143696. lajstromszámú szabadalom • Fényképezőgép

2 143.696 csak az, hogy az 1—2—9—20-rendszer felül a kamra fedőlemezében elforgatható olyan per­selyben van ágyazva, amelynek kívül állítókarja, belső tárcsáján pedig rúgöhatás ellenében axiá­lisan működő ívalakú lejtős pályája van. A rend­szer tengelye vagy lemezrúgóban van ágyazva, vagy pedig helytálló perselyen halad át és ru­góra támaszkodik. A filmvisszacsévéléshez az 1 fogasdobnak so­kat kell visszafelé forognia. Ezt csak akkor te­heti, ha úgy a 9 fogaskeréktől, mint a 10 fogas­keréktől szét van kapcsolva. Ezt teszi lehetővé a találmány szerinti következő szerkezet, amely­ről már említettük, hogy mintegy a filmdob ke­resztmetszete által megszabott térben s a film­dob és a belső ház közötti keskeny térben elfér, azaz másfelé (a fílmorsó elhelyezésétől) nem foglal el teret s nem. kíván a kamrafedőlapon sem külön ágyazást. A legutóbb leírt szerkeze­tet a fedőlapban ágyazó 3 persely külső oldalán a 13 kis állítókar van, a belső tárcsás végén pe­dig ívalakú lejtős pálya van 14, amelyre a felső 15 végével támaszkodik a belső ház falán az 1 fogasdobot tengelyirányban tartó 38 csapokkal vezetett — lapos tolórúd 17, amelynek befelé hajlított 18 oldalága a ,9 fogaskerék agyának körhornyába, alsó befelé hajlított 19 vége pedig 10 fogaskerék tárcsája fölé nyúlik. A 3 persely elfordításakor a lejtős pálya a 17 lolórudat lefelé elmozdítja, lefelé mozgatva úgy a .9 mini: a 10 fogaskereket, mire előbbi a felhúzó tengely fogaskerekétől, utóbbi pedig a fogasdob­i.ó'i szét kapcsolódik. Ha a 19 rúd végén a 10 fo­gaskerék fogai közé nyúló fogazás van, akkor a 10 szét-kapcsolódásakor egyben (ha fel volt húz­va) a zár lefutása is meg van akadályozva. További találmány a tárgylencse távolság­beállításával összekötött távmérőre vonatkozik. Mindenekelőtt számítások beigazolták, hogy 50 mm gyújtótávolságú objektívnél, 40 mm bá­zis esetén. 0,8—20 m távolságokra a valamely távolságra szükséges tükör — (v. prizma) — el­fordítás szögének tangense (v. sinusa) nagy pon­tossággal arányos a beállításhoz szükséges ob­jektív-előremozgatással a végtelenre beállított helyzetből; de túlhosszú (130 mm körül) emelő­kart kívánna, ha közvetlenül az előremozgó ob­jektívről akarnánk a kart, azaz a tükröt elfor­gatni. A találmány szerint a tükröt közvetlenül az objektív-állításról vezéreljük, de olyan (pl. 6,28 mm emelkedésű) csavarmenettel előremoz­gatott objektívfoglalatról, melyen hátul meg­felelően nagyobb (pl. 7,5. mm) emelkedésű csa­varvonalú lejtős pálya van a tükörállító kar hátramozgatására. így csak a megfelelő csavar­menet-magasság különbség érvényesülvén, rö­vid, a gépben elhelyezhető tükörkarral (24 mm körül) kijövünk. Ezenkívül a forgatott tükör nem függ szilárda^ össze a vezérelt állítókarral, hanem utóbbinak csőalakú tengelyébe súrlódás­sal bedugott tengelye révén. így — durva beál­lításhoz — közvetlenül is elforgatható. A 4. ábra a tükör forgató szerkezetét mutatja. Az objektívfoglalat hátsó részének 20 csavar­menet alakú lejtőjére fekszik fel a 21 csőalakú tengellyel összefüggő 22 tükörállítókar. A 22 tengely furatába van bedugva a 23 tengely, amelynek felül a 21 tengely felső peremére tá­maszkodó 24 tárcsája s ennek 25 átlóirányú be­vágása és 26 függőleges fala van. A 25 bevágás­ba van beállítva alsó élével a 27 tükör, amelyet a 28 rugó lefelé nyom és egyben hátra húzni igyekszik a 29 állítócsavar ellenében. Utóbbi csavarral tehát a tükör buktatható. Az 5. ábra a távmérőelrendezést felülnézetben mutatja. A találmány még a kereső távcső előtt fekvő másik, az optikai tengelyhez 45°-ban álló félig áteresztő tükörre 30 is vonatkozik s lé­nyege, hogy a tükör mellső élével egy falszög­letbe támaszkodik, s a falszögletnél lefelé nyom­ja nyúlványával egy olyan rugó 31. amelynek még egy, a tükör felső élének szintjében balra, majd a tükör hátsó éle mentén lefelé nyúló 31 a, ill. 31 b nyúlványa is van, amely a tükör hátsó végét baira-előre nyomja. A tükör hátsó széle ferdére van köszörülve s itt egy a 32 fal­ban járó hernyócsavarra támaszkodik, amellyel a tükör, a távmérő finom beállításához, állít­ható. Egy további találmány a redőnyhúzó rugók beállító szerkezetére vonatkozik. Két redőny­visszahúzó dob van, amelyeket egy-egy vékony tengely ágyaz. A rugók vékonyszálú, sokmenetű csavarrugók, amelyeknek egyik vége a tengely­be van befűzve, a másik vége pedig a dobhoz van erősítve. A rugó kellő megfeszítéséhez a tengelyt kell elforgatni s rögzíteni. A két redőny futásának kellő beállításához a tengelyek szá­mos állítgatása szükséges, ami fellazítást (köz­ben tartani kell a tengelyt), állítást és rögzítést (közben tartani kell a tengelyt) jelent. Ennek a műveletnek kényelmes elvégzését teszi lehetővé a találmány. A találmány szerinti szerkezetet a 6. és 7. ábra mutatja. A 33 rugó dob 34 tengelye 35 gyűrű­jével határoltam a 36 fenéklemezen átnyúlik s alsó végére' a 37 hatszögletes anya van rácsa­varva. A csavar jobb vagy balmenetű aszerint, hogy melyik irányú tengelyeifordításnál feszül a rugó. A 7. ábrán láthatók nézetben a két rugóddb­tengelyen ülő hatszögletes anyák. Ezek közé van befeszítve a V alakú rugó, amelynek nyo­mása a hatszögletes anyákra elég ahhoz, hogy a rugófeszítést tartsa, de csőalakú kulccsal bár­melyik anya elforgatható. Ez az elrendezés a le­hető legkényelmesebb rugófeszültség-beállítást teszi lehetővé. Az előzőkben a fényképezőgépre vonatkozó találmányokat lényegében csak példaként fel-. vett szerkezeti megoldásokban ismertettük, aminthogy az ábrák is részben csak sémásak, s az alkatrészek is értelemszerű megoldás példái. Pl. tükör helyett prizma lehet alkalnv-izva, a 10 fogaskerék kapesolója fogkoszorú (korona­kerék) lehet stb. Minden esetre, amint a kísér­leti példányok beigazolták, az ismertetett szer­kezeti módosítások az illető géprészletek egy­szerűsítése mellett is megbízható működést s összhatásukban kisebb méretű, nagyteljesítmé­nyű és mégis lényegesen olcsóbb gépet eredmé­nyeztek, amiben jelentős szerepe van az össze­szerelés és a jusztirozás könnyebbé tételének is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom