143778. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oximok szárítására
o Megjelent: 1957. november hó 30-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.778. SZÁM 12. o. 25. OSZTÁLY — Le~257. ALAPSZÁM Eljárás oximok szárítására VEB Leuna-Werke „Walter Ulbricht" cég, Leuna, NDK. Feltalálók: Dr. Meier Gerhard és dr. Stiegler Arndt, vegyészek, leunai lakosok. A bejelentés napja: 1956. május 10. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1955. augusztus 27. A vízben nehezen oldható oximokat, mint pl. a ciklohexanonoximot, a metilciklohexanonoximokat, stb. iparilag úgy állítják elő, hogy a megfelelő ketonokat a Raschig eljárásnál keletkező kénsavas, ammóniumszulfáttartalmú hidroxilaminszulfátoldattal hozzák reakcióba. Az oximmá való átalakulás teljessé tétele végett a kénsavas oldatot pl. ammóniákkal semlegesítik. Ennek folyamán a hőmérséklet emelkedik, minek következtében az oximok a forró ammóniumszulfátlúg felületén megolvadt állapotban válnak ki. Az elkülönítés után kapott megolvadt oximok kb. 4—6% vizet és kb. 0,5—0,7% át nem alakult ketont tartalmaznak. Ismeretes, hogy a víz- és ketonmentes oximok az oleummal eszközölt Beckmann-féle átrendeződés folyamán nagyobb termeléssel adnak jobbminőségű savamidokat, ill. laktámokat. Egyébként vízmentes oximok alkalmazásánál az oximok átrendeződéséhez számottevően kevesebb oleum vagy kénsav szükséges. Az oximok szárítását egyszerű módon a víz lepárlásával eszközlik, légköri vagy csökkentett nyomáson, miközben a ketonok a vízgőzzel együtt távoznak. Azt találtuk, hogy kiváló minőségű savamidok, ill. laktámok jó termeléssel és különösen gazdaságos módon állíthatók elő, ha a nyers oximokat úgy szárítjuk, hogy azokat magasabb, pl, 90° és 130° közötti hőmérsékleten, gázokkal, mint pl. nitrogénnel vagy levegővel átfúvatjuk. Ecélból a megolvadt oximokat egész hossza mentén fűtött csőbe helyezzük és a felhevített gázokat finom eloszlatásban vezetjük az olvadékon keresztül. A nyersoximok bevezetése és a száraz, ketonmentes oximok elvezetése történhetik szakaszosan, de folytonosan is. Az olvadékon átvezetett gázok a magasabb hőmérsékleten felveszik az oximok tartalmazta víz- és ketongőzöket. Az oximoknak a csőben való tartózkodási idejét úgy szabályozzuk, hogy azok gyakorlatilag víz- és ketonmentessé alakuljanak. A távozó gázokat és gőzöket hűtőben lehűthetjük, miközben a víz és a keton kondenzálódnak. Némi magávalragadott oxim is leválik kristályos alakban, ami a vezetékek eldugulására adhat alkalmat. Különösen előnyösnek bizonyul, ha a gázok és gőzök hűtését az eljárás kiindulási anyagával, a hidroxilaminszulfátoldattal végezzük, mielőtt azt a tulajdonképpeni oximképzésnek alávetnők. Ezáltal elérjük, hogy a gőzök tartalmazta ketont a hidroxilaminszulf átoldat abszorbeálja és nyomban oximmá alakítja át. Ilymódon oximkristályok sem válhatnak le, mert az oxim a hidroxilaminszulfátoldatban feloldódik. A hidroxilaminszulf átoldatot a gázok és gőzök hűtőközegekénti felhasználása után az oximképzőkészülékbe vezetjük. 1. példa: 1000 súlyrész o-metilciklohexanonoximon, mely 5% vizet és 0,8% o-m'etilciklohexanont tartalmazott, 100°-os vízköpennyel fűtött csőben óránként szászszoros térfogatú nitrogént vezetünk át. Félóra múltán az oxim még 3,3% vizet tartalmazott, másfél óra. múltán pedig 1,2%ot. Három óra elteltével, mikor az oxim csupán 0,2% vizet tartalmazott és teljesen ketonmentes volt, a gázbevezetést megszakítottuk. A távozó nitrogénből a csatlakozó hűtőben 45 súlyrész. vizes réteg vált le, mely o-metilciklohexanont és annak oximját tartalmazta oldva, továbbá 3 rész olajos réteg, amely főtömegében oximból állt. Az ily módon szárított oxim az átrendeződés folyamán, melyhez megközelítőleg 10%-kal kevesebb oleum felhasználására volt szükség, mint a nedves kiindulási oxim esetében, kifogástalan minőségű metillaktám képződött, 95%-os termeléssel.
