143804. lajstromszámú szabadalom • Áramköri elrendezés a beszélőforgalom fenntartására zavarok esetén

143.804 3 kapcsolóeszközöket alkalmazunk, amelyek za­var esetén oly módon működnek, hogy annak az állomásnak a zavar helyéhez legközelebb fekvő vevőjét zárják, amely olyan vonalszakaszhoz vagy részlegbeszélőkörzethez tartozik, amelyben foglaltság történik. Kapcsolóeszközükül szol­gálnak frekvenciafüggő, segédjelfogók által ve­zérelt jelfogók érintkezői, amelyek pl. a zárandó vevőnek egyik csövére rácselőfeszültséget kap­csolnak. Egy VET-vonalon kettőnél több közbenső erősítő esetén a cső zárásához való kapcsolóesz­közként különösen előnyösen alkalmazható egy késleltetési berendezés, pl. egy léptetős kap­csolómű két pályával. Azért, hogy a zavar he­lyéhez legközelebb fekvő vevőnek zárását min­dig elérhessük, a pálya lépései, a közbenső erő­sítőállomások számának és a vezetékvonulat­ban való helyi fekvésüknek megfelelően, egy­máshoz fordított sorrendben vannak kapcsolva, a késleltetési idők a futó szinthang irá­nyában növekednek. Egyes zavarási eseteknek következő leírásából a találmány további ismertetőjelei tudhatók meg. Az egyes zavar-eseteket a 3........ 6. ábrák alapján fogjuk megmagyarázni. 1. Zavar az „a" pontban,, ill. az „a" pontban, 3. ábra. Mint már említettük, a ZVI közbenső erősítő El vevőjéhez, ill. a ZVIII közbenső erő­sítő E6 vevőjéhez tartozó szintszabályozó a vég­helyzetbe fut és egy bütykös érintkező által az El vevő ETl-jelfogóját, ill. az E6 vevő ET2-jelfogóját gerjeszti. Az etlllll-, ill. az et2IIIl­érintkező gerjeszti az M és Hl, ill. N és H2-jel­fogókat. Az 1275 Hz, ill. 935 Hz segédszinthang az S2, ill. S5 adóra kerül. A ZVI, ül. ZVIII köz­benső erősítő ezzel átveszi az A, ill. B végállo­más funkcióját. Ha most már a megmaradó részlegbeszélőkörzet foglalva lesz, akkor az M és Hl, ill. N és H2-jelfogók részére az áram­köre megszakad éspedig: a ZVI, ül. ZVIII köz­benső erősítőktől való foglaltság esetén a b­érintkező által és a többi állomástól való fog­laltság esetén az r-érintkező által. Az M és Hl, ül. N és H2 jelfogók árammen­tessé válnak. A hll-, ül. h2I-érintkező segítsé­gével, minthogy az etlll-, ill. et2Il-érintkező már zárva van, az El, ill. E6 vevő NF-erősítője a beszélgetés tartamára, az Röl, ül. Rö2 csőre kapcsolt megnövelt rácselőfeszültség által, zár­va lesz. így a részlegbeszélőkörzetben fellépő zavarószint, valamint a zavar kiküszöbölése után beérkező szinthang a beszélgetést többé nem befolyásolhatja. A beszélgetés befejezté­vel az M és Hl, ül. N és H2 jelfogók a b-, ül. r-érintkező zárása által újra gerjesztve lesznek. A szinthangra fel lesz rakva és a vevő zárása megszűnik. Kiküszöbölt zavar esetén a vonal önműködően összekapcsolódik, minthogy a szinthang újra beérkezik és a szintszabályozó véghelyzetéből kifut. Az ETI- és ezzel az M- és Hl-jelfogók legerjednek. A ZVI, ül. ZVIII. köz­benső erősítő normális állapota újra helyre van állítva. 