143729. lajstromszámú szabadalom • Csuklópánt szemüvegkeretekhez és ezek alkalmazásával előállított szemüvegkeretek
Megjelent: 1957. október hó 15-én, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.729, SZÁM 42. h. 26-37. OSZTÁLY — Ta-310. ALAPSZÁM Csuklópánt szemüvegkeretekhez és esek alkalmazásával előállított szemüvegkeretek Tamás István látszerész, Barsvári György gépészmérnök, Benkő Imre tisztviselő és Dr. Zelen Béla gépészmérnök, Budapesten A bejelentés napja: 1956. február 11. A szemüvegkeretek középrészét, melyek a szemüvegeket keretszerűen foglalják magukban és szárait egy-egy fémből készült csuklópánt kapcsolja össze, melyek révén- a szemüvegkeret kinyitható, illetve összecsukható. Ezek az ún. szemüvegkeretcsuklók rendszerint alpaccából, nikkelből, esetleg rézből, finom (precíziós) megmunkálással készülnek, amelyéket ezért, valamint anyagminőségükkel szemben támasztott igények miatt a hazai ipar legnagyobb részében nem állítja elő és emiatt .a szemüvegkeretek készítésével foglalkozó üzemek azokat import útján kénytelenek beszerezni. Eltekintve a csuklók aránylag magas árától, azok beszerzése az utóbbi időben nehézségekbe is ütközött, ami a szemüvegkereteket készítő üzemeket tervük teljesítésében mindgyakrabban, a folyamatos termelésben pedig rendszeresen akadályozza. Az ismeretes és használatos csuklók hátránya továbbá, hogy azok szelvényes (profilos) rúdból ledarabölással és forgácsoló megmunkálással készülnek, ami aránylag nagymértékű anyagfelhasználást és költséges marási és egyéb megmunkálásokat igényel. Növeli a költségeket a szemüvegkeretekkel szemben újabb időben támasztott igény, amely megkívánja, hogy a keret középrészének, ún. lenese foglalatának síkja a nyitott szárakhoz képest — az arcnak a szem mélyedéseibe befekvő —• ferde helyzetű legyen, ami a csuklóféldarabok támaszfelületének a csukló forgástengelyéhez viszonyított ferde síkú megmunkálását kívánja meg. E költséges megmunkálás csökkentése érdekében megkísérelték imár a csuklórészeket a támaszfelületüket képező csatlakozótalpihoz forrasztással hozzáerősíteni, azonban ezt a forrasztást is az említett talp támasztófelületéhez képest ferde alkotó mentén kell elvégezni, ami azonban csak a forrasztási helyzetet biztosító befogó szerszámba és egyedi gyártással végezhető el. Hátrányos az eddigi helyzet a megmunkálással készült csuklópántok felhasználási lehetősége tekintetében is. E csuklókat ugyanis szegecseléssel erősítik hozzá a keretek középrészéhez és a szárakhoz, ami nehézség nélkül csak a szívósabb, ill. nagyobb szilárdságú anyagokból pl. a celluloid lemezekből készült szemüvegkereteknél végezhető el, amelyek a szegecseléssel járó igénybevételeket elbírják, de az olcsóbb, műanyagból vagy fröccsentessél készült kereteknél már nem, mert ezek könynyen törnek a szegecselések körzetében és emiatt sok a.selejt, ami a keret és szárrészek elkészült állapotában, azok összeszerelése folyamán következik ki. Ezen úgy próbáltak segíteni, hogy lágyabb anyagú szegecseket alkalmaznak a csuklók felerőr sítéséhez, de ez meg a minőség rovására megy, mert a lágyabb szegecsek nem tartósak, gyorsan elkopnak, meglazulnak, és emiatt a szemüvegkeretek használhatatlanokká válnak. A találmány az elmondott hátrányokat kívánja megszüntetni és ennek keretében v több feladatot valósít meg és pedig elsősorban a szemüvégkeretesuklópántok eddigi forgácsolóeljárásos, továbbá anyagveszteséges és ennélfogva költséges előállítása helyett, azok lemezből sajtolással való 'készítésére ad megoldást, amely lemez, szalag, mint hengerelt anyagok szilárdságban, minőségben pótolni tudják a különleges vagy drágább ötvözetű anyagokat, ,az eddigi külföldi beszerzéseket és ezek deviza költségét. A találmány megoldást nyújt továbbá a csuklók eddigi rászereléses, ül. felszegecseléses módjának megváltoztatására, minek alkalmazásával azok a műanyagokból alakmintába, úgyn. kokillába öntéssel vagy képlékeny sajtolással, fröccsentesse! előállított keretekbe és szárakba, törésveszély nélkül alkalmazhatók és ennek eredményeképpen mű-/ anyagokból is tartós és tetszetős kivitelű keretek készíthetők olcsón. A találmány szempontjából öntés alatt értjük a szemüvegkeret részeknek bármely poralakú (présiporokból), forgácsszerű vagy képlékeny állapotú anyagokbóL alakmintára sajtolással történő készítését is. A találmányt lényegében és részleteiben annak példaképpeni kiviteli alakjait szemléltető csatolt rajzzal kapcsolatos alábbi leírás ismerteti bővebben. Az 1. ábra elől-, a 2. ábra oldalnézetben mutat egy -osuklótagot, ül. csuklóréset, amelynek alkalma-