143696. lajstromszámú szabadalom • Fényképezőgép

2 143.696 csak az, hogy az 1—2—9—20-rendszer felül a kamra fedőlemezében elforgatható olyan perselyben van ágyazva, amelynek kívül állítókarja, belső tárcsáján pedig rúgöhatás ellenében axiálisan működő ívalakú lejtős pályája van. A rendszer tengelye vagy lemezrúgóban van ágyazva, vagy pedig helytálló perselyen halad át és rugóra támaszkodik. A filmvisszacsévéléshez az 1 fogasdobnak sokat kell visszafelé forognia. Ezt csak akkor teheti, ha úgy a 9 fogaskeréktől, mint a 10 fogaskeréktől szét van kapcsolva. Ezt teszi lehetővé a találmány szerinti következő szerkezet, amelyről már említettük, hogy mintegy a filmdob keresztmetszete által megszabott térben s a filmdob és a belső ház közötti keskeny térben elfér, azaz másfelé (a fílmorsó elhelyezésétől) nem foglal el teret s nem. kíván a kamrafedőlapon sem külön ágyazást. A legutóbb leírt szerkezetet a fedőlapban ágyazó 3 persely külső oldalán a 13 kis állítókar van, a belső tárcsás végén pedig ívalakú lejtős pálya van 14, amelyre a felső 15 végével támaszkodik a belső ház falán az 1 fogasdobot tengelyirányban tartó 38 csapokkal vezetett — lapos tolórúd 17, amelynek befelé hajlított 18 oldalága a ,9 fogaskerék agyának körhornyába, alsó befelé hajlított 19 vége pedig 10 fogaskerék tárcsája fölé nyúlik. A 3 persely elfordításakor a lejtős pálya a 17 lolórudat lefelé elmozdítja, lefelé mozgatva úgy a .9 mini: a 10 fogaskereket, mire előbbi a felhúzó tengely fogaskerekétől, utóbbi pedig a fogasdobi.ó'i szét kapcsolódik. Ha a 19 rúd végén a 10 fogaskerék fogai közé nyúló fogazás van, akkor a 10 szét-kapcsolódásakor egyben (ha fel volt húzva) a zár lefutása is meg van akadályozva. További találmány a tárgylencse távolságbeállításával összekötött távmérőre vonatkozik. Mindenekelőtt számítások beigazolták, hogy 50 mm gyújtótávolságú objektívnél, 40 mm bázis esetén. 0,8—20 m távolságokra a valamely távolságra szükséges tükör — (v. prizma) — elfordítás szögének tangense (v. sinusa) nagy pontossággal arányos a beállításhoz szükséges objektív-előremozgatással a végtelenre beállított helyzetből; de túlhosszú (130 mm körül) emelőkart kívánna, ha közvetlenül az előremozgó objektívről akarnánk a kart, azaz a tükröt elforgatni. A találmány szerint a tükröt közvetlenül az objektív-állításról vezéreljük, de olyan (pl. 6,28 mm emelkedésű) csavarmenettel előremozgatott objektívfoglalatról, melyen hátul megfelelően nagyobb (pl. 7,5. mm) emelkedésű csavarvonalú lejtős pálya van a tükörállító kar hátramozgatására. így csak a megfelelő csavarmenet-magasság különbség érvényesülvén, rövid, a gépben elhelyezhető tükörkarral (24 mm körül) kijövünk. Ezenkívül a forgatott tükör nem függ szilárda^ össze a vezérelt állítókarral, hanem utóbbinak csőalakú tengelyébe súrlódással bedugott tengelye révén. így — durva beállításhoz — közvetlenül is elforgatható. A 4. ábra a tükör forgató szerkezetét mutatja. Az objektívfoglalat hátsó részének 20 csavarmenet alakú lejtőjére fekszik fel a 21 csőalakú tengellyel összefüggő 22 tükörállítókar. A 22 tengely furatába van bedugva a 23 tengely, amelynek felül a 21 tengely felső peremére támaszkodó 24 tárcsája s ennek 25 átlóirányú bevágása és 26 függőleges fala van. A 25 bevágásba van beállítva alsó élével a 27 tükör, amelyet a 28 rugó lefelé nyom és egyben hátra húzni igyekszik a 29 állítócsavar ellenében. Utóbbi csavarral tehát a tükör buktatható. Az 5. ábra a távmérőelrendezést felülnézetben mutatja. A találmány még a kereső távcső előtt fekvő másik, az optikai tengelyhez 45°-ban álló félig áteresztő tükörre 30 is vonatkozik s lényege, hogy a tükör mellső élével egy falszögletbe támaszkodik, s a falszögletnél lefelé nyomja nyúlványával egy olyan rugó 31. amelynek még egy, a tükör felső élének szintjében balra, majd a tükör hátsó éle mentén lefelé nyúló 31 a, ill. 31 b nyúlványa is van, amely a tükör hátsó végét baira-előre nyomja. A tükör hátsó széle ferdére van köszörülve s itt egy a 32 falban járó hernyócsavarra támaszkodik, amellyel a tükör, a távmérő finom beállításához, állítható. Egy további találmány a redőnyhúzó rugók beállító szerkezetére vonatkozik. Két redőnyvisszahúzó dob van, amelyeket egy-egy vékony tengely ágyaz. A rugók vékonyszálú, sokmenetű csavarrugók, amelyeknek egyik vége a tengelybe van befűzve, a másik vége pedig a dobhoz van erősítve. A rugó kellő megfeszítéséhez a tengelyt kell elforgatni s rögzíteni. A két redőny futásának kellő beállításához a tengelyek számos állítgatása szükséges, ami fellazítást (közben tartani kell a tengelyt), állítást és rögzítést (közben tartani kell a tengelyt) jelent. Ennek a műveletnek kényelmes elvégzését teszi lehetővé a találmány. A találmány szerinti szerkezetet a 6. és 7. ábra mutatja. A 33 rugó dob 34 tengelye 35 gyűrűjével határoltam a 36 fenéklemezen átnyúlik s alsó végére' a 37 hatszögletes anya van rácsavarva. A csavar jobb vagy balmenetű aszerint, hogy melyik irányú tengelyeifordításnál feszül a rugó. A 7. ábrán láthatók nézetben a két rugóddbtengelyen ülő hatszögletes anyák. Ezek közé van befeszítve a V alakú rugó, amelynek nyomása a hatszögletes anyákra elég ahhoz, hogy a rugófeszítést tartsa, de csőalakú kulccsal bármelyik anya elforgatható. Ez az elrendezés a lehető legkényelmesebb rugófeszültség-beállítást teszi lehetővé. Az előzőkben a fényképezőgépre vonatkozó találmányokat lényegében csak példaként fel-. vett szerkezeti megoldásokban ismertettük, aminthogy az ábrák is részben csak sémásak, s az alkatrészek is értelemszerű megoldás példái. Pl. tükör helyett prizma lehet alkalnv-izva, a 10 fogaskerék kapesolója fogkoszorú (koronakerék) lehet stb. Minden esetre, amint a kísérleti példányok beigazolták, az ismertetett szerkezeti módosítások az illető géprészletek egyszerűsítése mellett is megbízható működést s összhatásukban kisebb méretű, nagyteljesítményű és mégis lényegesen olcsóbb gépet eredményeztek, amiben jelentős szerepe van az összeszerelés és a jusztirozás könnyebbé tételének is.