143743. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés alumíniumrudak és profilok leolvasztó tompa hegesztésére

Megjelent: 1957. október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.743. SZÁM 49. h. 34-37. OSZTÁLY — Ba—702. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés alumínium rudak és profilok leolvasztó tompa hegesztésére Bátai János vas- és fémöntőmester, Budapest A bejelentés napja: 1953. december 9. Pótszabadalom a 142398 számú törzsszabadalomhoz A 142398 számú törzsszabadalomban oly eljárás és berendezés van védelem alá helyezve, melynél az egymással összehegesztendő alumínium rudaknak, rés hagyása mellett, egymással szembeillesztett végeit olvasztott alumínium ráöntésével, vagy rálövelésével 1—2 mm mélységben megömlesztjük és ezen ömlesztett állapotban a végeket egymásba nyomjuk. A végzett kísérletek igazolták a hegesztés e kifogástalan megoldását, azonban megállapítható volt az is, hogy az ezen eljáráshoz szükséges gépi berendezés előállítása aránylag magas költségbe kerül, úgyhogy azok csak nagyobb üzemekben és csak nagytömegű tárgyak hegesztésénél gazdaságosak. E gépeknél ugyanis a hegesztendő tárgyat tartó pofa egyike mozgatandó, mely mozgatására elég nagy és komplikált szerkezet szükséges. Ezenkívül ezen hegesztési eljárásnál az összehegesztendő két rúd véganyaga az összeömlesztésnél egybenyomódik, miáltal megrövidülés áll elő. A pótszabadalom tárgya a leolvasztó tompa hegesztési eljárásnak és berendezésnek további megoldása, mely lehetővé teszi a törzsszabadalomban védett berendezésnél egy egyszerűbb és kisebb üzemeknek, valamint kisebb mennyiség készítéséhez, kisebb költséggel előállítható berendezésnek, valamint egy egyszerűbb eljárásnak alkalmazását. Ezen eljárás lényege az, hogy az összehegesztendő rudaknak, vagy profiloknak az; ömlesztett alumínium ráöntésével vagy rálövelésével megömlesztett végei közé, ugyancsak, megömlesztett alumíniumot öntünk és azt kialakított vájattal ellátott pofák által közrefogva alakítjuk. Ezen eljárás szerint tehát az összehegesztést nem a két megömlesztett rúdr vég egymásba nyomása által érjük el, hanem a két megömlesztett rúdvég közé öntött és megkeményedett alumínium által, mely a két megömlesztett rúdvéggel elegyedik. A pótszabadalom tárgyát képező berendezésnél az összehegesztendő tárgyak végeit befogadó fejek mindegyike rögzített és a két rögzített .fej közötti térben, a beöntő tölcsér alatt, az összekötő rész alakjának megfelelően kialakított pofák vannak, melyek kézi. elektromos, mechanikus vagy hidraulikus vezérlőmű által nyithatók, illetve záró helyzetbe hozhatók. Ezen eljárás és berendezés felhasználásával tökéletes alakú és felületű összehegesztést nyerünk, mely semmiféle további megmunkálást nem igényel. Ezen eljárásnál az összehegesztendő testek felületén levő esetleges oxidot az átömlő folyékony alumíniumanyag magával ragadja. A hegesztési eljárással nem csupán, két rúdvég egyesítését érjük el, hanem szükség szerint kialakítható az összehegesztendő rudak végei között az összehegesztendő darabok alakiától eltérő idom is, mely lehet a rudak keresztmetszetétől alakban és méretben eltérő. Ezeket eddig varratok egymásra hegesztésével, ún. feltöltéssel tudták csak elérni és ezeknek a megfelelő alakra való megmunkálása további jelentős munkaerőt és időt igényelt. A pótbejelentés tárgya szerinti eljárással és berendezéssel ezen kialakítás a hegesztéssel együtt és egyazon időben történik. így pl. vasúti kocsik alumínium ablakkereteinek sarkait eddig hosszadalmas hegesztési munkával alakították ki ívesre és csak további marási munkával érték el a szükséges keresztmetszetet. Az eljárás foganatosításához szükséges berendezésnek egy példaképpen felvett, egyvonalban fekvő rudak összehegesztéséhez való foganatosítási alakja a csatolt rajzon vázlatosan van feltüntetve. Az 1. ábra a berendezés függélyes hosszmetszete, a 2. ábra a berendezés felülnézete, szétnyitott pofákkal, a 3. ábra pedig a berendezés A—A vonala mentén vett metszet, összenyomott pofákkal. A rajzon —1—, —2— jelöli az összehegesztendő rudakat, -*—3— az ömlesztő teret. A rudak be vannak fogva a —4—, —5— fejekbe, melyeknek felfelé kiszélesedő —6— tölcsérrésze van. A .4 , —5— fejek két-két félrészből állanak, melyek között van kialakítva a —3—- ömlesztőtér. A •—4—, —5— fejekben, ugyancsak két-két félrészből összetehető, a befogandó rudak keresztmetszetének megfelelő vájattal kialakított —7— betétek van-