143796. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tengelyek számlálására vasúti üzemnél

Meg jelent: 1&57.. október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.796. SZÁM 20. 1. 27. OSZTÁLY - We—119. ALAPSZÁM Berendezés tengelyek számlálására vasúti üzemnél VEB Werk für Signal- und Sicherungstechnik Berlin, Berlin-Treptow. Feltaláló: Daniel Gerhard, berlini lakos Bejelentés napja: 1955. november 19. Vasútvonalakon a rendezett forgalom felügyelete és biztosítása céljából a pálya szakaszokra van osztva, amelyeket blokkszakaszoknak neveznek és amelyekben egyidejűleg csak egy vonat tartózkodhatik. Ha a szakaszhoz tartozó blokkberendezéseket, úgy mint eredetileg tervezték, kézzel működtetik, akkor az ehhez szükséges ' idő következtében á vonatok egymásutánjának jelzőpontjait nem lehet bárminő sűrűn egymás után elhelyezni, hogy ilyen módon lehessen a vonatokat sűrűbben egymás után járatni. Indokolt tehát a vonatok egymásutánját szabályozó berendezések automatizálása. Az erre vonatkozó első megoldások egyikénél a tisztán mechanikai úton működő felügyeleti szervek mellett szigetelt sínpárszakaszokat is használnak, amelyeket a vonat, áthaladása közben, rövidrezár. Minden ilyen kapcsolófolyamat felhasználható más, különböző kapcsolási folyamatok kiváltására. Ennek az ismert eljárásnak hátránya az, hogy csak fa- és/vagy betonaljakkal (talpfákkal) működhetik és hogy a szigetelőhatást az időjárási viszonyok erősen befolyásolják. Váltóknál és keresztezéseknél tehát a szigetelés nagy nehézségekbe ütközik. A már önmagában is gyenge szigetelő ellenállás a legrövidebb blokkszakaszoknál is változó, pedig ezeket gyakran még külön kapcsolóeszközökkel tovább kell felosztani. Ezek a hátrányok ún. tengelyszámlálással csak részben küszöbölhetők ki. »A tengelyek száma emellett csak annyiban fontos, hogy két tengelyszámoló eredményeit egy bizonyos vonalszakasznál össze lehessen hasonlítani. Ennél az eljárásnál a számlálás eredményét, amelynek számszerűségét nem figyelik meg, különböző kapcsolási műveletek végzésére használják; ilyen kapcsolási művelet lehet pl. biztosítóberendezések működtetése, blokkszakaszok szabaddátétele a vonatok egymásutánjának meghatározása végett stb. A sínekre induktív hatást gyakorló, már ismeretes tengelyszámolók emellett nem felelnek meg azoknak a szigorú követelményeknek, amelyeket a vasúti üzemek biztonsága szempontjából teljesíteni kell, mert a mágnesesen ható légrés a kerékkoszorúval létesített kapcsolás szempontjából igen erős változásoknak van kitéve. Ezeknél az ismert tengelyszámlálóknál pl. a kerékpár vasanyaga a sínben létesített mágneses kört oly mértékben változtatja, hogy az indukció . növekszik. Az ilyen berendezéseknél ugyanis a kerékpár áthaladásakor a mágneses körben elhelyezett tekercselésben rövid időre feszültség indukálódik, amely ha elegendő nagyságú, az impulzusrelé fegyverzetét felránthatja, tehát a relé működésbelépését okozhatja. Áz eddig ismeretessé vált, induktiven ható berendezések csak akkor adnak használható és biztos eredményeket, ha a keréknyom koszorúja oly kis távolságban halad el az előkészített mágneses kör.vasától, amennyire ez a biztonsági okokból kifolyólag még lehetséges. Ilyen körülmények azonban a gyakorlatban csak ritkán valósulhatnak meg. A. valóságban ugyanis egyrészt a kerékkoszorúk méretei nagyon változók, mert •a kerékkoszorú vastagsága, valamint szélessége és a nyomkoszorú szélessége és magassága a kopások következtében nagymértékben változnak. Ehhez járul, hogy a kerékpárok a sínekben viszonylag nagymértékű oldalmozgásokat végeznek és e mozgásokat^ a pályaívekben létesített nyomtávolság-növelés még jobban megnöveli. De nemcsak a pályaívekben használják ki a kerékpárok a rendelkezésükre álló oldalirányú játékot mindkét irányban teljes egészében, hanem az egyenes járásnál is a járművek hullámvonalalakú járása azt eredményezi, hogy a kerék koszorúja egyszer a jobboldali, máskor pedig a bal' oldali sínszál belső éléhez szorul. Az impulzuskeltők, illetve a tengelyszámlálók, amelyek a sínnek csak egyik oldalán vannak, ezek szerint