143754. lajstromszámú szabadalom • Távközlőberendezés főleg rádiószondák számára

2 143.754 lásokat is alkalmazni, így pl. multivibrátorokat vagy önzáró oszcillátort. Az 1. ábránál feltételeztük, hogy a 3 ellenállás nagysága a hőmérséklettől függ és pl. mint termisztor van kialakítva. A csillapított rezgéssorozatok egymás után következésének frekvenciája, a 6, 7 lengőkörben csak a hőmérséklettől függ, feltéve, hogy a többi nagyság változatlan. A második csatornában a 12 ellenállás mint a nedvességtől függő ellenállási van -kialakítva, itt tehát a 15 és 16 áramkörben keletkező csillapított rezgés-sorozatok egymás után következésének frekvenciája a nedvességtől függ. A ló és 15 kondenzátorok, a 14 gázkisülési pálya és a 16 induktivitás feladata azonos az első csatorna megfelelő 4—1 részeinek feladatával. A harmadik csatornában az 5, ill. 14 gázkisülési pálya helyett a- 20 szikrakör kerül alkalmazásra, amelynek nyújtási—feszültsége széles határokon belül a légnyomással lineárisan változik, az egymás után következő rezgések frekvenciáját tehát a 21 kondenzátor, és a 22 induktivitás által alkotott rezgőkör befolyásolja. A 18 ellenállás a 19 kondenzátor töltőáraimának határolására való, amely azután a 20 szikraköz gyújtását létesíti. A negyedik csatorna, melyhez a 24 ellenállás, a 25 és 27 kondenzátorok, a 26 gázkisülési pálya és a 27 induktivitás tartozik, a hőmérséklettel és az üzembentartás idejével változó telepfeszültség átadására való, miért is ezt a csatornát nagymértékben állandó kapcsolóelemekkel látjuk el, miáltal a 27 és 28 körökben gerjesztett, csillapított -rezgések frekvenciája a feszültség nagyságára jellemző. Az ötödik csatornában töltőellenállásként az első 31 kondenzátor számára 30 fotocellát, ill. ionizáló kamrát használunk, amelynek ellenállása a megvilágítás, ill. magaslati sugárzás függvénye. A 32 gázkisülési pályának, a 33 kondenzátornak és a 34 induktivitásnak a szerepe ugyanaz, mint a megelőzőkben leírt csatornáknál. A 33, 34 áramkör frekvenciája tehát a megvilágítás és a magaslati besugárzás nagyságát tükrözi. Egy további csatornával pl. a szonda belsejében levő hőmérsékletet lehet megállapítani, miáltal az egyes áramköröknél a hőménselkletváltozások okozta eltérések a talajra való visszaérkezés után megállapíthatók és a- véglegesen feljegyzett értékeknél önműködően figyelembe vehetők. Több csatornánál lehet továbbá a töltőkondenzátorokat mint változtatható kondenzátorokat kialakítani, mely esetben például a 4 és 13 kondenzátorok kapacitása a mérendő nagyságok egyike szerint változtatható. Ezzel tehát a kisülés frekvenciáját módosíthatjuk, úgy amint azt a fentiekben már említettük. A hozzácsatolt 6 és 7 áramkörök vagy a 15 és 16 áramkörök rezgéseinek frekvenciája közvetlenül változtatható ugyan a mérendő nagyságokkal vagy értekekkel, de ez kevésbé célszerű megoldás, főleg akkor, ha a mért . értékek nagy. számát kell átvinni. Az ilyen berendezéseknél ugyanis a csatornák frekvenciatávolságát igen nagyra kellene választani, hogy az egyes csatornákat a vétel helyén egymástól el lehessen választani és ez egyes es etekben nehézségekbe ütközik. A 8, 17, 23, 29 és. 35 induktivitásokat arra használhatjuk, hogy az egyes csillapított rezgés-sorozatokat a 9 ellenálláson át a íőadóberendezés moduláló körében a 10 csővel és a 