143716. lajstromszámú szabadalom • Fényképezőgép, hozzácsatolt távolságmérővel és változtatható beállítási távolságokkal

2 143.716 csolt távolságmérőt közeli tárgyak felvételénél is lehessen használni, éspedig egyszerű és olcsó kivitel mellett. Ilyen módon a távolságmérős fényképezőgép kezelése lényegesen egyszerűsbödiik, mert ennél az új alkalmazásnál a rövid távolságok esetén eddig alkalmazott kisegítő készülékek és pótlencsék a távolságmérőnél és keresőnél elmaradnak. A találmány értelmében a berendezést úgy lehet kialakítani, hogy a távolságmérő beállító eszközeiként és adott esetben egyben a kereső beállító eszközeiként is a különböző beállítási tartományok számára külön-külön működő beállító szervet alkalmazunk, így pl. külön-külön beállító görbe testeket. A szóbanforgó vagy megkívánt. felvételi távolság szerint az egyik vagy a másik beállító görbe test arra való, hogy a távolságmérő és esetleg a kereső mérősugarát is vezérelje. Hasonlóképpen az. is lehetséges, hogy a különböző beállítási tartományokhoz tartozó beállítószerveket, pl. görbe testeket, egymásrahelyezzük vagy egy darabból alakítsuk ki, hogy azokat a beállítási tartomány szerint, amelyben a felvételek eszközlendők, felváltva lehessen alkalmazni. Hogy a berendezést' még egyszerűbb mechanikai eszközökkel lehessen tetszés szerint egyik beállítási tartományról a másikra átállítani, a találnlány értelmében olyképp járunk el, hogy a beállítási elmozdulásokat csupán egyetlen beállítóeszközzel, éspedig előnyösen egyetlen beállító görbevei létesítjük, amely a beállításokat mind a nagytávolságú, mind a közeli felvételek számára lehetővé teszi. E célból a beállító görbe vagy bütyök emelkedési szögét a mértani kialakítás törvényszerű követelményeitől való szándékos eltérés mellett oly módon választjuk, hogy a távolságmérés görbéje nem pontosan felel meg az optikai reprodukciónak, hanem mind a nagytávolságú, mind a kistávolságú éles reprodukció számára az ún. „mélységélességi tömlő"-ben van. Emellett a találmányi gondolat abból a megfontolásból indul ki, hogy a tiszta reprodukció („mélységélesség") mellett egyrészt a megengedhető szórási kör fejti ki hatását, amely például 0,1 mm lehet, ezenkívül pedig a felvételi objektív nyílása és gyújtótávolsága is fontos. Előtétlencsék alkalmazása esetén, ha ezek a felvételi objektív előtt vannak a gyújtótávolság csökkentése végett, eddig szokásos volt az előtétek révén leromlott rajzolási élességre való tekintettel a nyílásviszonyt kisebb fényrekesz alkalmazásával kisebbíteni, amennyiben pl. olyképp járunk el, hogy az 1 :2,8 fényerősségű objektívet 1 : 5,6 fényerősségre csökkentünk. A fényrekesz beállításának ez a kisebbítése megnöveli a mélységélesség használható tartományát. Hasonlóképpen a kisebbített gyújtótávolság, amely példaképpen 80 mm-es objektív esetén az ismert képlet szerint: _ fHEsr-fa) .'. 73,6 mm-re csökkentendő, szintén megnöveli a mélységélességet, ha a felvételi távolságok határait előtétlencse alkalmazásával pl. 0,0 és 1 mről, pl. 1 m és 0,55 m-re korlátozzuk. Az ilyen adott körülmények között leheit tehát a távolságmérő görbéjét olyképp megállapítani, hogy az minden beállításnál, tehát nemcsak az egyik, hanem a másik felvételi tartományban is jó egyezést biztosítson a felvevő objektív optikai reprodukcióviszonyai és a távolságmérő' beállítása között. A rajz 1—3. ábrája a találmányi gondolat egyik megvalósítási példáját vázlatosan szemlélteti. Ennél a kivitelnél a mérősugár adalekos eltérítését mindkét beállítási tartományban egyegy külön működő 1, ill. 2 beállító görbe végzi. Ennek a két görbének felváltva végzett letapintása a 3 emeltyűvel történik, amelyikhez egy további 4 emeltyű szorul és ez az 5 távolságmérőtükör megfelelő szögelfordulását hozza létre. A 7 objektívgyűrű forgatása révén a két 1 és 2 görbe test oly módon állítódik el, hogy a 3 és 4 letapintó emeltyű az 5 távolságmérőtükör vezérlését végzi el. Az 1 és 2 testeknek a 6 objektívhez viszonyított eltolása végett kívülről kezelhető 25 mozgató szervet alkalmazunk. Az 1. ábra a 3 emeltyűnek azt a helyzetét mutatja, amelynél a távolságmérő „végtelen"-re van állítva. A 2. ábra a 3 emeltyűnek azt a helyzetét szemlélteti, amelyet a 7 objektívgyűrű elforgatása után felvesz, ha az 1 görbe testen szélsővagy véghelyzetét foglalja el. Az 5 tükör szögelfordulása valamint a 6 felvevőobjektívnek a képsíkhoz viszonyított beállítása most megfelel pl. 1 m felvételi távolságnak. A 3. ábra az 1 és 2 görbe testeknek a 6 objektívhoz viszonyított átállítását mutatja, 'amely olyan, hogy a 3 emeltyű a 2 beállító testnek szélén, illetve kezdeti részén fekszik fel és ez megfelel az 1 m-nél kisebb felvételi távolságoknak. A rendes 6 objektív ekkor ugyanúgy helyezkedik el, mint az 1. ábránál, A 8 előtétlencse alkalmazása révén a teljes (a két lencsére együtt érvényes) gyújtótávolság azonban oly mértékben megrövidült, hogy az éles reprodukció nem végtelen, hanem pl. 1 m távolság esetén keletkezik. Ilyen módon hiánytalan és zökkenőmentes átmenetet létesítettünk az első beállítási tartomány (tehát végtelen és 1 m, közötti távolságok), valamint a második beállítási tartomány között, amelynél' a beállítási távolság pl. 0,5—1 m. .A 4. ábra alapelveiben azonos kiviteli alakot szemléltet, amely azonban abban tér el a leírtaktól, hogy az 1 és 2 görbe testek nem egymásután, hanem egymástól függetlenül egymás mellett helyezkednek el és a 7 objektívtartóval állnak kapcsolatban. A távolságmérőnek az egyik vagy á másik beállítási tartományra való, választás szerinti átváltása ennél a kivitelnél nem a beállító görbe testek helyzetének változtatásával, hanem a 3 emeltyű megfelelő oldalirányú eltolásával létesül. A 4. ábrán eredmény vonalakkal ábrázolt esetekben a 3 és 4 emeltyű abban a helyzetben van, amelynél a 6 felvevőobjektív gyújtótávolsága az ugyancsak eredményvonallal feltüntetett 8 előtétlencse révén meg-