143710. lajstromszámú szabadalom • Berendezés impulzusok összeadására és kivonására, főleg vasútbiztosítás céljára

2 143.710 kezőtárcsa, ill. a D2 továbbító révén zárt helyzetben vannak. Ha mármost a példa kedvéért azt tételezzük fel, hogy a Cl hajtásra impulzus hat, aminek impulzustároló jellege lehet, akkor a Dl és D2 továbbítók, amelyek természetesen a Jl kontaktusgyűrű és a Hl "•szigetelőtárcsa révén szilárdan kapcsolódnak a hajtással, meghatározott irányban elfordulnak. Emellett az E kontaktustáresa, amely a továbbítókkal erőátadó kapcsolatban van, szintén forog és. oldalirányban elmozdulva távolodik a KI kontaktustól, amely tehát nyitott helyzetbe kerül. Ezzel egyidejűleg azonban a D2 továbbító a J2 kontaktusgyűrűn elhelyezett és a K2 érintkezőhöz tartozó rugót elhagyta, amely kettős árammegszakítást eredményez: Gl — J2 — K2 — D2 — Jl. — G2 —,K1. A K2 érintkező rugója és a D2 továbbító között mármost egy impulzusnak megfelelő távolság van, amely további, a Cl-re ható impulzusokkal a maximális tárolóképességig növelhető. Az E érintkezőtárcsa eközben előálló oldalirányú eltolódása az eddig létesült impulzustárolások mértéke. Ha mármost bizonyos időközben impulzusok érkeznek és ezek C2-re ellentétes hajtásokat fejtenek ki, akkor a megelőzően tárolt impulzusok mechanikai kivonás révén szükségképpen törlődnek. Ha a példaképpen megadott vágány egyidejűleg vagy bizonyos idő múlva az egyoldalú foglaltság helyett kétoldalú foglaltság állapotába kerül, akkor a kétoldalt tárolt impulzusok összeadódnak azért, mert a Cl-nek megfelélő és a berendezés másik oldalán levő Bl hajtás, amely az A menetes orsót elfordítja, a megfelelő tároló lépésekkel nagyobbított távolságot hoz létre a K2 érintkező rugója és a D2 továbbító között. Ezzel egyidejűleg az E érintkezőtárcsa oldalirányban az adalékos impulzusoknak megfelelő mértékkel továbbhaladt. Ha az ilyen tárolóműveletnél a D2 továbbító a K2 érintkezőt *smét zárta anélkül, hogy a berendezés alaphelyzete létrejött volna, akkor nem áll fenn az a veszély, hogy a csupán zárt érintkezőkkel elr érhető jeladás ismét létrejön, mert ez csak a' KI érintkező záródásakor lehetséges, tehát akkor, ha a berendezés teljes egészében alaphelyzetében van; ez azonban csak akkor áll elő, ha valamennyi egyoldalasán és kétoldalasán összeadott impulzus megfelelő egyoldalas, vagy kétoldalas kivonásokkal, mechanikai úton töröltetett. Csak ez esetben zárja az E érintkezőtárosa, alaphelyzete révén, a KI érintkezőt, miáltal ismét létrejön a jeladásra használható áramfolyás, amelynek útja a követ- , kező: Gl — J2 — K2 — D2 — Jl — G2 — KI. Ezzel az előnyös eljárással, mechanikai összeadás és kivonás révén lehet egymás után következő, egyoldalas besorolást vagy kivonást elérni és ugyancsak alkalmas ez az eljárás kétoldalas besorolásra és kivonásra, ill. impulzusok kétoldalas besorolására vagy kivonására. A találmány nem korlátozódik bizonyos fajtájú mechanikai hajtásokra, „hanem azok ; lehetnek a^ lassú és közepes sebességgel közlekedő vonatok esetén emelőhorgonnyal működtetett, szakaszosan elforduló kerekek, ha pedig nagy sebességű vonatokat kell biztosítani, alkalmazhatunk fogaskerékáttételeket vagy más, önmagukban véve ismert esz.közöket. Ezek a hajtások emellett az E érintkezőtárcsa egyik vagy mindkét oldalán lehetnek, miáltal az áramkör zárása K2 és Jl között más, az érintkezést lehetővé tevő eszközökkel helyettesíthető. Az ilyen megoldásnál a továbbítók, főleg a D2 továbbító csupán arra való, hogy az E érintkezőtárcsa mozgatására való műveleteket végezze el. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés* impulzusok összeadására illetve kivonására, főleg vasútbiztosítás céljaira azzal jellemezve, hogy a két végén ágyazott, menetes (A) orsón — amely például mindkét végén egyrészt a (Bl, B2, Cl, C2) hajtóeszközökkel, valamint (Hl, H2) szigetelőtárcsákkal és a (Jl, J2) érintkezőgyűrűkkel van ellátva —• az (E) érintkezőtárcsa helyezkedik el, amely ugyanolyan csavarmenet révén mozoghat ezen az orsón és e tárcsa oldalirányú mozgása, amely a (KI) érintkezőt vezérli, a menetes orsóval szilárdan kapcsolt (Bl, B2) hajtás révén, vagy a (Cl, C2) hajtással működtetett (Dl, D2) továbbítók révén jön létre, amelyek az érintkezőtárcsán szigetelőén hatolnak át és emellett elektromos szempontból vezetőén és szilárdan kapcsolódnak a (Cl, C2) hajtáson elhelyezett (Jl) érintkezőgyűrűvel, emellett pedig az áramfolyás a (J2) érintkezőgyűrűvel szakaszosan kapcsolódó (Gl) rugó révén és még a következő alkatrészeken át történik: az utóbbi rugón levő (K2) érintkező, a (D2) továbbító, a (Jl) érintkezőgyűrű, a (G2) rugó és a (KI) érintkező. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a (Dl, D2) továbbítók, ill. az (A) menetes orsó forgását létesítő (Bl-, B2, ill. Cl, C2) hajtások működtetése az (FI.. F4). emelőhorgonyokkal vezérelt, szakaszosan elforduló kerekek révén, vagy fogaskerekek, ill. más magában véve ismert eszközök révén történik. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a vágány kétoldali foglaltságánál bekövetkező impulzus-öszszeadás és/vagy impulzus-kivonás a berendezésre kétoldalt ható és egymással ellenkező irányú (Dl, ill. D2 és Cl, ill. C2) hajtások révén történik. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti berendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a (Dl, D2 és Cl, C2) hajtások az ŐZ) érintkező egyik vagy mindkét oldalán, vannak elhelyezve és a hajtások egyoldalas elhelyezésénél az áram haladása a (K2) érintkező és a (Jl) érintkezőgyűrű között ismert eszközök, így pl. rugók révén történik. 5. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a (D2) továbbító nemcsak az (E) érintkezőtárcsát mozgatja, hanem emellett a (D2) és (KI) részek között az áramkör zárását is létesíti, a (Dl) továbbító viszont csak az érintkezőtárcsát mozgatja. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1904. Terv Nyomda, 1957 Felelős vezető: Gajda László