143694. lajstromszámú szabadalom • Kivonatoló berendezés nem elegyedő oldószerpárokkal történő frakcionáló megosztás foganatosítására

143.694 A találmány példakénti kiviteli alakját a mel­lékelt rajz mutatja. A rajzon az 1. ábra egy kivonatoló egység metszetét mu­tatja a 2. ábra A—A vonala mentén, a nyugalmi helyzetben, a 2. ábra a berendezés elölnézete, a 3. ábra az; 1. ábra szerinti metszet, de a tar­tály á.tömlési helyzetében, a 4. ábra a berendezést tápláló merítőkanál táv­lati képe merítő helyzetben, amikor a kivona­toló tartályok a 3. ábra szerinti helyzetben van­nak. Az 5. ábra a merítőkanalat a berendezésnek 1. és 2. ábra szerinti helyzetében mutatja, mi­dőn a merítőkanál az oldószert az első kivona­toló tartályba táplálja be. Az 1. ábrán látható, hogy az —1— kivonatoló tartály alsó része lényegileg körkeresztmetszetű felső részén pedig a —2— fedővel lezárt kezelő­nyílással, valamint a —3— átömlőtartáUyal van ellátva. Ez utóbbit a kivonatolótartály belsejé­vel a —4— átfolyónyílás köti össze, mely mel­lett a radiálisán befelé nyúló —5— terelőlap foglal helyet, mely az —1— tartály belvilágával azonos szélességű. A —4— nyílás, vizsgálata és esetleges tisztítása a —3a— dugó eltávolítása után lehetséges. A —3— tartály aljához a szom­szédos egység kivonatoló tartályába torkoló —6—' átfolyatócső csatlakozik. Az: —1— tar­tályban —7— szivacs foglal helyet, melyet .az áttört fémlemezből készült —8— tartóján a —9— tüskék rögzítenek. E —8— tartó oldha­tóan van a tartályfalhoz erősített helytálló —10—és —11— tartópeckekhez erősítve. A szo­rosan záró —2— fedél levétele után szabaddá váló kezelő nyíláson át az —1— tartályba be lehet nyúlni, a —8— tartónak a —10— és —11— peckekhez való kötését oldani és a —-8— tartót a rajta levő —7— szivaccsal együtt a tartályból ki lehet venni. A 2. ábrán látható, hogy számos ilyen kivona­toló egység lapjaival egymás mellé van helyező­ve és megfelelő, a rajzon fel nem tüntetett, szorítószervekkel összefogva, oly berendezéssé van egyesítve, melynél minden egyes kivonatoló tartályhoz tartozó —3— átfolyótartály —6— át­folyatócsöve a szomszédos egység kivonatoló­tartályába vezet.- A berendezés közös tengely körül billegtethető. E tengely üreges és kétrészű. baloldali —12— részén át a berendezés táplálá­sa, jobboldali —13— részén át pedig az elveze­tés történik és e rész végzi egyben a billegtetést, illetve lengetést is, mely célból a rajzon fel nem tüntetett mechanikus lengetőkészülékhez csat­lakozik, mely önmagában véve ismert elvek alapján megszerkesztett, célszerűen elektromo­torhajtásos készülék - lehet. A berendezés kivo­natolótartályait alsó oldalukon a —^14— vályú veszi körül és fogja részben össze, úgyhogy e vályú a kivonatoló tartályokkal együtt leng és billeg. A —12— és —13'— tengelyrészek a be­rendezést tartó —15— és —16— baknak meg­felelő csapágyakba vannak ágyazva. A —15— bakhoz van — a rajzon fel nem tüntetett tartó­szervek útján — erősítve a —17— táplálótar­tály, melyben tetszetőleges ismert módon állan­dó folyadékszintet tartunk fenn. Az erre való .szervek, valamint e tartály tápvezetéke a rajzon nincsenek feltüntetve. E tartályba merül a be­rendezés 1. és 2. ábrák szerinti nyugalmi hely­zetében, a —12— tengelyvégre erősített —18— merítőkanál, mely —19— nyílásán át a —17—• tartályban levő folyadékból a —17— tartály fo­lyadékszintmagassága megszabta mértékben megtelik. E —18— kanál a —12— tengelyvég üregével össze van kötve, úgyhogy az 5. ábra szerinti helyzetében azon át kiürülhet. A 1. és 2. ábrákon látható, hogy az egyes kivonatolótartályok —v— vastagsága azok •—h— magasságának és —b— szélességének csak törtrésze, míg a —h— magasság nagyjában a —b— szélességgel egyenlő, vagy annak leg­feljebb másfélszerese. Az egymás mellé sora­koztatott kivonatoló egységek száma a frakcio­nált megosztással szétválasztandó összetett anyag frakcióinak számától függ. Esetenként 10 egység is elegendő lehet, általában azonban jó­val több, pl. 25—100 egységet használunk. A —3a— dugaszok és a —2— fedelek illesztése folyadékzáró, de könnyen oldható. A kivonatoló egységek hasznos űrtartalma a berendezés kapa­citásától függően változhat és akár 10—15 li­terig is terjedhet. , A berendezés működése a következő: Üzembehelyezés előtt mindegyik kivonatoló­tartályból a szivacsokat kivesszük, a folyadékot azokból kinyomjuk. Ezután a lemért szivacsokat az egyik oldószerrel pl. vízzel megszívatjuk és lecsepegtetés után a lemért súlyú tartókra erő­sítve ismét lemérjük és azokkal együtt a tartá­lyokba visszatesszük. Ezzel a frakcionáló meg­osztáshoz használt oldószer párok egyikének, pl. a víznek a súlyát rögzítettük. A —17— tartály a másik folyadékfázissal, pl. a szerves fázissal van megtöltve, úgyhogy a —18— kanál beme­rülésekor a másik oldószerfázissal megtelik. Ha a berendezést az 1. ábrán jobboldalt látható nyíl irányában mintegy 150°-kal elforgatjuk, úgy a —18—• kanál pontosan méretezett tartalma a —12— tengely végen át az első kivonatolótar­íályba ömlik be. Ezután a berendezést nyugalmi helyzetéből jobbra-balra mintegy 30—30 fokos elfordulással (1. ábra) billenő mozgásba hozzuk, hogy az első kivonatolótartályban a kivonatolás végbemenjen. Kellő számú lengetés után <a be­rendezést újból mintegy 150°-kal elforgatjuk, mikoris az első kivonatoló egység mozgó folya­déka a —4— nyíláson át a —3— átfolyatótar­tályba ömlik, ami a —4—• nyílás nagy kereszt­metszete folytán gyorsan megy végbe. A beren­dezés visszabülentése után a —3—- tartály tar­talma a —6— átfolyatócsövön át a következő kivonatoló egység tartályába ömlik, az első tar­tály pedig egyidejűleg az ekkor az 5. ábra sze­rinti helyzetben levő —18— merítőkanálból adott mennyiségű friss oldószert kap. A fent ismertetett műveleteket ismételve a kivonatolás automatikusan és folytonosan megy végbe. A kivonatolás befejeztével az egyes kivo­natoló egységekből vagy ezek sorozatából a mozgó oldószerfázist és a szivacsban rögzített

Next

/
Oldalképek
Tartalom