143746. lajstromszámú szabadalom • Elektromágnessel működtetett vibrációs malom- és rázószita

Megjelent: 1957. október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.746. SZÁM 50. c. OSZTÁLY — BE-488. ALAPSZÁM Elektromágnessel működtetett vibrációs malom és rázószita A Magyar Állam, mint a feltalálók, Besnyő László és Szombatfalvy Árpád jogutódja, Budapest Bejelentés napja: 1955. június 6. A különféle anyagok, pl. kerámia, fémoxidok, karbidok stb. finomaprítására szolgáló berendezések közül legelterjedtebb a dobmalom. E malom főrésze egy vízszintes tengelye körül forgó hengeres dob, amit általában 25—50 percenkénti fordulatszámmal járatnak. A berendezés megindítása előtt az őrlendő anyagot és az őrlőtesteket a dobba helyezik. E malomtípuenál az aprítást az őrlőtestek szabadesésük révén végzik a dob forgása közbein. A dobmalmok hátránya, hogy hatásfokuk rossz, használatuk hosszú őrlési időt eredményez, és az általuk elért szeímcsefinomság egy bizonyos határon túl nem növelhető. A dobmalmok néhány hibáját kiküszöbölik a korszerűbb, de még kevésbé elterjedt vibrációs malmok. Ezeknél a malomtípusoknál az őrlendő anyagot és őrlőtesteket tartalmazó edény nem forgó-, hanem rezgő mozgást végez. A rezgőmozgást elektromotorral forgatott kiegyensúlyozatlan tömegekkel állítják elő s a villamos motorok fordulatszáma tulajdonképpen meghatározza a rezgés periódusszámát. Általában 3000 percenkénti rezgésnél magasabb rezgésszámmal nem üzemeltetik az ilyen rendszerű malmokat. A frekvencia növelése a csapágyak kopását és a rezgő alkatrészek anyagának kifáradását nagymértékben meggyorsítaná, s így az e malmokra jellemző igen rövid élettartam tovább rövidülne. A találmány szerinti vibrációs malom az eddig ismert őrlőmalmok hiányosságait kiküszöböli, teljesítménye lényegesen nagyobb, mint az eddigi hasonlócélú berendezéseké. Felépítése egyszerű, forgó alkatrészt nem tartalmaz, s így élettartama jóval nagyobb, valamint üzembiztonsága is kielégítőbb az előbb ismertetett malmokéhoz képest. Helyes méretezés esetén a fajlagos energiaszükséglete igen kicsi, s ezáltal hatásfoka is lényegesen jobb az eddigiekénél. A találmányt annak egy példakénti kiviteli alakja segítségével magyarázzuk. E kiviteli alakot vázlatosan szemlélteti a rajzmelléklet, melynek 1. ábrája a malom nyugalmi helyzetének megfelelő képét mutatja, a 2. ábrája pedig az 1. ábrának megfelelő oldalnézet. Az őrlendő anyagot és az őrlőtesteket magábafogadó edény (e) lenghetően van az (r) rugókra függesztve. Az (r) rugók egyik végükkel a gép állványához (a) vannak erősítve. Ugyancsak az állványhoz (a) vannak rögzítve az Cm) mágnestekercseket hordó vastestek (t) is. E vastestekkel szemben az (e) edényre vannak erősítve a (v) vasmagok. Célszerű a vastesteket (t) és a vasmagokat úgy elhelyezni, hogy azok tengelyei 120°-os szöget zárjanak be. Az Cm) mágnestekercseket fáziskülönbségű váltóárammal kell táplálni. Például háromfázisú áram egyik fázisába kapcsoljuk az egyik mágnestekercset, a másik tekercset pedig egy másik fázisba. Ezáltal elérhető az a hatás, hogy a mágnestekercsek nem egyidőben húznak meg, hanem egymás után, aminek eredményeképpen az (e) edény ellipszis- vagy körpályát ír le mozgása közben. Az (e) edény különleges; mozgása következtében a benne levő őrlőtestek saját tengelyük körüli forgó és az edény mozgásából eredő keringő mozgást végeznek egyidejűleg. E mozgásuk közben egymáshoz és; az edény falához ütköznek s ezen. ütközésekkor végzik el az őrlőmunkát. Célszerű a lengő tömegeket és rugókat úgy megválasztani, hogy azok önrezgésszáma azonos legyen a gerjesztő áram periódusszámával. Az ily módon beálló rezonancia esetén a berendezés teljesítményszükséglete minimális s így jó hatásfok biztosítható. Ha a mágnestekeros;eket 50 periódusú hálózatról tápláljuk, akkor az edény frekvenciája 6000/perc. A berendezés kisebb átalakítással poranyagok osztályozására is alkalmassá tehető anélkül, hogy a találmány lényege mellőzve lenne. Ebben az esetben az (r) rugókra az (e) edény helyett szitasort kell függeszteni. E szitasorra adagolva az osztályozandó anyagot, azok egy része — a szemcsenagyságtól függően — vagy áthull a sziták furatain, vagy a fenttartó szita szélein •hagyja el azt.