítással egyenesbe vezetve működhessen és végezze el a rönk beszorítását, illetve annak kilazítását. A hámozandó lehosztolt vastag rönköt szokásos módon kicentírozva a két egymásba épített orsóba kúposán és elfordulást meggátlóan beépített 3 kis és 4 nagy körmök szorítják be. A két orsó együttes működését az 5' rugós kiemelő ék visszaeresztésével lehet biztosítani. A hámozás folyamatában a hámozást addig folytatjuk, míg a hámozókés előrehaladásával a 4 nagy befogókörömnek megfelelő maradékhenger-vastagságot a rönk el nem éri. Ekkor az 1 vastag orsót a 4 nagy befogókörömmel együtt a szerkezet szokásos működtetésével a hámozókés hatótávolságán túl, a csapágyak mellé viszszahúzzuk. Hogy ezt megtehessük, az 5 ékkiemelővel a vékony orsót függetlenítjük és így az a helyén maradva, a maradékhengert biztonságosan megtartja. Az esetleges lazulást megszüntetendő, a 2 vékony orsót saját 6 beszorító szerkezetével utánahúzzuk. Ezután a hámozás: folytatható mindaddig, míg a hámozókés a 3 kis befogókörömnek megfelelő mértékig előrehalad, ekkor a hámozást befejezzük, a 2 vékony orsót saját 6 visszahúzó szerkezetével az 1 nagy orsóban a kiindulási helyzetébe visszahozzuk és az 5 kiemelt összekötőéket visszaengedjük, mire a következő rönk megint hámozás alá vehető. Ha a gépre a befogó képességénél jóval rövidebb rönköt fogunk be, akkor, hogy a vékony orsó elcsavarodását és rezgését meggátoljuk —- a 2 vékony orsónak megfelelő támasztó csapágyat, az ún. bakot fogjuk fel. Szabadalmi igénypontok: 1. Koncentrikus orsójú rönkbefogó szerkezet azzal jellemezve, hogy az (1) orsóban a (2) vékony orsó egymáshoz képest központosán és egyenesbe vezetve úgy van illesztve, hogy a két egymásban elhelyezett orsó1 együtt és külön-külön való működését a rugónyomás ellenében működő (5) ék biztosítja és a (2) vékony orsó lazítására és; szorítására csavarmenetes pályán mozgó (6) előtoló szerkezete van. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a (2) vékony orsójában a (3) befogóköröm kúpos illesztéssel helytállóan van rögzítve. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 1927. Terv Nyomda, 1957. — Felelős vezető: Gajda László