2. Zavar a ,,b", ül. ,,b' " pontban, lásd 4. ábra. A „b" ül. ,,b'" pontban történő zavar fellé­pése esetén az A, ül. B végállomáson az ETI jelfogó, mint már leírtuk, gerjesztve lesz. Az etlIIIl-érintkező zárása által az M-, ül. N-jel­fogó rövidre lesz zárva és legerjesztve. Az M-, ill. N-jelfogó árammentessé válásával az A, ül. B. végállomásról kibocsátott szinthang le lesz kapcsolva. Minthogy most a ZVI, ill. XVIII köz­benső erősítőbe nem érkezik szinthang, ez az állapot úgy tekintendő, mint zavar-eset az „a", ül. „a"' pontban. A ZVI, ül. ZVIII közbenső erősítőben az összes további folyamatok úgy bo­nyolódnak le, mint ahogy fentiekben leírtuk. A zavar kiküszöbölése után az A, ill. B végállomá­son a szintszabályozó a véghelyzetből kifut. Az ETl-jelfogó árammentessé válik, a szint­hang újra az Sa, ül. Sb adóra lesz kapcsolva. A ZVI, ill. ZVIII közbenső erősítőbe újra beérkező szinthang, mint az „a" pontbani zavar esetén, beszélgetésmentes állapotban a vonalat újra összekapcsolja. 3. Zavar a „c" pontban. A ,,c" ill. ,,c' " pontban fellépő zavarnál, csak két közbenső erősítő esetében a folyamatok az egyes részlegbeszélőkörzetekben a következő módon játszódnak le: 3.1. A ZVIII-B részlegbeszélőkörzetre vonat­kozóan „c" pontbani zavarnál, ill. a ZVII-B részlegbeszélőkörzetre vonatkozóan ,,c' " pont­bani zavarnál: A ZVIII részlegbeszélőkörzetnek, ill. a ZVII közbenső erősítő E3 vevőjének foglaltságánál a ZVIII közbenső erősítő E5 vevője, ill. ZVII köz­benső erősítő E3 vevője a beszélgetés idejére zárva lesz, analóg módon, mint a ZVI közbenső erősítőben „a" -pontbani zavar esetén. Az összes további folyamatok megfelelően játszódnak,le. 3.2. Az A-ZVI részlegbeszélőkörzetre vonat­kozóan „c" pontbani zavar esetén, ha csak két közbenső erősítő van: Minthogy ezen szakasz foglaltságánál a B végállomásról kibocsátott szinthang továbbra is beérkezik, a ZVI közbenső erősítő E2 vevőjét zárni kell. A zárás annak a kritériumnak ki­használásával következik be, hogy: „szinthang egyik irányból lekapcsolva, másik irányból nem lekapcsolva". Erre vonatkozóan a folyamatok a következők: A foglaltság, többek közt elvileg minden köz­benső erősítőben, ebben az esetben a ZVI köz­benső erősítőben, egy frekvenciafüggő, nem áb­rázolt jelfogó útján, gerjeszti a CH-jelfogót. Minthogy a foglaltsággal az A végállomásról kibocsátott szinthang le lesz kapcsolva, a psl­érintkező átáll a jelzés oldalra, lásd 5. ábra. A PSHl-jelfogó meghúz. Az E2 vevő ps2-érintke­zője nem áll át, mert a B végállomásról kibo­csátott szinthang nem lesz lekapcsolva. A dif­ferenciál-kapcsolt Y-jelfogó ennélfogva ger­jesztve lesz: Normál foglaltságnál az Y-jelfogó nem húz meg, mert akkor mindkét szinthang le lesz kapcsolva^ tehát a PS-j elfogó mindkét érintkezője átállt, és ezáltal az Y-jelfogó a szem­bekapcsolt Y 3/4 és Y 5/6 tekercsek által nem lesz gerjesztve. A meghúzott Y és PSH1 jelfo­gók yll, pshlI2 érintkezői az E2 vevőt a nega­tív rácselőfeszültségnek az Rö2 cső rácsára való rákapcsolása által zárják. A B állomásról to-

Next

/
Oldalképek
Tartalom