143739. lajstromszámú szabadalom • Eljárás áramirányítók belső asszimetriáinak megállapítására és állapotjelző berendezés

Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.739. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY - CI-176. ALAPSZÁM Eljárás áramirányítók belső asszimetriáinak megállapítására és állapotjelző berendezés Csillingh Dezső oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1955. november 22. Az áramirányítók üzemi viselkedését és zavarait illetően döntő jelentőségű, hogy a gázkisülési rendszer egyes részei (anódok, rácsok, gyújtás, gerjesztés, katód, edény) úgy önmagukban, mint egymás között milyen mértékű, különböző jellegű aszszimetríiákat tartalmaznak. A visszagyújtások ke* letkezésében is ezek az asszimetriák és kölcsönhatásaik játszanak jelentős szerepet és ezek olyan nagyságrendűek lehetnek, amik az üzemben komoly károkat okozhatnak. Ilyen asszimetriák kifogástalanul elkészített és kipróbált áramirányítókon a továbbiak folyamán utólag is keletkezhetnek. Az áramirányítót a szállítás és helyszíni szerelés közben külső mechanikai durva hatások érhetik, amik a belső részekben lazulásokat, töréseket okozhatnak, valamint üzemben előállhatnak (hőhatás, viszszagyújtás. stb. folyamán) belső eltolódások, deformációk, égési és egyéb hibásodások, amelyek asszimetriákat hozhatnak létre. Ezek ellenőrzéséhez illetve megállapításához — az egészen durván külsőleg érzékelhető hibásodásokból eltekintve —• az áramirányítók kibontása, a jó vákuum feláldozása, hosszabb üzemszünet szükséges; enélkül az ellenőrzés nélkül az üzem mindig bizonytalanságokat rejt magában. Fontos lenne tehát minden szempontból, hogy egyrészt könnyen megállapítható legyen az elkészült áramirányítóknál üzembevétel előtt a belső zavarkeltő körülmények és okok esetleges fennállása, másrészt pedig hogy legyen olyan üzemszerűen működő jelzőberendezés, mely ezt illetően a gépek kezelőit —• minden különleges gerjesztőszerkezetből, a 4 anódból és a hozzátartozó 5 rácsszerkezetből álló egyenirányítót a rajz a szokott elrendezésben ábrázolja. A vezérlést a 6, itt példaképpen ohmikus vezérlőelem végzi, mely az anód és rácsa között foglal helyet, ül. azokat áthidalja. Az áthidaló vezetékbe van beiktatva a 7 egyenáramú, közép-nullállású skálával bíró ampermérő, mely tehát nemcsak a rácsáram értékét, hanem irányát (elektron- vagy ion-áram) is mutatja és így az asszimetriák nagyságáról és természetéről is tájékozást nyújt. A műszerrel sorba van még kötve a műszer védelmére, valamint jelzésre is szolgáló 8 készülék, mely akár egyszerű, érzékeny olvadóbiztosító, akár pedig automatikus kikapcsoló lehet és amely főként visszagyújtás esetén lép működésbe, s így a visszagyújtás helyét is azonnal megmutatja. (Utóbbinak kívülről való megállapítása ma igen körülményes és biztosan legtöbbször nem sikerül.) — A leírt mérő-jelzőberendezés, közös kis táblán, egyszerre áttekinthetően szerelve, , annyi példányban foglal helyet, ' ahány anóddal bír az áramirányító. Fenti állandó jellegű állapot-jelző berendezést, bejelentő még kiegészíti egy időszakos jellegű eljárással is, mely lehetővé teszi a gázkisülési rendszerben valamilyen okból szabálytalan vagy hibás működésre való hajlamosságnak ellenőrzését és amely a következőkben áll: A gázkisülési rendszer, tehát az áramirányítóedényben elhelyezett és körülzárt gázkisülési berendezés mindig bizonyos elektromos szilárdságra terveztetik, mely az alkalmazott üzemfeszültségnél üzembiztos működést biztosít. Ez az elektromos szilárdság különböző okokból, sokszor üzemi elpiszkolódás folytán, megromolhat és bizonytalanná, hibásodásra hajlamossá teheti az áramirányítót. Lényegében ez is káros 'asszimetriákat jelent, melyek a találmányi eljárással mind üzembehelyezés előtt, mind később az üzemben időszakosan könnyen ellenőrizhetők: Az eljárás szerint a leszivattyúzott áramirányítónál üzemszerűen gerjesztett állapotban —• váltóáramú, szükség esetén egyenáramú gerjesztés mellett is — a belső alkatrészeket (anódok, rácsok, gyújtás, gerjesztés, katód, edény) csatlakozó vezetékeiket leemelve, egymással különböző lehetséges kombinációkban, de legelsősorban — és ez a döntő jelentőségű — a katód és anód között, feszültségpróbának (ún. .,szúrópróbá"-nak) vetjük alá, annak a megállapítására, hogy nem tapasztalhatók-e veszélyesen alacsony feszültségértékeknél belső átívelések, amelyeknek oka mindig valamely belső rendellenesség, mely utóbbinak helye a feszültségpróbákkal pontosan behatárolható, tehát ez a vizsgálat is kibontás nélkül, kívülről elvégezhető. A fent leírt kettős eljárás illetve berendezés a tervszerű megelőző karbantartás számára a legmesszebbmenőén állandó betekintést nyújt az áramirányítók mindenkori elektromos állapotába