143816. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőrök és szőrmék vízhatlanítására

Megjelent: 1957. november hó 30-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.816. SZÁM: 28. a. 9-12. OSZTÁLY — R—9.201. ALAPSZÁM Eljárás borok és szőrmék vizhatlanitására Ruják László Ferenc oki. vegyészmérnök és lírányi Pál vegyiparos, mindketten Budapest A bejelentés napja: Í949. február 11. Ismeretes, hogy a készbőr (cserzett, kikészí­tett bőr) teljes kieserzés után is duzzadóképes marad és az átázás utáni kiszáradás a bőrt me­revvé és törékennyé teszi. A bőrnek vízfelvevő­képességét és annak káros következményét (me­revség, törékenység) ez ideig zsírozással igye­keztek megakadályozni. Ezáltal azonban a bőr súlya és tömöttsege megnövekedett, ami fino­mabb bőröknél nem volt előnyös és azonfelül a bőr a légáteresztőképességét is elvesztette. Sok­szor a túlzsírozás által bekövetkezett lágyság, illetve a bőrnek elpuhulása hátrányos volt a bőr használhatóságára, mint pl. bőröndöknél, sport­cipő felsőrészeknél, sícipőknél stb. a bőrholmi tartását a vastagságával vagy formájával kellett megadni, ami a bőrből készült használati cikk összsúlyát erősen növelte. A találmány tárgyát képező eljárás a bőr struktúrájának tömörítése, illetve hézagainak eltömése nélkül csökkenti, illetve szünteti meg a bőr vízfelvevőképességét és ezzel a rostok duz­zadását, valamint az ebből eredő kiszáradás ál­tal okozott merevséget és törékenységet, minek következtében az így kezelt bőrből készült cikk élettartama lényegesen megnő. A bőrök vizhatlanitására ezen eljárás szerint a már kicserzett, esetleg véglegesen kikészített kész bőröknek, illetve bőráruknak vizes áztatá­sával, illetve oldószeres ecseteléséyel és azt kö­vető kiszárításával történik. A vízhatlanító hatást a kezelő oldatban lévő szerves fémsóknak a bőr anyagával kiszáradás után képzett hidrofob tulajdonságú komplexei okozzák olyképpen, hogy a légáteresztő képes­sége a bőrnek lényegében érintetlen marad. Az alkalmazott szerves fémsókban kationként réz, króm, alumínium, vagy vas, míg anionként tej­sav, ecetsav, hangyasav vagy vajsav szerepel­nek. Pufferként e szerves anionok ammónium­sói szerepelnek. A vizes oldattal történő eljárásnál pl. 1 kg bőrre mintegy 20 liter hideg, kb. 15 C°-os vizet használunk, melybe 200—400 kcm 5—10%-os fentemlített fémsóoldatot teszünk. A vízhatla­nítandó bőröket ebben a fürdőben a szükséghez képest vastagságuk, illetve tömörségüknek megfelelően 2—24 óráig áztatjuk, majd utána lecsurgatjuk és megszárítjuk, illetve megszá­radni hagyjuk. Ezután a bőröket a bőriparban használatos kikészítési módok alkalmazásával eredeti céljainak megfelelően kész állapotba hoz­zuk. Lényeges ennél a vízhatlanító eljárásnál, hogy az eljárás csak az utolsó vizes kezelés le­het és azt követően a bőr megszáradás előtt semmiféle újabb kezelésnek nem vethető alá. Az ecseteléses vízhatlanító eljárást kész bő­röknél, főleg kész bőráruknál kell alkalmazni. Ennél az eljárásnál a bőröket, illetve bőrholmit a fentemlített fémsók, illetve keverékeik 5—30 százalékos szerves oldószeres oldatával ecsetel­jük, mégpedig a bőr külső oldalán a szükséghez képest egyszer, vagy többször. A szerves oldó­szernek célszerűen vízzel elegyedőnek kell len­nie. Az oldószer természeténél fogva a kiszára­dás gyorsan beáll és így a bőr vízhatlanná vá­lik anélkül, hogy a kész bőrök alakján bármilyen változás állana be; külön feszítésre, esetleges utánpuhításra, törésre nincs szükség, tehát az eljárás már formált árura is alkalmazható. Az így kezelt bőr a továbbiakban ugyanúgy fest­hető, mint a kezeletlen. A találmány szerinti eljárással kezelt bőrök a kezeletlen bőrökkel szemben nem nedvesednek, illetve áznak át. 500 mm-es vízoszlop nyomás mellett a kezeletlen bőrök percek alatt áteresz­tik a vizet és átnedvesednek (fajta szerint ha­marább, vagy később) míg a kezelt bőrök 12, 24, 48 óra után nem eresztik át a vizet, a kezelés mértéke szerint. Az eljárás előnye, hogy a víztaszító hatás el­érése csak egy oldattal történik, a kezelés sem­miféle szaktudást, különösebb ellenőrzést, vagy berendezést nem igényel és csak a bőröknek a fémsóoldattal való kezelés utáni megfelelő ki­száradás a feltétele a reakció helyes lefolyásá­nak és a víztaszító hatás elérésének. Ha bőr helyett szőrmét kezelünk az ismerte­tett módon, úgy az előbb említett tulajdonságo­kat veszi fel és a külső megjelenése, valamint tapintása minőségileg lényegesen jobb, mint a kezeletlené. Megjegyezzük, hogy a gyakorlatban a bőripar

Next

/
Oldalképek
Tartalom