143713. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csatolásszegény vivőáramú csillagnégyes előállítására

Megjelent: 1958. január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.713. SZÁM 21. c 1-19. OSZTÁLY — We~138. ALAPSZÁM Eljárás csatolásszegény vivőáramú csillagnégyes előállítására Wedemeyer Erwin oki. mérnök Berlin-Rahnsdorf és Zickerick Hilmar oki. mérnök Berlin-Pankow A szabadalom bejelentésének napja: 1956. június 1. A találmány eljárásra vonatkozik vivőáramú csillagnégyesek előállítására, .melyek bizonyos frekvenciatartományokban csatolásszegények. Vivőáramú csillagnégyesek előállításánál azok jóságának megítélése alapjául a kisfrekvenciásán mért csatolási értékek szolgálnak. Kitűnt azonban, hogy nagyüzemi frekvenciákhoz való csillagnégyesek tekintetében ez a megítélés csak kivételes esetekben hiasssnálhafó. A kisfrekvenciás csatolásmérésnél oly csatolási értékeket kapunk, melyek egyedi csatolási értékek sorának összegeként adódnak. Ha ennek az összegnek egyes tagjai kicsinyek, azaz bizonyos tűrésen belül fekszenek, akkor a csillagnégyes a legnagyobb frekvenciáknál is használható értékeket szolgáltat. Ha a kisfrekvenciásán mért csatolás nagy ellentétes egyedi értékek összegéből adódott, akkor a csillagnégyes — annak ellenére, hogy a kisfrekvenciásán mért csatolási érték pl. nulla — nagyfrekvenciákkal kapcsolatban való alkalmazása általában használhatatlan, mert a nagy ellentétes csatolások, melyek a kisfrekvenciás mérésnél kiegyenlítődnek, nagyfrekvenciáknál különböző, egymást nem kompenzáló fázisforgásokat idéznek elő. Ez okból a nagyfrekvenciás alkalmazáshoz aránylag nagy Ki-értékű csillagnégyes előnyösebb lehet annál, melynek Ki-értéke nulla feltéve, hogy ez az érték nagyobb ellentétes egyedi csatolások összegeként, az elsőnek említett. Kiérték viszont egyenletes, kisebb egyedi csatolásokból keletkezett. Ebből következik, hogy a kisfrekvenciásán mért csatolási értékek általában nem alkalmasak vivőfrekvenciásan üzemeltetett kábelberendezés tulajdonságainak megítélésére. Ez a megismerés szükségessé teszi a létesítmény-hosszak kapcsolási tulajdonságainak differenciált szemléletét. Azt találtuk, hogy a létesítményhosszaiknak csatolással rendelkező rész-szakaszokká osztásával, mely szakaszok eredő csatolása nem nagy ellentétes egyedi csatolások összegéből adódik, e részszak sorrendjének megfelelő megválasztásával oly létesítmény-hosszakat kaptunk, melyeknél a nagyobb frekvenciáknál hatásossá váló fázisforgások folytán keletkező zavarófeszültségek meghatározott frekvenciatartományban egymást messzemenően kompenzálják. Ha valamely létesítmény hosszt, pl. n szakaszra osztunk fel, mely szakaszok eredő csatolásai nem ellentétes nagy csatolások összegéből adódnak és a szakaszok úgy vannak összeépítve, hogy ellentétes előjelű részszakaszok váltakoznak egymással, akkor a közelvégi áthallási csatolási vektorok oly görbéjét kapjuk, amilyen pl. a csatolt rajz szemléltet. A választott példában a vektorok nagyságából látható, hogy a kb. 250 kHz-ig terjedő, kiemelt tartományban a csatolási vektorok igen kicsinyek és ezáltal csupán csekély közelvégi áthallási csatolások lépnek fel, míg az említett értéken túlmenő frekvenciáknál a csatolási vektorok megengedhetetlen nagy értékeket vesznek fel. ' Szabadalmi igény: Eljárás meghatározott frekvenciatartományban rendkívül csatolásszegény vivőáramú csillagnégyesek előállítására, azzal jellemezve, hogy a létesítmény hosszaknak oly részszakaszokká osztásával, melyeknek eredő csatolásai nem ellentétes nagy egyedi csatolások eredőjeként adódnak és e részszakaszok sorrendjének kellő megválasztásával oly létesítmény hosszakat kapunk, melyeknél a nagyobb frekvenciáknál hatékonynyá váló fázisforgások folytán keletkező zavarófeszültségek bizonyos tartományban egymást messzemenően kompenzálják. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és JOÍ?; Könvvkiadó iííiixííaíő'ja 1905. Terv Nyomda, 1957. Felelős vezető: Gajc László