143750. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek, különösen elektroncsövek alkatrészeinek hegesztésére

Megjelent: 1957. október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.750. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — Ee—275. ALAPSZÁM Eljárás fémek, különösen elektroncsövek alkatrészeinek hegesztésére Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest A bejelentő által megnevezett feltalálók: Oldal Endre és Nágel Ferenc mérnökök, mindketten budapesti lakosok A bejelentés napja: 1955. április 27. Találmányunk tárgya eljárás fémek, különösen elektroncsövek alkatrészeinek újfajta hegesztésére. Gyakran szükség volna olyan hegesztésre, amely­nél kémiai vagy mechanikai okokból a hegesz­tendő tárgyat nem célszerű még helyileg sem erő­sen felmelegíteni, ugyanakkor a hegesztőanyag ol­vadáspontjának magasnak kell lennie. Olyan he­gesztési eljárás, amellyel e feladat egyszerűen és könnyen megoldható, eddig nem igen volt ismere­tes. Találmányunk e feladat megoldására alkalmas újfajta hegesztési eljárás. Találmányunk értelmében a hegesztést úgy vé­gezzük el, hogy a két hegesztendő felületet egy­máshoz érintkeztetjük, majd az érintkezési helyen ezeket felmelegítjük a hegesztő gázkeverék bom­lási hőmérséklete fölé és a hegesztést olyan gáz­yagy gőzkeverékkel végezzük el, amely a hegesztó­fém valamilyen könnyen bomló és illó vegyületét tartalmazza, amely a hegesztendő felületre érve el­bomlik és a képződő fém, ill. e képződő fém és a hegesztendő fém között keletkező vegyület a kí­vánt hegesztőkötést létrehozza. Találmányunk értelmében, számos gáz, vagy gőz •alkalmas a hegesztés elvégzésére. így pl. karbonil­képző fémek karboniljai, így különösen vas-, ko­balté, nikkel-, molibdén-, wolfram-, ruténium-, ró­dium-, króm- és palládiumkarbonilok alkalmasak hegesztőgázként, amelyek a hegesztendő fémfelü­letre érve általában max. 1000 C°-on. elbomlanak, bár egyes karbonilok már néhány 100 C° hőmér­sékleten is bomolhatnak, és a képződő fém a he­gesztést létrehozza. Ezen hegesztőgáz alkalmazá­sával pl. jó eredményeket értünk el pl. igen vé­kony, néhány mikronos wolfram rácshuzaloknak molibdén bordára való hegesztésénél, amely eddig csupán meglehetősen bonyolult eljárásokkal volt lehetséges. Alkalmas hegesztőgázként a legtöbb illó és bom­lékony halogén fémvegyület is, így pl. titán, cir­kon haffnium, tórium, vanadium, oolumbium, tan­tál, niób, króm, molibdén, wolfram, szilícium stb. halogén-, előnyösen klór- vagy jódvegyülete, te­hát kloridja vagy jodidja. Ezen halogénvegyülete­ket azonban célszerű hidrogénnel keverni és a he­gesztendő felületre e fémhaloid-hidrogén gázkeve­réket ráfújni. Szilícium esetében pl. egy olyan gáz­keveréket használhatunk, amely SiCU gőzeivel telített hidrogéngáz. Ez utóbbi gázkeverék elsősor­ban wolfram és molibdén hegesztésére alkalmas. Használhatunk azonban nemcsak szervetlen, ha­nem szerves fémvegyületeket is. Jóformán minden olyan szerves fémvegyület (fém-organikus vegyü­let), amely könnyen illékony, de ugyanakkor még nem bomlik, alkalmas a, találmány szerinti he­gesztésnél hegesztőgáz, ill. gőzként. így pl. igen alkalmasak a szilán- és boránszáramzékok és ha­sonló szerves vegyületek. A haloidbknál a hegesztendő felület 500 és 1400 C° közötti hőmérsékleten melegítendő fel, míg a szerves vegyületeknél általában már 500—1000 C° hőmérséklet elegendő a bomláshoz és megfelelő • hegesztéshez. Olyan helyeken, ahol a felületek titánózása vagy cirkonozása amúgy is szokásos, pl. elektroncső anódáknál, vagy rácsoknál stb. előnyösen olyan hegesztőgázt használunk, amely titánnak és/vagy cirkonnak valamely fent felsorolt vegyülete. Általában célszerű hegesztésnél a hegesztendő anyagnak megfelelő fémnek, vagy két különböző hegesztendő fém esetén akár az egyiknek, akár a másiknak, akár pedig mindketxőnek megfelelő fémnek valamilyen vegyületét a fentiek szerint alkalmazni hegesztőgázként. Más esetekben cél­szerűbb nem a saját fémet, hanem valamely, a kérdéses fémbe vagy fémekbe a kérdéses hőmér­sékleten jól bediffundáló fémnek fentiek szerinti vegyületét választani hegesztőgázként. Ámbár a fentiekben a találmánynak csupán né­hány példáképpeni kiviteli alakját írtuk le, nyil­vánvaló, hogy a találmány szellemében még szá­mos más kivitel lehetséges, amelyekre az igény­pontok és így találmányunk szintén kiterjed.

Next

/
Oldalképek
Tartalom