143751. lajstromszámú szabadalom • Negatív ellenálláshőmérséklet koefficienssel rendelkező félvezető anyag, különösen termisztorok céljaira és eljárás annak előállítására

Megjelent: 1957. október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.751. SZÁM 21. g. 1-16. OSZTÁLY - EE-280. ALAPSZÁM Negatív ellenállás-hőmérséklet koefficienssel rendelkező félvezető anyag, különösen termisztorok céljaira és eljárás annak élőállítására Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest A bejelentő által megnevezett feltalálók: Révész Ákos Vegyészmérnök és Zombori Etelka vegyész, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1955. jún. 15. Találmányunk tárgya negatív ellenállás-hőmér­séklet koefficienssel rendelkező félvezető anyag, különösen termisztorok céljaira. Találmányunk tárgykörébe tartozik ezen anyag, ill. az ilyen anyagból készült termisztor előállítása is. Több olyan félvezető anyag ismeretes, amely hőmérsékletváltozás hatására ellenállását . változ­tatja, mégpedig negatív értelemben. Ilyen anyag pl. a megfelelően szennyezett vasoxid is. így pl. vasoxid akkor válik negatív ellenállás-hőmérsék­let koefficienssel rendelkező félvezető anyaggá, ha valamilyen a vasnál nagyobb vegyértékű elem oxidjával együtt megfelelően izzítják. Ekkor olyan anyagot kapunk, amely két és három vegyértékű vas oxidjainak vegyes kristályát tartalmazza és emellett valamilyen négy vegyértékű fém oxidját, pl. titán-, cirkon- vagy óndioxidokat. Ilyen anyag­ból készülnek az ujabban igen elterjedt termisz­torok. Ajánlották már termisztor készítését nikkeloxid­mangánoxid alapú anyagból is. Ügy találtuk, hogy meglehetősen nagy negatív ellenállás-hőmérséklet koefficienssel rendelkező 1 ohm cm-től 108 ohm cm-ig terjedő fajlagos ellen­állású félvezető anyagot készíthetünk rdkkeloxid alappal az eddigiektől eltérő módon. A találmá­nyunk szerinti új, a fenti tulajdonságokkal rendel­kező nikkeloxid alapú félvezető anyag azzal van jellemezve, hogy két és' három értékű nikkel-iono­kat tartalmaz kristálytanilag azonos helyeken, mi­mellett az anyag rácsában 0,0005 atom%-tól 10 atom%-ig terjedő mennyiségben egy vegyértékű fém ionja van. Ezen anyag tapasztalataink szerint igen alkalmas termisztor készítéséire. Kísérleteink során úgy találtuk, hogy különösen az olyan egy vegyértékű fém ionja alkalmazható a nikkeloxid alapú, találmányunk szerinti félvezető anyag, rácsába, amelynek ionrádiusza a nikkelion rádiuszához közel áll, ill. azzal azonos nagyság­rendű. Ámbár megfelelő tulajdonságú anyag ké­szíthető akkor is, ha ez az egy vegyértékű fém pl. nátrium, azonban különösen jó eredményeket li­tium-ionnal értünk el. ' A találmányunk szerinti nagy negatív ellenállás­hőmérséklet koefficienssel rendelkező félvezető anyag példaképpeni előállítása a következő: Nikkeloxidhoz (NiO) 0,0005 atom%-tól 10 atom­százalékig terjedő mennyiségben litiumoxidot (Li2 0) adagolunk és az anyagot homogenizáljuk. Ezután 1200 C° körüli hőmérsékleten hőkezelésnek vetjük alá. A hőkezelés hatására á Li+ ionok a NiO rácsában szubsztituciósan elhelyezkednek és a Li+ ionokkal ekvivalens mennyiségű Ni ++ ionok Ni~f+ ionokká' alakulnak át. Az így kialakított struktúra kristálytanilag azonos helyeken Ni++ és -Ni+++ ionokat tartalmaz és félvezető tulajdonsá­gának ez a magyarázata. Ha pl. NiO-t és »Li02 -t Olyan arányban keverünk össze, hogy az Li-nek mennyisége 0,09 és 0,11 atom% kőzött legyen, tehát pl, 100 gram NiO-t és 0,022 gramm Li20-t keverünk össze, majd az anya­got homogenizáljuk és 1150-—1250 C° közötti hő­mérsékleten hőkezelésnek vetjük alá, úgy egy olyan negatív ellenállás-hőmérséklet koefficienssel rendelkező félvezető anyagot kapunk, amelynek fajlagos ellenállása o=l,5—1,7 kiloobm cm, hő­mérsékleti exponense pedig B == 3200 K fok. Ezen eljárás a másfajta, hasonló tulajdonságú anyagok előállításánál elsősorban technológiai szempontból egyszerűbb, valamint ugyanakkor lé­nyegesen jobban reprodukálható, mint más eljárá­sok. A termék pedig aránylag nagy ellenállás-hő­mérséklet koefficinessei fog rendelkezni. A fenti alapanyagból mindenfajta típusú, pl. gyöngy-, tárcsa-, rúd- stb. termisztor készíthető. Ámbár a fentiekben a találmánynak csupán né­hány példaképpeni kiviteli alakját írtuk le, azokra azonban nem korlátozzuk magunkat, mert a talál­mány szellemében még számos más kivitel is le­hetséges, amelyekre találmányunk szintén kiter­jed.

Next

/
Oldalképek
Tartalom