143817. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keserű ízű alkaloid-tartalmú növényi magvaknak emberi táplálkozásra és állati takarmányozásra alkalmassá tételére

Megjelent: 1957. november hó 30^án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.817. SZÁM 53. i. OSZTÁLY — RÁ—243. ALAPSZÁM Eljárás keserüízű, alkaloidtartalmú növényi magvaknak emberi táplálkozásra és állati takarmányozásra alkalmassá tételére Bejelentők: Rakcsányi László vegyészmérnök, Szabó Kálmán vegyészmérnök, Vajda gábor vegyész budapesti lakosok. Világszerte fehérjehiány mutatkozik úgy az emberi táplálkozás, mint az állati takarmányozásnál. Ennek csökkentése érdekében a figyelem különösen olyan fehérjetartalmú növényi magvak felé fordul, amelyek nagy fehérjetartalmúak, s egyben fehérjéik a biológiailag értékes aminosavakat a megfelelő arányban tartalmazzák. Hazánkban ilyen növényi mag kettő ismeretes: a csillagfürt és a szójabab. Ezek megközelítik összetételükben, aminosav tartalmukban a hús, tojás és tejfehérjét. Ezenfelül még más értékes anyagokat, főleg lipoidokat tartalmaznak, mely olyan fizikai tulajdonságokkal ruházza fel őket, hogy a tyúktojást konyhatechnikai felhasználásnál helyettesíthetik. Ezek a tulajdonságok különösen a csillagfürtmagnár jelentkeznek, melynek fehérje tartalma és -lipoidban való gazdagsága még a szóját is felülmúlja. Ezideig számos próbálkozás történt növényi magnak fehérje dúsítására, valamint mellékanyagainak eltávolítására. így a 350.100 sz, német szabadalom hántolt csillagfürtöt vízben megduzzaszt, nedvesen őröl, majd szűrés, sajtolás után szénhidrátban, alkaloidban keserűanyagokban szegényebb, fehérjékben dúsabb készítményt nyer. Ismeretes azonkívül a keserűanyagok és alkaloidák olyan eltávolítási módja, amikor a magvakat ásványi savakkal kezelik, miáltal az alkaloidák, keserűanyagok l

oldhatókká válnak és vizes diffúzióval eltávolíthatók. A 730.662 és a 894.648 sz, német szabadalmak a magvaknak kioldó folyadékkal való gyqrs telítésére, előzetes vákuum-kezelést ajánlanak. Ezzel elérhető a folyadék gyors felszívása, de ezzel valamint a 894.648 sz. szabadalmi eljárással is csak részlegesen lehet a nemkívánatos anyagokat eltávolítani és az utólagos szárítási műveletet sem. lehet elkerülni. A 142.732 lajstromszámú magyar szabadalmi bejelentés már további fejlődést jelent a probléma megoldásában. Eltávolítja a keserű, kellemetlen ízű alkaloidokat, nemcsak részlegesen, hanem gyakorlatilag is teljesen. Ugyanakkor az eljárás nem csökkenti a magvaknak a felhasználás szempontjából legértékesebb anyagait, hanem ellenkezőleg, azokban viszonylag dúsabb lesz és a késztermékben kedvező színváltozást is létrehoz. Az eljárás szerint kezelt csillagfürt magból készített liszt teljesen közömbös ízű, nem keserű, a hüvelyesekre jellemző babíz nem érezhető benne. Az eljárás szerint a csillagfürt, vagy más magot (pl. szójabab) híg ásványi, vagy szerves savval kezelik. A szín és ízanyagok javítása és tökéletesebb eltávolítása végett redukáló hatású ásványi savat (pl. kénessav) vagy ezek sóit adják a kezelendő maghoz. Jelen találmányi bejelentésünk ezen eljárásnak a továbbfejlesztése és műszaki tökéletesítése. Az eljárásnak ugyanis a gyakorlatban bizonyos hátrányai mutatkoztak. Kísérleteink szerint sokkal előny ösebb a következő eljárás: Kétféle áztatóvizet használunk. Az első áztatóvíz mennyisége 1 kg maghoz 2 lit., vagyis annyi, amennyit a mag teljes mennyiségben duzzadásához felszív. Ennek előnye, hogy feleannyi kénessav, vagy kénessavas só kell ahhoz, hogy a mag belsejében a megfelelő koncentrációt elérjük. A kénessavas só használatánál még az az előny is mutatkozik, hogy a magba ilyenkor a kénessavas só teljes egészében felszívódik. Ezután adjuk hozzá az áztató víz másik felét, azaz ismét 2 litert, amiben előzően elkevertük a szükséges sósavat. A sósavas víz bediffundál a magba és felszabadítja a kénessavat sójából, ezáltal tapasztalatunk szerint a kénessav színjavító hatása, valamint a savazás másik célja az élősejt elhalása sokkal jobban érvényesül és a diffúzió, gyorsabban megy végbe. Még jobb és gyorsabb hatást tapasztalhatunk, ha az áztatóvizeket melegen alkalmazzuk, ez esetben az egész áztató művelet, ami eredetileg 24—27 órán át tartott, lecsökken 6—8 órára. Egy további, de nem kevésbé jelentős tapasztalatunk az, hogy nem mindegy, ha a magot a külső héjjal együtt, vagy már hajalt állapotban, esetleg őrölve tesszük ki a kesertelenítési eljárásnak. A kesertelenítés alatt ugyanis nemcsak