11 lengőkörrel vigyük át. Ha az egyes csatornák frekvenciája csak egy oktávra terjed, akkor a fő-adóberendezés az ún. B vagy C üzemben dolgozhatik, anélkül, hogy a vétel oldalán a keletkező kevert áramok a mérési tartományba esnének és így hibás mérésekhez vezetnének. Ezért "a fő-adóberendezés csak akkor vesz fel teljesítményt, ha egy jelet kell átvinni. Másrészt természetesen dolgozhatunk pl. frekvenciamodulálással is. A 2. ábra szerinti kapcsolásnál az .1 cső a 2 transzformátorral, 3 kondenzátorral és 4 ellenállással együtt fűrészfogrezgések előállítására való, lényegében véve úgy, ahogyan ezeket a rezgéseket egy önzáró oszcillátor állítja elő. Ezzel a kapcsolással ismert módon rövid anódáram-lökéseket érünk él, amelyek keletkezése közötti időtartam lényegileg a 3 kondenzátortól és a 4 ellenállástól, valamint az alkalmazott rácselőfeszültségtől függ. Az anódáramlökések következtében az 5 rezgőkörben csillapított rezgések keletkeznek, amelyek a 8 ellenálláson és egy csatolótekercsen vagy a "6 rezgőkörön át a fő-adóberendezés rácskörébe., kapcsolódnak, amely itt a 9 csővel, továbbá a 10 rezgőkörrel, a 11 csatolókondenzátorral és a 12 antennával ábrázolható. Egy további 7 rezgőkör azt fejezi ki, hogy még további mérőkörök is csatlakoztathatók. A 2. ábránál azt a különleges felté. telt, tételeztük fel, hogy az 1 cső rácselőf észül tsége ä mérendő értékek függvényében változzék. E célból az 1 cső rácselőfeszültségét feszültségelosztó révén létesítjük, amelyet a 15 és 16 ellenállások alkotnak. Ha pl. ennek a feszültségelosztónak az egyik 15 ellenállása és az 1 cső 17 katódellenállása a hőmérséklettől függő ellenállásokként vannak kialakítva, akkor a rácsfeszültség nem változik, ha mindkét ellenállás hőmérséklete ugyanaz és mindkettő egyformán viselkedik, illetve reagál a hőmérsékletváltozásokra. Azáltal, hogy az egyik ellenállást fekete színben készítjük el, a másik pedig lehetőleg fényvisszaverő, pl. fehér színű, a teljes besugárzás ezzel a kapcsolással felvehető, illetve érzékelhető. Méréstechnikai okokból kívánatos, hogy valamennyi értéket egymáshoz hasonló módon változó kapcsolási elemekkel jelezzünk. Az 1. ábra szerint a nyomást egy szikrakör gyújtófeszültségének változtatására használtuk. Az egyik ellenállásnak a levegő nyomása szerinti változtatása végett különleges szerkezetű barométert használunk. Az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli példáknál a meteorológiai értékek távközlése a találmány szerinti eljárást többcsatornás szerkezet alkalmazásánál szemlélteti, a legegyszerűbb eszközök alkalmazása mellett. Természetes azonban, hogy lehet más ér- • tékek távközlését is létesíteni, vagy az említett értékeket más változtatható elemekkel közvetíteni, így-pl. lehet a légnyomást alfa-áram segítségével mint egy töltőellenállást továbbítani, vagy lehet a szél erejét forgókondenzátor mint töltőeszköz segítségével átvinni és lehet az áramlási sebességet egy generátor által szállított, az áramlással arányos feszültséggel továbbítani stb. A vevőoldalon az egyes -átvivőcsatornák ismert módon szűrőkkel vannak egymástól elválasztva, emellett egyenirányítótok és célszerűen impulzusdifferenciálkapcsoláshoz vannak visszavezetve úgy, amint ez a radartechnikában szokásos, hogy ilyen módon a generátor frekvenciáját olyképpen lehes-