143728. lajstromszámú szabadalom • Spiráltekercs

Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.728. SZÁM •• • . • I • 21. d2

. 48-55. OSZTÁLY = So—353. ALAPSZÁM Spiráltekercs A Magyar Állam, mint a feltalálók: Szőllősy János és Mogán Miklós gépészmérnökök, budapesti lakosok, jogutódja A bejelentés napja: 1954. február 2. Villamos berendezés tekercsei számára igen erős árarn esetén olyan nagy vezetékkeresztmetszet adódik, hogy a vezetőnek tekerccsé hajlításának nehézségei miatt a tekercs megvalósítása, az örvényárarn veszteség miatt pedig a tekercs üzeme nehézségekbe ütközik. E nehézségek elhárítása céljából az ilyen hengeres csavarvonal alakú tekercseket (pl. a 2.310.684 sz. USA szabadalom szerint) úgy készítették, hogy a tekercs vezetőjének keresztmetszetét részekre osztották, a részvezetőket egymással párhuzamosan kapcsolták és emellett a részvezetőket úgy alakították ki, hogy a teljes tekercshossz mentén minden egyes rész vezető a teljes vezetőkeresztmetszetnek egymás után mindenik részében helyet foglaljon, vagyis az egyes részvezetők között a teljes feltekercselt hossz mentén olyan helycserét (transzpozíciót) hajtottak végre, hogy ennek folytán minden egyes részvezető a hosszúság és indukcióhatás szempontjából különböző összes helyzeteken keresztülmegy, tehát a részvezetők hossza — s ennek folytán villamos ellenállása és így terhelhetősége is — továbbá a részvezetőkre ható indukció hatás is egyenlő; a részvezetők tehát ebben az értelemben egymás között ki vannak egyenlítve. A részvezetők transzpoziciójánál korábban az átmenetet az egyik helyzetből a másikba magából a feltekercselendő szalagalakú vezetőből annak megszakítás nélküli átvezetése által képezték ki, ami a szalag többszöri meghajlításának szükségessége miatt technológiai nehézségekkel járt. A találmány szerint az átmenetet külön összekötő darab alkotja. Ilyen kiegyenlítés a tekercs részvezetőinek_ egyenlő terhelhetőségét, tehát az egész tekercs maximális kihasználhatóságát ugyan biztosítja, két ilyen tekercset azonban csak a találmány szerinti speciális kivitel esetén lehet egymással párhuzamosan kapcsolni.' Ha a két tekercset mint koaxiális hengeres spiráltekercset képezzük ki s egyiket a másik üregében helyezzük el, a két tekercs nem kapcsolható párhuzamosan, minthogy az erővonalszóródás miatt a két tekercs nem azonos mágnestérben van. Ez; a hiba megszűnik, ha -^ a találmány szerint — a tekercsek meneteit egyenlő átmérőjűekre készítjük és több menetű csavarvonal meneteihez hasonlóan, egymás menetközeiben rendezzük el. Az ilyen tekercskombinációt a továbbiakban „kétbekezdésű" tekercsnek nevezzük. Ez az elrendezés lényeges konstrukciós előnyökkel is jár, mert a két tekercs egyetlen tekercsoszlopot alkot és így egyetlen szorító szerkezettel leszorítható, míg a két koncentrikus tekercshez két külön szorító szerkezet kell, ami nagyfeszültségű transzformátoroknál fokozott szerkesztési nehézséget és csökkent üzembiztonságot okoz. A találmány szerinti kétbekezdésű tekercsnél a vezetéktranszpozíció kiviteléhez tetszés szerint vagy az ismert megszakítás nélküli átvezetést, vagy a találmány szerinti összekötő darabot alkalmazhatjuk. A találmány néhány kiviteli alakját a rajzmelléklet mutatja, amelyen az 1. ábra vezeték-transzpozícióval készült hengeres tekercset mutat, a 2. ábra a vezetéktranszpozíció vázlatos rajza, a 3. ábra a vezetéktranszpozíció ismert, a 4. ábra annak találmány szerinti kivitele, az 5. és 6. ábra a kétbekezdésű tekercs, a 7. ábra egy transzformátortekercselés rajza. Az 1. ábrán látható, hogy a vezető teljes keresztmetszete 1—6. részekre van felosztva és a vezető ennek megfelelően hat párhuzamosan kapcsolt részvezetőből áll, amelyek sugárirányban egymás mellett vannak elrendezve. A vezetékek transzpozíciójának vázlatát a 2. ábra mutatja, amely a feltekercselt vezetőt síkba kifejtve tünteti fel. A keresztmetszet hat részre osztásának megfelelően minden egyes részvezető hosszában hat szakaszra oszlik, amelyek mindenike radiális irányban a tekercs tengelyétől más-más távolságban van, az első szakasz; az első, a második szakasz a hatodik, a harmadik szakasz az ötödik stb. sorban foglal helyet, az egyes részvezetők tehát — azok egészét nézve