143769. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbonsavészterek redukciójára

o Megjelent: 1957. október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.769. SZÁM 12. o. 5-10. OSZTÁLY — Go~366. ALAPSZÁM Eljárás karbonsavésxterek redukciójára A Magyar Állam, mint a Gyógyszeripari Kutató „Intézet (Budapest) jogutódja Feltalálók: Kolíonitsch János és Fuchs Oszkár-Bejelentés napja: 1954. június 30. Azt találtuk, hogy a karbonsavészterek, ill. származékaik a megfelelő primär karbinolokká redukálhatok olyan módon, hogy azokat hidroxil-csoportot tartalmazó oldószerekben — célszerűen alkoholokban, vagy ezeknek vízzel képezett elegyében — litium-bórhidridcfei reagáltatjuk olyan hőfokon, melyen a lítium-bórhidrid még nem bomlik, ül. bomlása elhanyagolható, majd a reakeióelegyből — esetleg a redukciónál képződött bórsav komplexek elbontása után — a karbinolokat elkülönítjük. A litium-bórhidridet, az irodalmi adatok szerint, már megkísérelték mások is karbonsavészterek redukciójára hidroxil-tartalmú, pl. etanolos közegben felhasználni, Az irodalmi adatok szerint (Bulletin de Soc. Chim. France 1953. 814. old.) ezek a kísérletek igen gyenge nyeredéket eredményeztek,, valószínűleg azért, mert a litiumbórhidrid alkohoHzist szenved magasabb hőfokon. Mi fedeztük fel azt a tényt (lásd „Eljárás komplex bórbidridek előállítására" címmel 1953. máj. 19-én bejelentett szabadalmánkat), hogy a litiumbórhidrid alkoholízise alacsonyabb hőfokon elkerülhető, sőt pl. az etanol kitűnően alkalmazható litiumbórhidrid-oldatok előállítására. Ujabb kísérleteink azt mutatják, hogy megfelelően alacsony hőfokon dolgozva a karbonsavészterek és származékaik kitűnő nyeredékkel primär alkoholokká redukálhatok. A lényeges csupán az, hogy a redukciót olyan hőfokon hajtsuk végre, melyen a litium-bórhidrid még nem bomlik, ül. bomlása elhanyagolható. Hidroxil-tartalmú oldószerként különösen jól alkalmazhatók az alifás alkoholok,^mint pl. az etanol, de jól alkalmazhatók ezeknek vízzel képezett elegyei is, mint pl. az 50%-os etanol. A litiumbórhidi*iddel az irodalomban eddig ismertetett- redukciók mind hidroxil-mentes oldószerekben vannak leírva, pl. absz. éterben, absz. tetrahidrofuránban. A Jiidroxilos oldószerek alkalmazásának előnye ezekkel szemben az. hogy olcsóbbak és kevésbé gyúlékonyak, valamint az, hogy oldanak számos olyan redukálandó észtert, melyek a hidroxil-mentes oldószerekben, pL éterben, nem oldódnak. Számos vegyületcsoportnál különösen előnyös a vizes etanol alkalmazása oldószerként. Az alábbi példák csupán illusztrációjául szolgálnak az általánosan alkalmazható módszernek és nem jelentik annak korlátozását a kivitelezési példákra Féldák: 1, Treo-ß-jenilszerin-etileszter redukciója treofenilszerinollá vizes etanolban. 20 ml. absz. etanolt—25°-ra hűtunk és hozzáadunk 1,04 g treo-^-fenüszerin-etilésztert és 0,20" g LiBIíi-et, majd 15 perc alatt 20 ml vizet engedünk az elegybe. Az elegyet mágneses keverővel keverjük és újabb fél órán át —20°-on tartjuk, majd fél órán át —15°-on,jazután 5 órán át 0°-on tartjuk keverés közben. Az elegyet éjjelen át kb. ^6°-on állni hagyjuk, majd. n. sósavval pH 4- . re állítjuk be és vákuumban szárazra pároljuk: A visszamaradt, nagyrészt kristályos terméket 10 ml vízben oldjuk és 5n nátronlúggal pH 9-re állítjuk be, majd centrifugaijukba tiszta oldathoz; pedig 0,7 g benzaldehidet adunk, rázogatjuk fél órán át, majd a kivált kristályokat leszűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk: Kb. 65% termeléssel kapjuk a treo-fenüszerinol benzilidénszármazékát. Az izolálást végezhetjük olyan módon is, hogy a meglúgosított vizes oldatot etilacetáttal, vagy metiletüketonnal kirázzuk, az oldószert az extraktumokból elpároljuk vákuumban és a maradékot kevés etanollal elegyítjük, majd benzoe-•savat adunk hozzá. Ilyen módon a treo-0-fenilszerinol benzoesavas sóját kapjuk. -2. Treo-ß-jenilszerin-etileszter redukciója etanolban treo-ß-fenilszerinolla. Az 1. példában megadott módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy oldószerként absz. etanolt használunk és a redukciót végig 0° körüli hőméfsékleten végezzük. Kitűnő kitermeléssel kapjuk a treo/^-fenüszerinolt.