143822. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos motorok, különösen főáramkörű motorok fordulatszámának adott határok között különböző fordulatértékekre való beszabályozásához

2 143.822 lásos és sok érintkezős motor felépítése bonyo­lult és költséges, egyébként pedig a berendezés csak erősen ingadozó terhelési főáramkörű mo­torok fordulatszámának valamely előre megha­tározott és az üzem közben, a terheléstől függet­lenül állandó értéken való tartására alkalmas. Ezzel szemben a találmány szerinti berende­zéssel megoldott feladat lényege éppen abban van, hogy a motor fordulatszámát — adott ha­tárok között — a mindenkori üzemi feltételek által éppen megkívánt értékre fokozat nélküli szabályozással, a gyakorlatban kielégítő pontos­sággal beállítsuk. A találmány szerinti berendezés kollektorral ellátott mindenfajta villamos motor, különösen azonban főáramkörű villamos motorok fordulat­számának adott határok között különböző nagy­ságú fordulatszámokra való beszabályozásához alkalmas és lényege a motor áramkörébe iktatott kétsarkú kapcsolószerkezetet vezérlő oly cent­rifugáiszabályozó, melynek visszaállító ereje a motor járása közben kívülről folyamatosan, fo­kozat nélkül beállítható. A fentiekben „visszaállító erő" alatt a centri­fugálerővel szemben ható, előnyösen rugóval vagy súllyal létesített erőt értünk. A találmány szerinti szerkezet különös előnye, hogy a vissza­állító erő nagysága a motor járása közben, tehát a motor leállítása nélkül, kívülről tetszőleges finomsággal minden fokozat nélkül, tehát folya­matos átmenettel szabályozható anélkül, hogy a szabályozás végett súrlódással dolgozó féket kellene alkalmazni, amelynél a súrlódás beállí­tása kézen fekvő okokból nem lehet pontos. A találmány egyik példakénti kiviteli alakját a rajzban vázlatosan tüntettük fel. Az 1. ábra a berendezés oldalnézete és rész­ben metszete, a 2. ábra az 1. ábrabeli berendezés egy részé­nek oldalnézete. Az 1. ábrában 1 főáramkörű villamos motor, melynek 2 a kollektora. A főáramkörbe, melyet hálózati egyen- vagy váltóárammal táplálunk, vagy valamely akkumulátorból látunk el árammal, van iktatva a találmány szerinti for­dulatszámszabályozó berendezés. Ennek lénye­ges és a találmány megértéséhez szükséges ré­szei a motor felső 22 tengelyvégére ékelt 3 lend­kerék, mely a felvett példában üreges harang­alakú testként van kialakítva. A célszerűen fémből készült 3 harangalakú lendkerékkel szi­getelő anyagú 23 tárcsa közvetítésével, tehát a lendkerék testétől villamosan elszigetelten ugyancsak szigetelő anyagú 24 gyűrűt kötöttünk össze, mely ekként a 3 lendkerékkel együtt fo­rog és két 4 és 5 csúszógyűrűt hord. Ezeken a csúszógyűrűkön csúsznak a motor főáramköré­nek 6 kivezetésén és a 7 vezeték belső végén elrendezett 8 illetőleg 9 kefék, melyek a rajzban egyszerűség kedvéért nyilakkal vannak jelölve, és amelyeket a 4 és 5 gyűrűkkel a rajzban fel nem tüntetett eszközök, előnyösen rugók, állan­dó érintkezésben tartanak. A harangalakú 3 lendkerék üregében a 10 csap körül elfordíthatóan szerelt 11 szögemelőt rendeztünk el. A 11 szögemelő alsó karján a 2. ábrában oldalnézetben feltüntetett, a példában Y-alakú 12 hordozó van megerősítve, amely va­lamely villamosan vezető anyagból, például bá­dogból csákozott darab, a 11 szögemelőtől vil­lamosan el van szigetelve és a 9 csúszógyűrűvel 13 vezeték útján villamosan össze van kötve. A 12 hordozó két ágának felső végén 14 cent­rifugáló tömeget rendeztünk el, melynek belső oldalán a harangalakú 3 lendkerékkel együtt forgó és azon evégből a 15 tartóval rögzített 16 érintkezővel együttdolgozó 17 villamos érintke­zőt rögzítettünk. A 17 érintkező tehát a 14 tö­meg sugárirányú elmozdulásai közben a 14 tö­meg mindenkori helyzete szerint a 16 érintkezőt elhagyhatja, vagy arra felfekhet. A 11 szögemelő vízszintes helyzetű karja az alsó végén a 18 helytálló csak körül elfordítha­tóan ágyazott 19 átvivőtagon, a kiviteli példá­ban emelőkaron forgathatóan ágyazott 20 csap csúcsára támaszkodik. Ez a csap 11 szögemelő felső karjában kialakított 21 pihenőjében fek­szik fel és a 19 emelőkaron önbeálló 25 golyós­csapágyban van ágyazva. A 19 emelőkar felső végén támad a 34 húzott rugó, mely a centrifu­gáiszabályozó visszaállító erejét szolgáltatja és amelynek másik vége helytálló 26 vezetékben ágyazott és anyamenettel ellátott 27 hüvelyben forgatható 28 csavarorsó felső végéhez 32 füles­csavar útján van kötve. A 28 orsó alkalmas 29 fogantyúval forgatható és ezzel a 34 rugó fe­szültsége növelhető vagy csökkenthető. Ily mó­don tehát egyszerűen beállítható a fordulatszám, amelynél a 16 és 17 érintkezők nyitnak és a motor áramkörét megszakítják. A 29 recézett fogantyú 30 indexet hordoz, mely a 31 skála előtt mozog. A készüléket cél­szerűen úgy szerkesztjük meg, abban például oly erős 34 rugót alkalmazunk, hogy a 29 fo­gantyú egyszeri körülforgatásával a motorfor­dulatszám a szabályozhatóság tartományán be­lül minden kívánt értékre beállítható. Ha tehát a 34 rugó feszültségét a 29 fogantyún levő 30 index és a helytálló 31 skála segítségé­vel beállítottukv és a főáramkörű motor áramkö­rét a 33 kapcsolóval zártuk, úgy a motor fordu­latszáma mindaddig növekedni fog, amíg a centrifugálerő hatása alatt a 14 tömeg a 34 rugó ereje ellenében, amely a 16—17 érintkezőket zárt helyzetben igyekszik tartani, a 17 érintke­zőt, sugárirányú elmozdulás közben, a 16 ellen­érintkezőről le nem emeli. Amint a 17 érintkező a motor áramkörét megszakította, annak fordu­latszáma csökkenni kezd, mire a 17 érintkező újból zár és a motor ismét gyorsul. Ez a játék folyton és szaporán ismétlődik, mert a főáram­körű motor karakterisztikája következtében ál­landó terhelés és a motorteljesítmény kellő megválasztása mellett egyensúlyi állapot nem állhat be. A szabályozó berendezés ennyiben asztatikus, viszont a leírt berendezés szerkezete következtében a szabályozó a főáramkörű mo­tort éppen ezen asztatikus volta következtében mindenkor a leírt módon gyakorlatilag kielé­gítő pontossággal a beállított fordulatszámon tartja. A 16, 17 érintkezők szapora záródása és nyitódása ugyan az előírt és beállított fordulat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom